Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma

IRÁNYI DÁNIEL CSALÁDI FÉNYKÉPALBUMA B. HORVÁTH CSILLA 1979-ben a Janus Pannonius Múzeum Helytör­téneti Osztályának tulajdonába került több más dokumentummal együtt Irányi Dániel családi fény­képalbuma. 1 Az album 50 fényképet tartalmaz. A képek egy része (24 db) családi fénykép, a másik része Irányi barátai, politikus társait, illetve a külföldi emig­rációja során megismert személyeket ábrázol (16 db). Szerepel a gyűjteményben 7 olyan kép, amely­ről nem lehetett megállapítani, hogy kit is ábrázol. Ezenkívül 3 Irányi Dánielt ábrázoló fénykép talál­ható az albumban. A képeket abban a sorrendben ismertetjük, ahogy az albumban helyezkednek el. Az országosan köz­ismert személyekről csak a születési és halálozási évet, valamint az Irányi családdal való esetleges kapcsolatokat közöltük. A kevésbé ismert szemé­lyekről, ahol ez kideríthető volt rövid életrajzot is adunk. A személyek meghatározásának alapja a képek dedikációjáról, az album későbbi bejegyzé­seiből s az adományozó közléseiből származnak. Irányi Dániel életrajzát nem ismertetjük, csak Péccsel való kapcsolatának főbb mozzanatait mutat­juk be. Irányi Dániel és Pécs 1867-ben a képviselő választáson Kossuth Lajost választották meg Pécsett képviselőnek 586 szava­zattal 100 ellenében. 2 Kossuth azonban nem fogad­ta el a megbízatást s maga helyett az akkor még párizsi emigrációban élő Irányi Dánielt ajánlotta. 3 Irányi a 48-as párt tagja, annak is a szélsőbal szár­nyának képviselője. Igazi polgári demokrata volt. Harcolt a polgári házasság és a titkos választójog bevezetéséért. A perszonálunió békés parlamenti kivívását szorgalmazta. Támogatói a kis és közép­polgárság képviselői voltak. 4 1868. június 21-én tehát ismét választást tartottak Pécsett. Az egyik jelölt Irányi a másik Madarász Endre gyáros. A helyi sajtó így írt a képviselőjelöltről: „...Pécs 1 Az eladó dr. Irányi Gézáné Irányi István Géza nevű fiának menye. 2 Pécsi Lapok 1867. november 17. 3 Pécsi Lapok 1868. április 30. 4 Magyarország története 1848-1890 II. kötet Aka­démiai Kiadó Budapest 1979. városa ezidő szerint nagyobb tehetségű férfiút, na­gyobb hazafit nem találna a követségre, mint ami­lyen nagy férfiú értelmi és hazafias tekintetben a számkivetésben élő hazánkfia: Irányi Dániel". 5 A választások előtt mind a két jelölt tábora felvonu­lást rendezett a városban. Madarász támogatói a gazdagabb polgárság és a városi tisztviselők köré­ből verbuválódtak. Irányi Dániel támogatóinak többsége a budai külváros polgáraiból, iparosaiból tevődött ki. Az újság ezt írta a felvonulásról: „Ez valóságos népmenet népünnep volt. Egy százhúsz polgár ment elől zászlókkal, lóháton,- utánok zász­lók alatt ment az ezrekre számítható néptömeg; ... aki e menetet jól megnézte s az egyéneket is­meri, meggyőződhetett arról, hogy az Irányi-párti­ak még eddig roppant többségben vannak - s ha e párt lelkesültsége a választásig megmarad, nem is lehet kételkedni, miszerint Irányi Dániel meg fog választatni!" 6 Irányi választási győzelmét az egy­ház segítségével akarták megakadályozni: „A pé­csi követválasztási nap kihirdetése után midőn már tisztán lehetett látni, hogy a budai külvárosi vá­lasztók csaknem mindnyájan az Irányi párthoz tar­toznak, s az 500 budai külvárosi szavazóból alig van 50 ember Madarász pártján - a választásra be­jegyzettek száma az egész városban összesen 1400 fő - egyszerre azon hír terjedt el, hogy a budai külváros katolikus plébánosa búcsúmenetet akar vezetni Gyűdre éppen a választás napján." Az újság a következő képpen akarta meggyőzni a választó­kat: „Higyjék el a budai külvárosi polgártársaink, hogy a boldogságos sz. Mária sokkal kedvesebben fogad bennünket, akkor midőn polgári kötelessé­günket már teljesítettük, a követválasztás után, mintsem éppen akkor, midőn polgári kötelességün­ket elmulasztjuk". 7 A választás a Hattyú teremben (Kossuth L. u. 15.) zajlott le. A választók fegyelmezetlensége miatt a választási elnök a kirendelt katonaság beavatkozá­sát kérte. A katonák a Madarász-párti választókat nem bántva, csak az Irányi-pártiakat zavarták ki a teremből. Az elnök azonban gyorsan véget vetett ennek. A szavazás folytatódik, de hamarosan mind­5 Baranya és Pécs 1868. június 18. 3. p. 6 Baranya és Pécs 1868. június 18. 4. p. 7 Baranya és Pécs 1968. június 18. 4. p. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1982) 27: 173-193, Pécs (Hungária), 1983.

Next

/
Oldalképek
Tartalom