Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma

174 В. HORVÁTH CSILLA két pártiak elhagyják a helyiséget s így félbesza­kadt a választás. Az eredmény: 596 szavazatot ka­pott Irányi Dániel és 418-at Madarász Endre. 8 A választás után a Kossuth kávéházba (Kossuth L. u. 48.) mentek az Irányi párt tagjai megünne­pelni és megbeszélni a választás eredményét. 9 A választási események következtében Irányi Dánielt nem igazolta az országgyűlés s új válasz­tást, illetve a történtek kivizsgálását rendelték el. 10 A vizsgálat szeptemberben zajlott le. A kiküldött biztos szerint a következő szabálytalanságok tör­téntek: a választási elnök beengedte a választókat szavazati jegy nélkül is s így a nem választók tö­mege is betódult a terembe. A két párt embereit egy terembe engedte be. Nem adott az elnök vilá­gos utasítást a behívott katonáknak, hogy bejöve­telükkel ne gátolják a szavazás folyamatosságát. Ezenkívül a szavazásról jegyzőkönyv nem a tör­vényszabta időben és helyen készült el. Az ország­gyűlés Irányi Dániel választását megsemmisítette, de csak amiatt „mivel a választási joggyakorlatá­ban több választóképes polgár a katonai záróvo­nal által gátoltatott". 11 Az új választást novemberben tartották meg. Mi­vel a jobboldali választók nem jelentek meg Irányi lett a képviselő. 12 Irányi decemberben Pécsre érkezett. Dietrich Ignác ügyvéd házában volt elszállásolva. Az állo­máson beszédet mondott. Elmondta azért jött haza, mert úgy érzi idehaza „többet és sikeresebbet te­hetek a haza javára, mint odakünn, nem önérdek, hanem a közjó, a haza üdve bírt ez elhatározásra". Elvei: „a haza alkotmányának visszaszerzése, a polgárok szabadsága és egyenlősége, a közművelt­ség terjesztése és meggyökereztetése, mindezeket pedig törvényes és alkotmányos úton". Este fáklyás felvonulással köszöntötték párthívei, főleg a budai külváros polgárai jelentek meg. 13 Néhány nap múlva bankettet rendeztek a tisztele­tére, amelyen koszorút nyújtottak át neki a pécsi hölgyek. 14 Itt tartózkodása alatt meglátogatta a helyi nyil­vános iskola és a zsidó iskola néhány osztályát is. 15 Hogy milyen heves választási kampány során lett képviselő bizonyítja ezt egy újságcikk részle­te: „...Csalódtunk! Irányi Dániel okos ember módjára beszélt és meghazudtolta korteseit!" 16 1869-ben újra megválasztották. A Deák-párt je­löltje Plainer Antal a szélsőbalé pedig Irányi Dá­niel. Március 14-én a Hattyú-teremben ismét sza­8 Pécsi Lapok 1868. július 19. 9 Pécsi Lapok 1868. július 2. 10 Pécsi Lapok 1868. július 23. 11 BmL. Pécs város Tanácsának iratai. Választási ira­tok 1848-1872. 12 Pécsi Lapok 1868. november 29. 13 Pécsi Lapok 1868. december 17. 14 Pécsi Lapok 1868. december 31. 15 Pécsi Lapok 1868. december 24. 18 U. o. vázasra gyülekeztek a pécsiek. Ez a szavazás inci­dens nélkül zajlott le és minimális 1076-1072 ará­nyú győzelmet hozott Irányinak. 17 Április 12-én Pécsre jött Irányi. Jövetelét plaká­tokon hirdették. 18 Vonattal érkezett a városba. A pályaudvar környékén nagy tömeg fogadta. A tö­meg zászlókat lobogtatott az egyik zöld zászlón a következő szöveg volt olvasható: „A haza minden előtt. Emlék az 1848-as pártot üdvözlő pécsi höl­gyektől 1869. márc. 15.". Irányi rövid beszédben üdvözölte a megjelent párthíveit, akik háromszor választották meg képviselőjüknek. Ezután az Or­szágúton (Rákóczi) át a búzapiacra (Irányi Dániel térre) vonultak, ahol ismét felköszöntötték, Nagy Ferenc somogyi földbirtokos tartotta a beszédet. 19 Következő látogatása 1869 júliusában volt, ami­kor is szabadságának egy részét itt töltötte, akkori programját nem ismerjük. 20 A szüret idejére, szep­tember végén, ismét Pécsre érkezett. A Tettyén tartott beszédet, ezen résztvett a pécsi munkásság is. Előtte munkásgyúlés volt, Jurisics Mihály beszélt Lasselleról, majd teljes létszámban felvonultak a Tettyére meghallgatni Irányit. 21 A pécsi munkás­ság a későbbiekben is szimpatizált Irányival és tá­mogatta őt. Az 1869-es országgyűlésen pécsi és baranyai vá­lasztók kérését is tolmácsolta sok más hozzászólása mellett. Irányi Dániel volt az egyik leggyakrabban felszólaló képviselője az országgyűlésnek. Az országgyűlési naplóban ezt olvashatjuk: „T. ház! Több rendbeli kérvényt van szerencsém be­nyújtani, az első a vallás szabadsága és a botbün­tetés eltörlése mellett sz. kir. Pécs városának 495 polgára által aláírva; - a második Siklós városának 37 polgára által aláírt kérvény a testi büntetések érdekében". 22 Mandátuma lejárta után 1872-ben beszámoló je­lentést ír választóinak az 1869-72 közötti ország­gyűlési tevékenységéről. 23 „Nem szándékom mind elszámlálni a törvényeket, amelyek az utolsó or­szággyűlésen hozottak; ... csak a főbbeket, a jel­lemzőbbeket akarom emlékezetükbe visszaidézni, s egyszersmind röviden előadni, mit tett vagy in­kább akart tenni a baloldal, s ennek különösen azon árnyalata, amelyhez tartozni szerencsém van." Ismerteti, hogy milyen választási ígéreteit nem teljesítette a Deák-párt. A honvédek özvegyeit és árváit továbbra sem részesíti rendszeres ellátásban. Nincs önálló hadsereg. A középületeken a fekete­sárga lobogók lengenek és nem a nemzeti színű. Az 1848-as törvény értelmében a megyék és a vá­17 Pécsi Lapok 1869. március 18. 18 Pécsi Lapok 1869. április 11. 19 Pécsi Lapok 1869. április 15. 20 Pécsi Lapok 1869. július 18. 21 Pécsi Lapok 1869. szeptember 30. 22 1869-1872. évi országgyűlés képviselőházának naplója 1869. október 28-ai ülés. 23 Irányi Dániel jelentése az 1869-72-ki országgyű­lésről Pest 1872.

Next

/
Oldalképek
Tartalom