Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa

. 140 FÜZES MIKLÓS azoknak nincs pártjuk, bázisuk. Az emigráció idején kapcsolatot keres vele. 50 Kászonyi Dániel Kossuth követté választását írja le. Ismerteti Batthyány kijelentését: Kossuthot akkor is megválasztatja, ha az egész vagyona rámegy. 51 Perczel Miklós az emigrációban együtt töltött időt eleveníti fel naplójában. Rávilágít Kossuth és Bat­thyány viszonyának megromlására. 52 Pásztor Emil ismerteti a Görgey táborában történ­teket, a miniszterek levelére kapott választ: a cári csapatok harcolni jöttek, meghódolni Ausztria előtt keli.53 A helytörténeti munkákban Szita László említi ön­álló kötetben a harkányi gyógyfürdő kifejlesztésé­nek történeti áttekintésekor. 54 A Batthyány Kázmérra vonatkozó irodalom látszó­lag gazdag. Tartalmának vizsgálatakor azonban ki­derül, hogy kevés új adattal találkozunk. A szerzők gyakran egymás eredményeit veszik át. Emlékiratának sorsa Ismeretlenségének az eddigieken kívül mondott oka, hogy memoárja, másokétól eltérően, nem jelent meg, illetőleg azt csak erősen töredékesen, inkább csak szemelvényekben ismerjük. Hitele azonban a megjelent részeknek is bizonyításra szorul. Batthyány Kázmér párizsi emigrációja idején ké­szített visszaemlékezése ugyanis rejtélyes körülmé­nyek között eltűnt. Az első (és ez ideig utolsó) fel­bukkanására 1893-ban, halálát követően mintegy negyven év múlva került sor. Tóth Lőrinc 55 ekkor adta közre az emlékiratok négy fejezetét. A kéz­irat hollétéről azonban nem beszélt, arról 1917-ben Kaczyány Géza sem tudott beszámolni. A kérdéssel ezt követően Horváth Jenő foglalkozott. Kutatása eredményeként fény derült a visszaemlékezés kelet­kezése módjára. Megállapította, hogy Batthyány kapcsolatba került Szemere közbenjárásával Black­well Józseffel, 65 aki a The Timesban a korábban említett, Kossuth bírálatát tartalmozó cikkeket is elhelyezte. Blackwell 1853-ban egy Szemeréhez írt levelében említi, hogy Batthyány művén dolgozik. Az előző év­50 Eötvös József: Levelek. Magyar Helikon, 1976. 51 Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Szép­irodalmi Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Kosáry Do­mokos. 52 Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. Tan­könvvkiadó, 1977. 53 Pásztor Emil : A tizenötödik aradi vértanú. Kazinczy Lajos. Dokumentum-életrajz. Kossuth Könyvkiadó-Zrínyi Könyvkiadó, 1979. E tárgyban lásd még: Küzdelem, Bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. 2. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. Az Aradi Vértanúk. Hivatalos iratok. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Katona Tamás. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. ben ugyanis Batthyány tárgyalt vele és megbízta kéziratának francia nyelvről angolra történő fordítá­sával. A kézirat eltűnése módjához Blackwellnek egy másik, Horváth Jenő által közölt levele alapján jutunk közelebb. Beszámol ebben arról, hogy az an­gol kormány lübecki alkonzullá nevezte ki 1854 má­jusában. Elutazása előtt megkérdezte Batthyányt, mi legyen a sorsa a kiadásra kész kéziratnak? Az át­adás-átvétel módjának tisztázásaként közölte aján­latát: Letétbe helyezi egy barátjánál, akitől egy ket­tétépett névjegy megfelelő részének bemutatásakor kézhez veheti. Batthyány a megoldást helyeselte. A csomagot kiváltani, a hirtelen bekövetkezett halála miatt, azonban már nem tudta. Haláláról Blackwell későn értesült. Amikor a letétbe helyezett csomagért elment, addigra azt már kiváltották. Feltételezése szerint a kéziratot Batthyány Gusztáv, az elhunyt fivére vette kézbe, aki ekkor Angliában élt és kap­csolatot tartott fenn testvére feleségével, gróf Keg­levich Augusztával. A kézirat Horváth Jenő által fel­tételezett birtoklásának útja : gróf Keglevich Augusz­ta — gróf Szapáry Géza — Tóth Lőrinc — Miklós Ödön nyugalmazott államtitkár. A kézirat nem ke­rült elő. Horváth Jenő tudósít arról is, hogy a rendelkezé­sére álló jegyzetekből Blackwell 1868-ban összeállí­tott egy jellemrajzot a magyar államférfiakról, azok­nak a reformkorban és a szabadságharc idején kifej­tett tevékenységéről. Ez a kézirat ismert, másolata rendelkezésünkre áll. Ugyanezt a kéziratot említi Kosáry Domokos a Görgey-kérdéssel foglalkozó ta­nulmányában, valamint Waldapfel Eszter a független magyar külpolitikáról írt munkájában. A hitelesség kérdése mindkét szöveg — A Tóth Lőrinc féle közlés és a rendelkezésünkre álló kézirat — esetében élesen vetődik fel. Az elsőnél, miután a kézirat szövegét sem ismerjük, a fordítás hitelessé­gét sem tudjuk ellenőrizni, ugyanakkor a szemelvé­nyek válogatásánál Tóth Lőrinc szubjektivitása nem zárható ki. Horváth Jenő megállapí l otta, hogy Black­well nem csak fordítást végzett, hanem tartalmi kér­désekhez is hozzányúlt. Blackwell elismerte, hogy Batthyányval összeütközései voltak, elsősorban né­hány jellemrajznál és a nemzetiségi kérdésben. Igye­kezett a maga igazáról Batthyányt meggyőzni, ami 54 Szita László: Harkány. Kiadja Fürdő V. Harkány, 1973. 55 Tóth Lőrinc (Komárom, 1814. dec. 17.—Budapest, 1903. márc. 17.) Író, jogtudós, az MTA tagja. Fiatal ko­rában Batthyány Kázmér titkára, ügyésze volt. A sza­badságharc idején országgyűlési képviselő. A kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra is. Visszaem­lékezése szerint Aradról Batthyány kocsiján menekült. Elfogták, de halálos ítéletét követően kegyelmet kapott. Vörösmarty baráti társaságához tartozott. 56 Blackwell József 1843-1848-ig az angol kormány magyarországi ágense volt. Kapcsolatba került a ma­gyar reformkori ellenzék tagjaival, köztük Batthyány­val, Szemerével, Széchenyivel. E kapcsolatok alapján segítette később a magyar emigrációt hírlapi cikkeik, visszaemlékezéseik angliai kiadásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom