Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között
154 CSERDI ANDRÁS Továbbá: egyes munkások 28—30 km távolságról járnak be dolgozni, a létszám megtartása is indokolja az építkezést. E távollakó munkások letelepítése érdekében is kell a házakat építeni. A püspöki uradalom 15 kat. holdat a vallás és közoktatási miniszter engedélyével hajlandó is volt átadni a kőbányának. Az engedélyt a minisztérium megadta, kikötve, hogy a területen ásványkutatáshoz a kőbányának nincsen joga, a négyszögölenkénti díjat pedig 50 fillérben állapította meg. Ezek alapján Virágh Ferenc megyés püspökkel még novemberben megkötötték a megállapodást. 57 A kőbánya átvette a hosszúhetény 931. sz. betét 9255 sz. ingatlan megosztásából keletkezett 9254/3. sz., továbbá 9255/4. sz. területeket, összesen 20 hold, 562 négyszögöl területet, melyet évi 4%-os kamat mellett 28 év alatt kellett a kőbányának kifizetnie. A kőbánya lakásépítési akciójának megvalósítását segítette az 1940. április 20-án elfogadott 1940./IV. te, melyik többek között a házhelyek szerzését mozdította elő. A megvételt követően Szeépet megbízta a Segélyalap, hogy a területet parcellázzál fel, határozza meg a házak számát, a hozzájuk tartozó kertek nagyságát, és jelölje meg, hogy melyik munkás részesedhet lakóházban. Feladatként kapta még azt is, hogy az egész lakásépítési akciót vigye át a munkások tudatába. A gazdasági problémák miatt a lakásépítés nehezen haladt előre. 1941. szeptember 11-én Szeép még mindig csak sürgeti a lakásépítést. Indoka szerint azért fontos az építkezés megkezdése, „ ... mert a kerékpárgumi hiánya és a lábbeli beszerzési nehézségek miatt napról-napra súlyosabbá válik a kőbányaüzemtől távol lakó munkások helyzete.. ." 58 Mivel a kőbánya jövedelmezősége erősen lecsökkent, 8—10 ház megépítésére gondolt Szeép Zoltán. Ehhez 50—60 000 pengős kölcsön felvételére volt szükség, mivel Gosztonyi Gyula tervei szerint egy ház felépítésére 6000 pengő szükséges. Szeép elkészítette ennek megfelelően a parcellázási tervet, amit a Segélyalap jóvá is hagyott. Az építkezés megkezdését sürgették a magas komlói lakbérek is. A tervek szerint a bánya az elkészült lakásokért 15 pengő/hó lakbért kért volna,- igaz, ez az összeg még a kölcsön kamatát sem fedezte volna. Felmerült a 20 pengős bérleti díj gondolata is, azzal az indokkal, hogy a házhoz tartozó 200 négyszögöles kertben sok minden megterem. Gosztonyi Gyula a lebonyolításért az építkezési összeg 1%-át kérte, ez is kedvező ajánlatnak tűnt. Ezek alapján úgy döntött a Segélyalap, hogy a kőbánya az építkezésre a 60 000 pengős kölcsönt felveheti. 1941-ben így négy lakóház építését meg is kezdték, és egy lakóházat sikerült is tető alá hozni, 59 a másik háromnak a felmenő falai készültek el. 1942. november 9-én Szeép Zoltán azt jelentette, hogy 10 lakóház teljesen el is készült. 60 Az építkezési költségek 87 500 pengőre nőttek, mivel időközben növekedtek az anyagárak és a munkabérek is. A 27 500 pengőnyi többletet az üzem a forgótőkéjéből fedezte. Egy ház így 8750 pengőbe került, tartozéka 1 szoba, konyha, előszoba, éléskamra, 280 négyszögöl kert és melléképületek. A bérleti díjat végül 20 pengő/hóban állapították meg. A 10 lakóházat a megye alispánja 1942. decemberében karácsonyi ajándékként adta át a kijelölt családoknak. (Az ünnepélyes átadás eseményére nagy meghatottsággal emlékeznek vissza még ma is az ottlakók.) 1942-ben még további öt épület elkészítésére hoztak határozatot. A háborús nehézségek miatt azonban nem valósult meg ebből semmi. 61 Megkísérelték a téglát helyileg előállítani, hogy a költségek egy része apadjon, azonban ez sem volt elég. Az 1944. év sem tette lehetővé az épí kezes folytatását, így az a felszabadulás utáni időkre maradt. c) Ebédakció Az akciót a kőbánya folytatta. Az 1940. évi jelentés szerint „ ... Mind több és több alkalmazott vette igénybe az ízletes és tápláló ebédet, s így bizonyos propagandaszerű intézménnyé fejlődött a bányaüzemünk környékén lakó, s általában helytelen és egyoldalú táplálkozáshoz szokott falusi lakosság étkeztetése érdekében." 62 Nézzük meg az egyes évek ismert jellemzőit! 63 Év оШ „,„ ui„,„f„» 0 uj el) é d ára ráfizetés ebednap kiosztott ebed fmér pengő 1940. 296 33 054 37,6 5 838,17 1941. 296 39 465 49,6 11610 1943. 296 44 363 15 299,59 1944. 296 26 863 137,0 20 994,44 A közölt adatok alapján megállapítható, hogy az ebédakciót egyre többen vették igénybe. (Az 1944. évi alacsony szám oka az alacsony munkáslétszám.) Bár emelkedett az ebédek ára, mégis olcsóbb volt mint a szabadpiaci ár. Az ebédek árának emelkedése elmaradt a piaci áraktól, ezt bizonyítja a kőbánya növekvő ráfizetése. Az ebédakcióval a munkásság elérte azt, hogy a jegyrendszerből adódó problémá57 BmL. 1940. november 12-i ülés jegyzőkönyve. 58 BmL. 1941. szeptember 11-i ülés jegyzőkönyve. 59 A Segélyalap 1942. március 3-i jegyzőkönyve alapján (kki.). 60 BmL. 1942. november 9-i jegyzőkönyv alapján. 61 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap Komlói Kőbányaüzeme felett felügyeletet gyakorló bizottság 1944. március 3-i jegyzőkönyve alapján. Komlói Múzeumban, de a Levéltár már említett csomójában is megtalálható. 62 Az 1940. évi igazgatói jelentés alapján (kki.). 63 Kimutatás az egyes évek ebédakcióiról (kki.).
