Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Rövid közlemények
RÖVID KÖZLEMÉNYEK 241 : Helytartótanács beleegyezett. A város tanácsa kikötötte, hogy az oda építendő házakat cseréppel fedjék. Az új épületek 3 évig adómentesek lettek. A halottak összegyűjtött csontjait a Szigeti külvárosi plébánia akkori temetőjében kellett elhantolni; a koporsók megmaradt darabjait el kellett égetni. A temető magasan a mellette haladó út felett feküdt, ezért külön bizottságot hoztak létre a szintkülönbség megszüntetésére. A területről egy közel 100 évvel későbbi felmérést is mellékelünk. Lukrits Ignác városi mérnök 1872-ben készített várostérképéből kimásoltuk a Rókus domb környékét. A környék akkorra már sűrűbben beépült (2. sz. ábra). A temető helyén az utóbbi 10 évben építkeztek és a közműveket bővítették, felújították. A földmunkákat figyelve láttuk, hogy 1836-ban a sírok kihantolását nem a legnagyobb gondossággal végezték el, mert több helyen bolygatatlan csontvázakat láttunk. Az 1836-ban felparcellázott temető helyének a pontos megállapítását zavarhatják a délkeleti sarka közelében esetleg még előkerülő római sírok. Ezek közül néhányat 1977. júliusában, a közművek felújítása közben lapátoltak ki a kubikosok, illetve emelt ki a markológép. A római sírok az Alkotmány utcából a Pepsi üzem felé haladó betonlépcsőtől néhány méternyire keletre és ugyanabban a vonalban az úttest alatt voltak. Az árokból kidobott földben embercsontokon kívül jellegzetes cserép- és üvegedény darabokat találtunk. A papírlap jobb felső sarkába a Kálvária-hegy térképét rajzolta Eisenhut. A térkép felirata: „Mons Calvariae 5e Ecclesiis", azaz: „A pécsi Kálváriahegy". Központi helyet foglal el a Kálvária, barokk hajlatú kerítésével, stációival és a Golgota három feszületével. A hegy oldalában, a Kálváriától keletre kétrészes kőbánya „Lapicidinae" felirattal. A hegy aljában, a keleti és a nyugati oldalon szőlők. A mai Hunyadi út és az István utca helyén földút vezetett a szőlőkbe. A Kálvária előtti földút a mai Aradi vértanúk útja vonalában haladt tovább. Az északi városfal berajzolt részletét a ma is meglevő bástya és az akkor még álló Vaskapu törte meg. A városfal előtti rézsűs árkot csak 1785 után parcellázta ki a város. A városból észak felé az ún. Kaposvári utcán (Caposchwarer Gasse) lehetett kijutni. Ez a Vaskapu nyugati falán nyíló kapuszárnyak között vezetett át. Az eddig ismertetett két térkép 200 öl hosszú, közös mértéke alul, középen látható. Ha a térképek tájolását összemérjük a mai felvételekével, azt találjuk, hogy a Rókus dombi felvétel jó 20 fokot, a Kálvária dombról készített 13 fokot tér el keletre az északi iránytól. A lapnak több, mint kétharmadán Eisenhutnak a mai Kossuth Lajos utcában - akkor még álló — hét török templomtól készült felmérése látható. Az északabbi a mai 15. sz. ház területén állt. Az 1687. évi összeírás idején ez a porta közös volt a mai 17-es számúval. Az eredetileg latin nyelvű szöveg így írja le az ott talált ingatlanokat: „A hadbiztosok másik (háza), amelyik mellett egy nagy, használható és egy muses vagy török templom .. A" Az összeíró ezután leírta az utca déli oldalán, a mai Kazinczy utca 2. sz. ház udvarán álló templomot, amely később a domonkos rendi szerzeteseké lett. A leírás fordítása: „Szemben egy másik, fedetlen mouseum és vele összeépülve egy használható ház. .. L"« Nyolc évvel később, az 1695. évi összeírás idején még egyben volt a 15. és 17. sz. telek. Az akkor 125. sz. telken ezt találták: „A város kétszintes háza, amelyben a mostani parancsnok lakik, mellette romos török kolostor, muscea, valamint kert és szérű." A déli oldalon álló, egykori török templomot ez az összeírás nem említi, mindössze ennyit ír a domonkosrendiek akkor még bizonytalan hovatartozású területéről 5 : „92. sz. A tisztelendő dominikánus atyák rezidenciája, amely 80 lépés hosszú, 172 lépés széles." Az utóbbi rövid és tartózkodó leírást a püspök és az általa nem kedvelt domonkos rendiek közötti feszültséggel magyarázzuk. Németh részletesen ismerteti Radonaynak, majd a püspöki székben őt követő Nesselrodenak a vitáit és pereskedéseit a helybeli domonkosokkal. A mai Boltív-köz és Kazinczy utca közötti terület török kor utáni történetéről, a püspökök és a rend
