Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Rövid közlemények

160 RÖVID KÖZLEMÉNYEK BÍBOROS ISTVÁN INTERNACIONALISTA (1895-1973) Csatalja községben született kisparaszti család gyermekeként, 1895. augusztus 9-én. 1915. októberében vonult be a 30. Honvéd Gyalogezredhez Kispestre, ahonnan 1916. június havában az induló menetszázaddal az orosz frontra vitték. 1916. szeptember 19-én véres ütközetben vett részt Bukovinában, ahol a Tatárka magaslati harcok során orosz fogságba esett. 1918 végéig mint orosz foglyot paraszti munkára kényszerítették. A birtokos a beteg hadifoglyot Asztrahánba fogolytáborba vitette, ahol súlyos betegségére kórházi kezelést kapott. A fogolytáborba történt visszaérkezést követően jelentkezett az ott szervezett politikai oktatásokra, azokon aktívan részt vett, majd a fogolytáboron belüli lehetőségek közepette bekapcsolódott a mozgalmi életbe. Belépett a szovjet Vörös Hadseregbe (a III. Internacionálé Ezredbe), ahol 1919. október 6-tól kezdődően mint híradós tűnt ki munkájával. Az első hónapok szolgálata után az ezred híradós parancsnoka lett. E rendkívül fontos szolgálati tényt bizonyítja a szovjet Vörös Hadsereg Központi Állami Levéltár 440/60. 1960. május 7-én kiadott hiteles okmánya. A következő állomása Asztrahán, Kazán, itt részt vett a Vörös Hadsereg szervezésében, majd Kievbe került. 1920. novemberében, mint a III. Internacionálé Ezred híradós parancsnoka Jekaterinoszlávba került egy lovas eskandronnal. Itt a Vörös Hadsereg hadbírósága mellett teljesített fontos szolgálatot, majd amikor 1921. júniusában a hadbíróság működése megszűnt, az eskandront leszerelték.