Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)
Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)
AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 179 sem kerülhetett, hiszen az oroszok átkeltek a Tiszán. A Szegedre való visszavonulás a hadügyminisztérium határozatával megegyező volt, de Görgei csapatainak (az 1., 2., 3. hadtestnek) a közreműködése nélkül. A Maros vonalánál összevonandó öszszes csapat sem volt elegendő, hogy megvédje, s semmiképp sem megfelelő, hogy kivigye azt a tervet, mely szerint az elkövetkezendő hadműveletek bázisa e íolyó lesz. Saját terveiről Görgei nem kegyeskedett a kormányt tájékoztatni. Teljesen a feltevésekre voltunk utalva, hogy vajon az elsáncolt táborban szándékozik-e maradni, vagy egy újabb kárpáti hadjáratot vagy más hasonló vad és hasztalan tervet forgat-e a tejében. Néhány miniszter úgy vélekedett, hogy Görgei csak a megfelelő alkalomra vár, hogy letegye a fegyvert ( ), s ha helyesen ítéljük meg, amit Magenis mond egyik jelentésében 58 , ezt a véleményt elfogadják a bécsi diplomáciai körökben is. Úgy tűnik, Görgei az arcátlan levelét néhány órával Csányi, Aulich és Kiss Komáromba érkezése előtt írta, s habár megígérte ezeknek az uraknak, hogy engedelmeskedik a kormány parancsainak, Kossuth nem halogatta tovább Mészáros főparancsnokká való kinevezését, azzal a hallgatólagos feltétellel, hogy Mészáros Dembinszkivel közösen cselekszik, úgy, ahogy előzőleg megállapodtak. Ugyanakkor (július 1-én?) Kossuth „Magyarország kormányzója" aláírással levelet küldött a különböző hadtestek parancsnokainak, értesítve őket a kormány intézkedéseiről, s felszólította őket, hogy engedelmeskedjenek Mészáros tábornok parancsainak. Úgy gondolom, ez azon a napon történt, amikor Mészáros elhagyta Pestet gőzhajón, azzal a szándékkal ment Komáromba, hogy meggyorsítsa a sereg fővárosba vonulását a Duna szabadon maradt bal partján. Habár tévesen informálták, feltűnik az is, hogy útját az ellenség szakította félbe. Bárhogy legyen is, megparancsolta a gőzösnek, hogy térjen vissza, de igazi oka valószínűleg az volt, hogy vonakodott összeütközésbe kerülni Görgeivel. Mindezek a kellemetlen eljárások Kossuthot könnyelműségi rohamba sodorták, de az Arad feladásáról szóló hírek, mik július 3-án értek Pestre (boryd him up again). Július 3-án úgy vette, hogy Magyarország elveszett, s a gyülekező homály közepette újból a dicső jövő képét látta. Magyarországot meg kell menteni, ő volt a kormányzója, s tudta hogyan kell kormányozni sorsát. Ebben a hangulatában történt az, hogy közölte a jó hírt Görgeivel és Klapkával, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően felszólította Görgeit, hogy engedelmeskedjék a kormány parancsainak, s pontosan teljesítse a főparancsnok. Mészáros tábornok parancsait. Most, a parancsoknak megfelelően - melyek egyidőben érkeztek Kossuth levelével, s mik ellentmondást nem tűrő katonai parancsok voltak Klapkának Komáromban kellett maradnia 11 ezer emberrel és Nagy Sándornak a többivel Pestre kellett vonulnia a Duna bal partján; késedelem nélkül. Kossuth levele és Mészáros parancsai július 4-én délután értek Komáromba, de Görgei már elérte kitűzött célját támogatóinak cselszövése segítségével. Ezek közt első volt Bayer ezredes, aki az osztrákok közeledtére elhagyta kényelmes szállását Tatán (DOTIS), s elvitte „katonai kancelláriáját" Komáromba. Azon a haditanácson, amit a klikk ösztönzésére és hatása alatt tartották, hatályba lépett egy rendelkezés, mely szerint Görgeinek kell a főparancsnoknak maradnia, s ha le kell mondania egyik posztjáról, akkor az a hadügyminiszteri legyen. Habár Görgeitől megkövetelték, hogy vesse alá magát a kormány hatalmának és az elfogadott védelmi tervvel összhangban irányítsa hadműveleteit. Ez világosan mutatja, hogyha a főtisztek meg akarták tartani Görgeit parancsnokuknak, ez azzal a feltételezéssel történt, hogy hu, s ezután is hű lesz ahhoz az ügyhöz, melynek megvédésére valamennyien felesküdtek. Becsapódtak igazi jellemét és terveit illetően, de sohasem tűrték volna el az árulást. Nem habozok megerősíteni azt a tényt, hogy a sereg alárendelt tisztjei (rangban lejjebb álló tisztjei) között soha nem volt egyetlen áruló sem. Ennek tulajdonítható a Görgei viselkedésében megfigyelhető elpártolás, különösen ebben az időszakban. Érezte, hogy intrikái és a kormánnyal szembeni hamis vádaskodásai ellenére tisztjeinek nagy többsége, s a sereg csapatai csak annyira engedelmeskednek neki, amennyire az összeegyeztethető hazájuk illetve a törvényes hatalom iránti kötelességükkel. Ebben az időben sok tiszt utálattal elhagyta őt. Egyikük értesítette Kossuthot arról a tervről, melyet Komáromban eszeltek ki a kormány ellen, s biztosította őt, hogy vannak befolyásos tisztek - a neveket megadta - akikben megbízhat, s azt kérte tőle, hogy adjon ki egy parancsot kormányzói aláírásával, hogy megragadják az első kínálkozó alkalmat és letartóztassák Görgeit, s törvényesen kivégezzék. Habár ez a hír rendkívüli fontosságú volt, Kossuth mégis megtartotta magának, s a tanács élé tárt egy nevetséges értesítést Ludvightól, Komárom katonai parancsnokától, akit, úgy látszik teljesen becsaptak Görgei és támogatói. A levél igen szórakoztató volt, mivel az érdemes parancsnok nagy pátosszal mondta el, hogyan szerezte Görgey a fejsebét, amikor lovassága élén rátámadt az ellenségre, s a csapatok milyen hangosan morgolódtak, amikor meghallották,^ hogy hősies vezetőjüket akkor fosztották meg a parancsnokságtól, amikor győztesen visszatért a csatatérről, ahol vérét ontotta hazájáért! Július 5-én, a korai órákban Klapka és Nagy Sándor Pestre érkezett, hogy a kormány elé terjeszszék azokat a határozatokat, miket az úgynevezett haditanács hozott Komáromban. Klapka már ezelőtt megkapta Kossuth és Mészáros levelét, hogy Komáromot elhagyta, így ezzel az eljárásával
