Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)
136 TÓTH ISTVÄN Álló alak. Mellén keresztbevetett köpeny ráncai, amit egy szalag fog össze. Alsó teste meztelen. Jobb keze a has előtt, a bal kéz letörött. S A V A R IA (Szombathely, Steinamanger) 25. Fehér márványtábla töredéke. M. 50, Sz. 38, V, 14, Вт. 4-3 cm. - Közelebbi lelőkörülmények nem ismertek. - Sauaria Múzeum, Szombathely. írod.: P. Buocz T., Vasi Szemle 1963. Fasc. I. 75. - Die römischen Steindenkmäler von Savaria. Hrsg. A. Mócsy -T. Szentléleky. Bp. 1971. 114. Kat. - Nr. 145. Abb. 128. - RIU 108. - í. Tóth, SEP Nr. 76. in : Savaria s. a. Az egyszerűen kereteit kőtábla bal alsó sarka maradt meg: - - - / ex [voto vagy visu) \ Egnat(ius) ( sac(erdos)?] / Matris (MagnaeJ \ l(ocus) d(atus) d(ecurionum) d(ecreto). 3. sor: az S alsó szára tisztán látható, vö.: RIU. A sor hiányzó részén állhatott [d(eum) M(agnae) I(deae)] is, szóközökkel. A felirat kiegészítésénél az alábbi szempontok irányadóak : a) A feliratot záró l.d.d.d. formula alapján bizonyos, hogy a felirat nem tartozhatott síremlékhez (mint azt a Die röm. Steindenkmäler szerzői javasolták), hanem valamilyen közcélú felajánlást tartalmazott. b) A felirat szimmetria-tengelye az utolsó sor alapján állapítható meg, itt ui. csak a jól ismert L.D.D.D. formula állott. Ennek alapján a 2. és 3. sorban tizennégy, illetve tizenkét betű állhatott. c) A 3. sorban álló Matris (genitivus) csakis az előző, sorban álló személyre - vagy annak tisztségére - vonatkozhatott. Mivel pedig a felirat eme pontján a 'mater' szó családi jelentése aligha adna értelmes jelentést, legvalószínűbben Kybele latin nevére gondolhatunk. - Ezzel az értelmezéssel tökéletes összhangba hozható az 1. sor ex [voto] vagy ex [visu] kiegészítése. A rendelkezésre álló igen gazdag epigráfiai öszszehasonlító anyag (vö. Vermaseren, CCCA Vol. III-IV. Indices s. v.) alapján hasonló kifejezés részeként leggyakrabban a sacerdos, vagy más kultikus tisztség neve (archigallus, minister, timpanistra etc.), ritkábban valamely kultuszemlék (statua, imago, etc.) megnevezése szerepel. Ez esetben, az előző sorban álló személynév miatt, csak az előző eset vehető számításba. 26. Phrygiai sapkás tej. Mészkő. M. 7,7, Sz. 5,5 cm. Lh.: Szombathely, az Iseum e 1 őtti széles út keleti (az Iseummal ellentétes) oldalán. - Savaria Múzeum, Szombathely, Iseum. írod.: Szentléleky T., A szombathelyi Isis-szentély. Das Isis - Heligtum von Szombathely. Szombathely. 1965. 28., 50. - Die röm. Steindenkmäler von Savaria. Hrsg. T. Szentléleky-A. Mócsy, Bp. 1971. 126. Kat. Nr. 230. Abb. 186. - 2. Kádár, uo. 73. - I. Tóth, Acta Classica Univ. Se. Debrecen. 13(1977) 65. - Uő., in: Iuppiter Dolichenus-tanulmányok. Bp. 1976. 93. A hátul lapos fej minden bizonnyal egy reliefről törött le. Hiányzik a phrygiai sapka csúcsa. A szabályos ovális arcot vállig érő haj keretezi, a fej enyhén jobbra hajlik. - Szentléleky Attis vagy Mithras fejnek. Kádár Attis-fejnek tekinti. Magunk korábban Mithras-fejként értelmeztük. A fej hátoldalán lévő lapos felület alapján azonban inkább egy álló figurához tartozhatott. Hogy ez az álló alak Attis, vagy valamelyik mithraikus dadphor volt-e, az eldönthetetlen. 26.A. Bronz kancsóíül, Attis-protomévál. - Egykor: Fleissig-gyüjtemény, Budapest, ma: ? írod.: Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. (Diss. Pann. II: 6) Bp. 1938. 130. Anm. 4., Taf. L, 7. 27. 4. századi áldozóhely maradványai. - Szombathely, Thököly Imre u. 18., az Iseum északi fala mellett. írod.: Lipp V., Arch Ért. 3(1870) 43 f. - P. Buocz T., Savaria topográfiája. H. n. é. n. [= Szombathely 1967.] 84. - Tóth I., Arch. Ért. 102(1975) 46 ff. - Uő.. Acta Arch. Hung. 28(1976) 102 ff. - A. Mócsy, uo. 29(1977) 396. - С. S. R. Thomas, Numen 26 ( ) 231 ff. A lelet leírása, 1870-ből, Lipp V.-tól származik: „ ... két fal által képzett, észak felé néző szögletből először is vagy három szekérre való állati csontmaradványokat szedtek ki, leginkább birkakoponyákat, felerészt megperzselt állapotban. A csontok alatt a szögletben még meglehetős épségben megmaradt durva mozaik padozaton körülbelül egy mérőre menő (—cca 60 liter) félig elszenesedett búza feküdt, mely alatt még szalma-gyékénynek szintén egészen elszenesedett, mintegy fél lábnyi nagyságú darabját lelték. A búzába azon felül egy kis római sírmécs és több Constantin-féle apró rézérem volt temetve." - Ugyanebből az ásatásból került elő egy M.R.S. bélyegű tégla, több kisméretű üvegedény, két terracotta korsó, egy további mécses és két verdefényes aranyérem: az egyik IuA különös leletegyüttes értelmezésére tett kísérletünkben arra a konklúzióra jutottunk, hogy itt egy olyan áldozat maradványai kerültek napvilágra, amely egy váratlan esemény kapcsán, hirtelen szakadt félbe. A keltező leletek alapján az eseményt a 4. század második felére, 352-374 közé helyeztük. Magyarázatunkban, a birkakoponyák alapján, arra következtettünk, hogy a szóbanforgó áldozat esetleg criobolium lehetett, a lelőhely pedig egy Metroon, illetve Phrygianum. Lényeges momentum, hogy a lelőhely az Iseum, illetve Dolichenum közvetlen szomszédságában fek-
