Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTKEZÉSE 219 szerének kidolgozásában a többszempontú, komplex vizsgálatot tűzi ki célul. Hofer Tamás

27 Dél-Dunántúl településtörténetével foglalkozó tanulmányának anyagát nagyrészt a Zselicből gyűjtötte össze. Levéltári adatok alapján ismerteti a megosztott települések átalakulását, a tagosítást kiváltó gazdasági és társadalmi okokat. A tanulmány házterületünk kutatása szempontjából is nélkülözhetetlen. Füzes Endre

28 a mecseki települést és építkezést vizsgálta behatóan. Figyelme kiterjedt a gazdasági épületekre is, e témakörben néhány alapvető, monografikus igényű tanulmányt publikált.

29 Terüké tünk gazdasági épületeivel foglalkozik Takács Gyula

30 somogyi adatközlése is. A hatvanas években indult az egész országra kiterjedő népi műemlékfelmérés. A munka egyik kézikönyve volt Tóth János

31 Népi építészetünk hagyományai című építészeti és néprajzi szempontból egyaránt előremutató könyve. Tóth János területünket „kemencés-szobás, szenes-házas (konyhás) alsó-dunántúli ház" cím alatt ismerteti, felhasználva a korábbi kutatások eredményeit. Több tájékozódó jellegű gyűjtés után felmérés csak 1970-ben készült, a minket közelebbről érintő területről;

32 igaz ekkor még három, múlt század elején épült ház állt Magyarlukafán. Megmenteni már csak egyet lehetett. Itt említem Szász és Szigetvári

33 nagyrészt Baranyával foglalkozó könyvét, mely számunkra azt példázza, hogy a népi építészeti kutatás egyoldalúvá válik, ha a néprajzi szempontokat figyelmen kívül hagyják. Talán segít a helyzeten Barabás és Gilyén* kettős feladatot szem előtt tartó, értékes segédkönyve. Fellendült területünkön a népi építkezés fejlődéstörténetében fontos régészeti leletek feltárása. A pécsi Tettyén és Turonyban,35 valamint a Kaposvár határában fekvő Kecelen

33 Árpád-kori lakóházakat á tak ki, melyek ugyancsak az alföldiekkel egyeznek meg több vonatkozásban. Egyre több tehát a bizonyíték arra, hogy a közép-magyar kemencés háztípus területünkön általános volt.

37 Hódoltságkori ásatási anyagból

38 nagymennyiségű török bögrealakú kályhaszem került elő, erősítve a tárgy balkáni kapcsolatainak feltételezését. 1970-ben kezdték Somogy megye szabadtéri néprajzi múzeumának szervezését. Helyéül a zselici Szennát jelölték ki. A néprajzi kutatást Knézy Judit

39 irányította. Útmutatót jelentetett meg a tele27 Holet 1955. 28 Füzes 1956.; 1959. 29 Füzes 1964.; 1970. 30 Takáts 1953. 31 Tóth J. 1960. 32 Füzes 1967.; Saletros 1970. 33 Szász-Szigetvári 1976. 34 Batabás-Gilyén 1979. 35 Parádi 1958.; Bandi 1963. 36 Bárdos 1979. pülés, építkezés és lakáskultúra kutatásához, feltárta a XVIII. századi építkezésre vonatkozó levéltári adatokat, több tanulmányt közölt Belső-Somogy népi építkezéséről és folyamatosan rendezi be a Szennába kerülő áttelepített portákat. L. Imre Mária

40 Szenna építkezésével foglalkozott. Még élőben tanulmányozta a dél-dunántúli háztípus Zselicben fennmaradt utolsó példányainak hagyományos életét. Az 1973-ban létesült országos Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban területünket külön tájegység képviseli majd. A telepítést megelőző kutatást Zentai Tünde

41 irányítja. Annak ellenére, hogy kutatásunk eredményeket ért el a dél-dunántúli háztípus vizsgálatában; a kialakulás, a hovatartozás kérdése mindmáig nem tisztázott. A tüzelő szerkezet szerinti tipológia értelmében önálló háztípusról sem beszélhetünk, mivel területünkön alföldi és nyugat-dunántúli elemek keverednek. Az alföldi kapcsolatokat a régészeti anyag is alátámasztja.

42 Találkozunk olyan felfogással is, mely a „dél-dunántúli háztípust teljes egészében az alföldi lakóház elterjedési területéhez" sorolja.

43 A legutóbb megjelent összefoglalások a korábbi tipológiát ugyan elfogadják, de a kérdéseket továbbra is nyitottnak tekintik.

44 Ezek megválaszolását a régészeti anyag és a történeti-néprajzi kutatás behatóbb összevetése hozhatja meg. A kérdésre egyébként az anyag tárgyalása után, az öszszefoglalásban még visszatérünk. A kutatási terület meghatározása A Zselic elhelyezkedése, határai A Zselic elhelyezkedését, határait a kutatás még nem határozta meg egyértelműen. Földrajzi szempontok módot nyújtanak a pontosabb körülhatároláshoz: É-on a Kapós völgye, K-en a Baranya csatorna és a Bükkösdi víz, D-en a Dráva síkja, Ny-on a belső-somogyi síkság által körülvett dombos vidék alkotja a Zselicet.

45 Néprajzi szempontok szerint a Zselic meghatározása távolról sem ilyen egyértelmű. Pesty Frigyes helynév-gyűjteményében „Somogy megyének Kaposvár körül és azon belül lévő érdekes, hegyesvölgyes részét" nevezi Zselicnek. Az 1860-as években készült gyűjteményben azt találjuk, hogy a Zselicet 26 község alkotja.

46 Filep István 15 község37 Tálasi 1954: 395. 38 Fehér 1959. 39 Knézy 1971.; 1972.; 1973.; 1974. 40 L. Imre 1973. 41 Zenlai T. 1980. 42 Tálasi 1954: 397. 43 Filep A. 1970: 344. 28. jegyzet 44 Barábás-Gilyén 1979: 72.; Dám 1980: 126. 45 Lehmann 1971: 3. 46 Kogutowicz 1930: 216.