Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa
. 140 FÜZES MIKLÓS azoknak nincs pártjuk, bázisuk. Az emigráció idején kapcsolatot keres vele. 50 Kászonyi Dániel Kossuth követté választását írja le. Ismerteti Batthyány kijelentését: Kossuthot akkor is megválasztatja, ha az egész vagyona rámegy. 51 Perczel Miklós az emigrációban együtt töltött időt eleveníti fel naplójában. Rávilágít Kossuth és Batthyány viszonyának megromlására. 52 Pásztor Emil ismerteti a Görgey táborában történteket, a miniszterek levelére kapott választ: a cári csapatok harcolni jöttek, meghódolni Ausztria előtt keli.53 A helytörténeti munkákban Szita László említi önálló kötetben a harkányi gyógyfürdő kifejlesztésének történeti áttekintésekor. 54 A Batthyány Kázmérra vonatkozó irodalom látszólag gazdag. Tartalmának vizsgálatakor azonban kiderül, hogy kevés új adattal találkozunk. A szerzők gyakran egymás eredményeit veszik át. Emlékiratának sorsa Ismeretlenségének az eddigieken kívül mondott oka, hogy memoárja, másokétól eltérően, nem jelent meg, illetőleg azt csak erősen töredékesen, inkább csak szemelvényekben ismerjük. Hitele azonban a megjelent részeknek is bizonyításra szorul. Batthyány Kázmér párizsi emigrációja idején készített visszaemlékezése ugyanis rejtélyes körülmények között eltűnt. Az első (és ez ideig utolsó) felbukkanására 1893-ban, halálát követően mintegy negyven év múlva került sor. Tóth Lőrinc 55 ekkor adta közre az emlékiratok négy fejezetét. A kézirat hollétéről azonban nem beszélt, arról 1917-ben Kaczyány Géza sem tudott beszámolni. A kérdéssel ezt követően Horváth Jenő foglalkozott. Kutatása eredményeként fény derült a visszaemlékezés keletkezése módjára. Megállapította, hogy Batthyány kapcsolatba került Szemere közbenjárásával Blackwell Józseffel, 65 aki a The Timesban a korábban említett, Kossuth bírálatát tartalmozó cikkeket is elhelyezte. Blackwell 1853-ban egy Szemeréhez írt levelében említi, hogy Batthyány művén dolgozik. Az előző év50 Eötvös József: Levelek. Magyar Helikon, 1976. 51 Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Kosáry Domokos. 52 Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. Tankönvvkiadó, 1977. 53 Pásztor Emil : A tizenötödik aradi vértanú. Kazinczy Lajos. Dokumentum-életrajz. Kossuth Könyvkiadó-Zrínyi Könyvkiadó, 1979. E tárgyban lásd még: Küzdelem, Bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. 2. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. Az Aradi Vértanúk. Hivatalos iratok. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Katona Tamás. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. ben ugyanis Batthyány tárgyalt vele és megbízta kéziratának francia nyelvről angolra történő fordításával. A kézirat eltűnése módjához Blackwellnek egy másik, Horváth Jenő által közölt levele alapján jutunk közelebb. Beszámol ebben arról, hogy az angol kormány lübecki alkonzullá nevezte ki 1854 májusában. Elutazása előtt megkérdezte Batthyányt, mi legyen a sorsa a kiadásra kész kéziratnak? Az átadás-átvétel módjának tisztázásaként közölte ajánlatát: Letétbe helyezi egy barátjánál, akitől egy kettétépett névjegy megfelelő részének bemutatásakor kézhez veheti. Batthyány a megoldást helyeselte. A csomagot kiváltani, a hirtelen bekövetkezett halála miatt, azonban már nem tudta. Haláláról Blackwell későn értesült. Amikor a letétbe helyezett csomagért elment, addigra azt már kiváltották. Feltételezése szerint a kéziratot Batthyány Gusztáv, az elhunyt fivére vette kézbe, aki ekkor Angliában élt és kapcsolatot tartott fenn testvére feleségével, gróf Keglevich Augusztával. A kézirat Horváth Jenő által feltételezett birtoklásának útja : gróf Keglevich Auguszta — gróf Szapáry Géza — Tóth Lőrinc — Miklós Ödön nyugalmazott államtitkár. A kézirat nem került elő. Horváth Jenő tudósít arról is, hogy a rendelkezésére álló jegyzetekből Blackwell 1868-ban összeállított egy jellemrajzot a magyar államférfiakról, azoknak a reformkorban és a szabadságharc idején kifejtett tevékenységéről. Ez a kézirat ismert, másolata rendelkezésünkre áll. Ugyanezt a kéziratot említi Kosáry Domokos a Görgey-kérdéssel foglalkozó tanulmányában, valamint Waldapfel Eszter a független magyar külpolitikáról írt munkájában. A hitelesség kérdése mindkét szöveg — A Tóth Lőrinc féle közlés és a rendelkezésünkre álló kézirat — esetében élesen vetődik fel. Az elsőnél, miután a kézirat szövegét sem ismerjük, a fordítás hitelességét sem tudjuk ellenőrizni, ugyanakkor a szemelvények válogatásánál Tóth Lőrinc szubjektivitása nem zárható ki. Horváth Jenő megállapí l otta, hogy Blackwell nem csak fordítást végzett, hanem tartalmi kérdésekhez is hozzányúlt. Blackwell elismerte, hogy Batthyányval összeütközései voltak, elsősorban néhány jellemrajznál és a nemzetiségi kérdésben. Igyekezett a maga igazáról Batthyányt meggyőzni, ami 54 Szita László: Harkány. Kiadja Fürdő V. Harkány, 1973. 55 Tóth Lőrinc (Komárom, 1814. dec. 17.—Budapest, 1903. márc. 17.) Író, jogtudós, az MTA tagja. Fiatal korában Batthyány Kázmér titkára, ügyésze volt. A szabadságharc idején országgyűlési képviselő. A kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra is. Visszaemlékezése szerint Aradról Batthyány kocsiján menekült. Elfogták, de halálos ítéletét követően kegyelmet kapott. Vörösmarty baráti társaságához tartozott. 56 Blackwell József 1843-1848-ig az angol kormány magyarországi ágense volt. Kapcsolatba került a magyar reformkori ellenzék tagjaival, köztük Batthyányval, Szemerével, Széchenyivel. E kapcsolatok alapján segítette később a magyar emigrációt hírlapi cikkeik, visszaemlékezéseik angliai kiadásában.
