Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Régészet - Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tene-kori továbbélése Kelet-Magyarországon (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta–szkíta kapcsolatok kérdéséhez)
SZKlTAKORI ŐSLAKOSSÁG KELET-MAGYARORSZÁGON 1. kép: Gyoma-Egei halom, 23. sír. Fig. 1 : Gyoma-Egei halom. Grave 23 tárgy (VI. tábla 4-7), Szentes - Vekerzugon pedig a 27. sír korongolt, LT B 2-C 1-típusú urnájának és a 64. sír kelta csupor-formájú edényének szkíta utánzata, valamint a 38. és 96. sírokban egy-egy szkíta módra megformált, LT Q-típusú agyagkantharos jelzi a temető végét. S ez minden, ami a kelet-magyarországi szkítakori temetőkben a kelta hódításról tanúskodna; arról a kelta hódításról, amely később, az újabb kelta csoportok betelepedésével kelet felé a kárpátalji területekig terjedt. Az innét keletebbre levő területek szkítakori vagy szkíta temetkezéseiben (Kruglik, Kolodnoje, Kustánfalva, Onokovka, Olbia, Neapol stb.) szórványosan előforduló, LT С- és D-típusú kelta tárgyakaL 8 már nem tekinthetjük tartós megszállás emlékének. 2. A Kelet-Magyarországról eddig ismert kelta temetők és telepek leletanyagát elemezve szép számmal találunk olyan tárgytípusokat, melyek a nyugateurópai LaTene-kultúra elterjedési körében idegenek, viszont az alföldi szkítakori kultúra korábbi lelőhelyein nagyonis általánosak. Ezek összegyííjtése, koronkénti csoportosítása révén a helybenmaradt őslakosság LaTène-kori továbbélésére kapunk bizonyítékot és nyomon követhetjük a keltákhoz való asszimilálódásuk folyamatát. Az utóbbi években feltárt Gyoma - egei halmi temetőrészlet egyik leggazdagabb, kelta rítus szerint, fél vaddisznóval eltemetett, LT B 2-korú női sírjában találunk egy kézzel formált, virágcserép formájú kis edényt (4. kép, I. tábla és V. tábla 2). A hasonlóképpen az i. e. IV. század végére datálható Hódmezővásárhely-solt paléi kelta temetőben egy zsugorított helyzetű csontváz mellett voltak kelta típusú mellékletek. Később, az i. e. III. század folyamán is találunk az alföldi kelta temetőkben zsugorított helyzetű csontvázakat (jellegzetes kelta mellékletekkel ellátva). A rítus teljességgel idegen a kelta néptől, viszont annál gyakrabban fordult elő korábban a szkítakori temetőkben. Megfigyelhető ez a már említett Gyoma - egei halmi temetőnek a III. század első évtizedeire keltezhető sírjaiban is. A temetőből 22 sírt tártunk fel; a többi (kb. 20-25) temetkezést korábban homokbányászás során megsemmisítették. Az eredetileg te8 J. Böhm - J. Jankovich: Skythove na Podkarpatské Rusi. Mohylové pohrebiste v Kustanovicich. Carpatica I. (Praha 1936) ; A. Rieth : Bemerkungen zu einem keltischen Langschwert von Neapolis auf der Krim. Germ. 43 (1965) 159—163.; Z. Wozniak: Die östliche Randzone der Latène-kultur. Germ. 54 (1976) 382-402.; T. Sulimirski: The Celts in Eastern Europe. In: To illustrate the monuments. Essays on archaeology presented to S. Piggott. (London 1976) 182-190.; A. V. Bodianszkij: Szovj. Arh. (1962/4) 272-.; L. I. Kruselnickaja : KSZIA 105 (1965) 119-122.; M. Brajcsevszkij - V. Bidzilja: Acta Arch. Carp. 8 (1966) 57—62., 267—268.; G. I. Szmirnova: Arch. Rozhl. 17 (1965) 76-91.; és Arch. Rozhl. 19 (1967) 223-.; M. Dusek: Arch. Rozhl. 18. (1966) 54-64.; D. A. Macsinszkij: Arh. Szbornik Erm. 15 (1973) 52-64.