Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE I. 213 Szalay tető A falu nagykiterjedésű határrészei közé tartozott. 1864-ben a magángazdaságok itt levő területe 149 392 D-t (93 kh 592 •)« 1890-ben valamivel kevesebbet, 144 453 D-t ölelt fel (90 kh 453 •)• A csökkenés tehát 4939 • volt. Mindkét időpontban a szántóművelés volt a döntő jelentőségű művelési ág. Az 1. időpontban 134 122 • (83 kh 1322 Q), a 2. időpontban pedig 128 587 • (80 kh 587 •) területen folytattak ilyen jellegű gazdálkodást. A terület csökkenésénél tehát jelentősebb mértékben, 5535 ö-lel csökkentek a szántók. 1864-ben a szántóból 71 499 D"t (53%) használtak a magyar gazdák, 62 623 O-t (47%) a németek. Ez az arány 1890-re a német gazdaságok javára módosult, akkor ők használták a szántó 73,6%-át, 94 692 D-t, a magyar gazdák pedig 33 895 D-t (26,4%), A szőlőgazdálkodás mindkét időpontban fellelhető volt a területen. 1864-ben a magyar gazdák 2808 • szőlőt műveltek, a német gazdák 6079 Q-tA szőlő összterülete 8887 D (5 kh 887 D) volt. 1890-re a szőlőterület 2659 П-lel csökkent, 6228 D-t (3 kh 1428 •) tett ki. A szőlőket akkor 6 német gazda birtokolta. Herbert János (39. sz.) 2344 П-es szőlője volt a legnagyobb 1864-ben. Ez a szőlőterület 1890-re Hering János tulajdonába került. 1864-ben a terület legelői 5796 Q-t tettek ki, 1890-ben pedig 8669 G

_

t- 1864-ben a magyar gazdaságok 3103 • legelőt hasznosítottak a fenti mennyiségből (53,5%), 1890-ben pedig 3378 •"* (38,9%). A német gazdaságok 2693 Q-es nagyságú legelői időszakunk alatt 5291 Q-re nőttek. 1864-ben két gazda tulajdonában volt haraszt, az egyik 352 СИ, a másik 235 П-t tett ki. 1890-re a haraszt jelölése megszűnt, volt viszont helyette 969 • adómentes vízmosás. A hasznos területek közül lényegében tehát csak a legelő területe növekedett, minden más művelési ág területe csökkent. Ez lényegében a terület csökkenését is jelentette. Komló falu közösségének 1864-ben 3304 • szántója volt itt, és közel 9 hold harasztosa. 1890-re a falu szántója 3324 O-re nőtt, legelője pedig valamelyes csökkent. Volt még 686 • adómentes vízmosása is itt a falunak. Mühlpart A 16 556 D (10 kh 556 D) területen 5 német és magyar gazda 1890-ben szántógazdálkodást folytatott. A német gazdák 13 028 • területet (78,6%), a magyar gazdák pedig 3528 • területet (21,4%) hasznosítottak. Ugyanakkor a terület egy része, 714 • adómentes vízmosás volt. 1864-ben a területen magángazdálkodás nem folyt. Akkor ott Batthyány Fülöpnek volt közel 30 hold szántója, gazdasági épülete és udvara. Volt továbbá itt 163 hold szálas-lombos erdeje, kevés legelője, rétje. 1890-ben Engel Adolfnak volt itt 128 holdnál nagyobb szántója, 143 holdnál több legelője és 3,5 hold rétje. Hasmányíöld 1864-ben a birtokrészleti jegyzőkönyv ezt a területet nem különítette el, valószínűleg később hasadt ki a környező dűlők területéből. 1890-ben 110 469 • (69 kh 69П) volt itt a magángazdaságok területe. Ebből a szántóföldek 105 849 D-nyi (66 kh 249П) részt foglaltak el. Ennek nagyobb része a német gazdaságok birtokában volt, a terület 64,8%-át használták ők, 68 658 D-t, 37191 D (35,2%) pedig a magyar gazdaságoké. * Eddig a falu dűlőinek a felsorolása. A későbbi, művelési ágankénti összegzés előtt - melyet a dolgozat hátrábbi részeiben végzünk el - most csak néhány, a határra jellemző általánosítást szeretnénk vázolni. 1. 1864-ben 22 dűlő volt a faluban a vizsgált anyag szerint, számuk 1890-re Hasmányfölddel 23ra bővült. 2. 1864-ben 20 dűlőben volt kisebb-nagyobb mértékben paraszti gazdálkodás, 1890-ben pedig 18ban. E tényt összevetve azzal, hogy a vizsgált időszakban a magángazdaságok területe gyarapodott, azt is jelenti, hogy valamennyire tagosítottabb lett a parasztbirtok, hisz a nagyobb földterület kevesebb dűlőben feküdt. E tényt azonban csak általános igazságként kezelhetjük, hisz a tagosítottabbá válás csak néhány nagyobb birtok esetében következett be, a kisebb birtokok még töredezettebbé váltak. 3. A művelési ágak dűlőnkénti megoszlása is a tagosítottabb határképre utal. 1864-ben rét 12 dűlőben feküdt, 1890-ben pedig 11-ben. Az 1. időpontban 19 dűlőben terült el szántóterület, a másodikban pedig csak 17-ben. Leginkább a legelők szétszórtsága csökkent, a kezdeti 15-ről 11 dűlőre. A többi művelési ág helyzete nem változott, vagy a művelési ág megszűnése miatt azt nem lehet nyomon követni. 4. A rendezettebbé váló faluhatár következő bizonyítéka a szántókon keresztül vizsgálható. Mivel mindkét időpontban a terület legjelentősebb részét a szántó foglalta el, példája nyilván általánosítható, hisz leginkább ennek alakulása szabályozta a határ képét. A szántó területe nőtt a vizsgált időszakban. Ér-