Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

212 CSERDI ANDRÁS gazdaságok 29 001 D-t (39%) • A szántó összterülete 15 076 D (46 kh 1476 D) volt. 1890-re a szántó 73 494 D-re (45 kh 1494 D) fogyott. Ebből a területből a német gazdák 41 977 D-t (57%), a magyar gazdák pedig 31497 D-t (43%) hasznosítottak. 1864-ben a legelő területe 2560 D volt, ebből a felénél valamivel kevesebb, 1102 D volt a magyar gazdáké. A rétgazdálkodás 3964 D területen folyt, és csak a magyar gazdáknak volt rétje. 1890-re a rétgazdálkodás a területen megszűnt, és csak legelőket írtak össze a szántók mellett. Az összesen 8088 D legelőből 6126 D a német gazdáké volt (75%), a magyar gazdák legelőterülete pedig 1962 D-t tett ki. A község tulajdonát képezte itt 1864-ben egy 826 D-es legelő. 1890-ben egy hasonló méretű vízmosása volt itt a községnek, a magángazdáknak pedig 191 D. Somágköz Területe nem volt nagy, viszont mindkét időpontban viszonylag kevés gazda birtokolt itt földet, és ezért egyik-másik birtokában aránylag nagyobb darab föld volt. 1864-ben 42 466 D-nek (26 kh 866 D) mérték a területet, s ebből Komló község legelőjeként szerepelt 208 D. 1890-ben valamivel több volt a területe, 42 696 D (26 kh 1099 D), s ezen felül volt még itt a falunak 131 D legelője és 8484 adómentes vízmosása. Az említett időpontok között a szántó kismértékben növekedett. 1864-ben 34 337 D (21 kh 765 D). 1864-ben 42 466 D-nek (26 kh 866 D) mérték a területet, s ebből Komló község legelőjeként szerepelt 208 D. 1890-ben valamivel több volt a területe, 42 696 D (26 kh 1099 D), s ezen felül volt még itt a falunak 131 D legelője és 848 D adómentes vízmosása. A két időpont között a szántó kismértékben növekedett. 1864-ben 34 337 D (21 kh 737 D) volt, 1890-ben pedig 34 362 D (21 kh 765 D). Az első időpontban a szántók túlnyomó része, 27 476 D (80%) a magyar gazdaságok tulajdonában volt, a nem magyar gazdaságoké pedig csak 6861 D (20%). 1890-re az arányok megváltoztak, bár továbbra is a magyar gazdaságok számára volt kedvezőbb a helyzet. A német gazdaságok 17 767 D (51%) szántót használtak, a magyar gazdák pedig 16 595 D-t. Kevés szőlő is volt ezen a területen. Mindkét időpontban 6813 D nagyságú, de 1890-ben két nem komlói lakos is szerzett magának itt szőlőt, Linbrunner Jakab szabáki (zobáki) és Braun Erzsébet pölöskei lakósok. így a második időpontban a komlói gazdák csak 5606 D szőlőt műveltek. 1864-ben a szőlőből 1725 D (25%) volt a magyar gazdák tulajdonában, és 5088 D a német gazdákéban. 1890-re az arányok egyenlőbbekké váltak, a német gazdaságok szőlői 3318 D-t (59%) tettek ki, a magyar gazdaságoké pedig 2288 D (41%) volt. Elenyésző mennyiségű legelő is feküdt a magángazdaságok tulajdonaként itt 1864-ben, összesen 1108 D. 1890-ben magángazdasági legelőt már csak 260 D-t írtak össze. Az adómentes vízmosás 1890ben mindössze 80 D-nyi volt. Nagy Tőía A nagyobb kiterjedésű határrészek közé tartozott. A magángazdaságok itteni területe 1864-ben 103 966 D (64 kh 1566 D) volt, 1890-ben valamivel nagyobb, 104 978 D (65 kh 978 D). A terület legnagyobb részét szántó borította. 1864-ben 98 898 П (61 kh 1298 D) volt a szántók nagysága, 1890-ben pedig 98 718 D (61 kh 1118 D), a korábbinál tehát 180 D-lel kevesebb. Az első időpontban a magyar gazdák művelték a szántók közel felét, 45 995 D-t (46,5%), a nem magyar gazdák pedig 52 903 D-t. 1890-re ez az arány a német gazdák javára módosult, az akkori szántóból 73 715 D-t (74,6%) műveltek, a magyar gazdák pedig 25 005 D-t (25,4%). A szántó mellett kevésbé fontos szerep jutott az egyéb művelési ágaknak. így pl. 1864-ben egy magyar gazdának volt itt 59 D legelője. (Az ilyen és hasonló méretű területek elég gyakran fordultak elő, ami a birtokaprózódás jele. Hogy ez a terület mire volt alkalmas, azt nehéz elgondolni, de volt, és legelőként jelölték.) 1890-re a legelők összterülete növekedett ugyan, de továbbra is jelentéktelen maradt, hisz a német gazdák mindössze 517 D felett rendelkeztek, a magyar gazdák pedig 189 D felett. 1864-ben 2360 D terjedelemben folytattak rétgazdálkodást itt, kizárólag magyar birtokosok. 1890-ben a magyar gazdák kezén 1962 D, a német gazdák kezén pedig 1116 D rétet találtak. A rétgazdálkodás szerepe tehát valamennyit növekedett. 1864-ben 2649 D harasztos is volt itt, 1890-ben 2476 D adómentes vízmosást írtak össze. A bemutatott magángazdaságok mellett mindkét időpontban egyéb földterületek is feküdtek itt: a falunak pl. 1864-ben 446 D szántója, valamint б holdnál nagyobb harasztosa. A komlói iskolának 1312 D szántója, a Jánosi plébániának 1404 D szántója volt itt. 1890-ben a Jánosi plébánia 1404 D szántója még itt feküdt. Komló községnek azonban már csak 335 D adómentes vízmosása volt, viszont feküdt itt még 6 holdnál nagyobb legelője is.