Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete
218 TARJÁN GÁBOR helyezkedő szállásokról, a talpas-gerendavázas ház építési módjáról, falazatokról, a fedőanyagokról. A kémény nélküli házakat régebbi építésűnek tartja. Filep István 7 zselickisfaludi református lelkész adatai szerint a házak általában kémény nélküliek, a füst a ház tetőzetén, vagy az ajtaján át távozik. Hölbling Miksa 8 Baranya orvosi helyiratában sok jó adatot hoz a kemence nélküli nyílttüzelős füstöskonyhás házakról, a sövényfalú építési módról, a hálókamrákról. A századvégi adatok 9 már a kéményes, téglafalú, cserépfedésű épületek többségét közlik. Baksay Sándor 10 az építkezés mellett felfigyel a szobabelső változásaira is. Az 1890-es évek elején kezdenek hozzá az Ezredéves Kiállítás Néprajzi Falujának előmunkálataihoz. Ez alkalommal járja be Jankó János 11 Somogy megyét. Útján a Zselicet is érintette a Szigetvár - Basal - Viszló - Hárságy - Kaposvár útvonalon. A tanulmányút eredményeként kiválasztott csökölyi házat építették fel a kiállításon. Az elkészült ház azonban nem reprezentálja a környék építési hagyományait. Reménytelen ház építését ugyanis, a tudományos szempontokat figyelmen kívül hagyó megyei vezetés eleve kizárt. Pedig ez idő tájt még nagyszámban voltak kéménytelen, nyílttűzhelyes házak a Dél-Dunántúlon. Garay Ákos 12 a szomszédos Szlavónia magyar falvaiból közli a legprimitívebb formát: A konyhában, a szenes házban szabad tűzhely van, láncon lógó rézbográccsal és egyéb tartozékokkal. Ide nyílik a szobabeli csonkagúla alakú kemence szája. Kémény természetesen nincs. 1930-ban jelenik meg Bátky Zsigmond 13 alapvető tanulmánya a magyar tűzhelyekről és háztípusokról. Ebben határozza meg a déli magyar vagy alsódunántúli háztípusok fogalmát is. Az alaptípus, a feltételezhető „ősforma" leírásában Garay adataira támaszkodik. A későbbiekben sok új vonással, szómagyarázattal, fejtegetéssel bővíti elgondolásait, számtalan problémát vet föl. Elméleteiben azonban a morfológiai kérdéseken általában nem tudott túllépni. Munkásságának legfőbb jelentősége abban áll, hogy a kutatást nagyban előre lendítette, egész kutatógárdát indított az építkezés vizsgálataira. A harmincas évek nagymennyiségű adatközlése voltaképp neki köszönhető, így Gönyei Ébner Sándor 14 zselici gyűjtése is. Gönyei több nyílttűzhelye s konyhás, kályhás szobás kétsejtű ház adatait közli, részletesen ír a faépítkezésről, a külső pajták falu7 Filep I. 1858: 226. 8 Hölbling 1845: 69. 9 Várady 1896: 215. 10 Baksay 1896: 304. 11 Jankó 1898: 831. 12 Garay 1911. 13 Bátky 1930. 14 Gönyey 1929.; 1931. 15 Seemayer 1933. 16 Seemayer 1934.; 1935. ba való telepítéséről. Seemayer Vilmos 15 belső-somogyi és dél-zalai adatai a nyugat- és dél-dunántúli háztípusok határának megállapításához segítenek hozzá. Ugyanő 16 a pajtáskertekről és a pajtaépítésről is közöl adatokat. Gunda Béla 17 az ormánsági ház kialakulását vizsgálta. Szembe került inspirálója, Bátky Zsigmond 18 felfogásával. Bátky ugyanis az egyhelyiséges alaptípus fejlődését belső osztódással magyarázta, Gunda ellenben a kályhás szoba kívülről való csatlakozását feltételezte. A létrejött háztípust „pannonbalkáni"-nak nevezte el. Mindkét elmélet jellemzője, hogy adatokkal nem bizonyított, feltevéseken alapul. Gunda a későbbiekben - bár fenntartja álláspontját - elégtelennek tartja a tűzhelyek morfológiai vizsgála'án alapuló építkezéskutatást. 19 A hiányzó régészeti adatok szempontjából igen fontosak Csalogovits Józsefnek, 20 az elpusztult Tolna megyei község, Ete területén végzett ásatási eredményei. A falu a dél-dunántúli házterület határán feküdt. Számos lelete (kályhaszemek, kemencék) megegyezik az alföldi Árpád-kori falvakban találtakkal. Ez háztípusunk vizsgálatánál nem elhanyagolható tény. Az építkezés szókincsének vizsgálatához ad jó nyelvészeti anyagot Kiss Géza 21 Ormánsága és különösen Ormánsági szótára. Nyíri Antal 22 szennai táj szógyűjteménye a Zselic kutatásában nélkülözhetetlen, az építkezés vizsgálatához pedig különösen jó adatokat tartalmaz. Az összehasonlításhoz jól használható Penavin Olga 23 Szlavóniai szótára is. A két világháború közötti időszakban az építészek egy részének figyelme a népi építészet felé fordult. A Magyar Ház Barátainak sorozatában a népi építészet elsősorban esztétikai oldaláról bemutató albumok jelentek meg. Kiss Tibor 24 a Szigetvidék és az Ormánság építészetéről publikált. A Zseliccel határos területről közölt anyag ugyan gazdag, de szerkezeti és néprajzi elemzése minimális. A II. világháború után a népi építkezés kutatása új lendületet kap. A korszak bevezetőjeként jelenik meg Vajkai Aurél 25 jó összefoglalása a népi építkezés és lakás kutatásáról. Művében elvi és módszertani célkitűzést, valamint kritikai áttekintést ad a korábbi vizsgálatok eredményeiről. Előtérbe kerül a népi építkezés funkcionális szempontú vizsgálata. Gunda Béla 26 a népi építkezés kutatása mód17 Gunda 1936. 18 Bátky 1936. 19 Gunda 1954: 378. 20 Csalogovits 1937. 21 Kiss G. 1937.; Kiss G.-Keresztes 1952. 22 Nyiri 1939. 23 Penavin 1975-78. 24 Kiss T. 1943. 25 Vajkai 1948. 26 Gunda 1954. A.
