Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

BARANYAI AMATŐRFOTÓS A II. VILÁGHÁBORÚBAN: LINGL JÁNOS FÜZES MIKLÓS A háborús események már régen a múlté, a sebek - a családé és az országé - begyógyultak. Konszoli­dált életformánk lehetőséget és tág teret biztosít a visszaemlékezéseknek, ugyanakkor a háború utáni generáció tájékoztatása, az átélt események értéke­lése érdekében ezekre szükség van. Különösen érté­kesek azok a visszaemlékezések, melyeknek tárgyi dokumentumai is vannak. A tárgyi anyag az idő múlásával különböző okok miatt egyre fogy, a há­borút megéltek köre is egyre szűkül, ezért a visz­szaemlékezések rögzítése, a tárgyak gyűjtése fontos feladattá vált. Számos írásos dokumentumot, filmet, múzeumi kiállítást ismerünk, melyek a hivatásos katonai riporterek és operatőrök, valamint a kato­nai eseményekben részt vevő amatőr fotósok mun­kájából állt össze. Múzeumunk gyűjti és kiállításain fel is használja a fotódokumentumokat. így mutattunk be Lingl Já­nos 1 képei közül is néhányat az 1980. április 4-én nyílott kiállításunkon, melyen a háború szörnyűsé­geit, a felszabadulás katonai eseményeit és a de­mokratikus kibontakozás kezdeteit mutattuk be. Te­vékenységének eredménye mintegy kétszáz 6X9-es méretű kópia, melyek végigkísérik katonai szolgá­latát bevonulásától egészen a leszerelését követő időkig. Képeinek jelentőségét éppen ez a körül­mény adja. Segítségével áttekinthetjük egy magyar katonának a tevékenységét, a katonán keresztül pe­dig a háború magyar vonatkozású kibontakozását, a Szovjetunió megtámadásának kivételével. Képei tük­rözik személyes állásfoglalását, tárgyilagosságát. Nem hivalkodóak ezek a képek és az ellenfelet sem becsülik le. Rácsodálkozást mutatnak a katonai technikára, a tájra, városokra. Tükrözik bajtársias érzelmét társaival és az ellenféllel egyaránt. 1 Lingl János 1918. december 9-én született Komlón. Bevonulása idején Sásdon, jelenleg Pécsett lakik. Se­gédlevelet 1935-ben, mesterlevelet 1944-ben szerzett. Az 1950. december 21-én kiállított katonakönyve szerint szolgálati ideje: Légvédelmi Tüzér Osztály, Pécs gép­kocsivezető: 1939. október 6.—1941. január 2. Székesfe­hérvár 103. Légvédelmi Tüzér Osztály 1941. január 3.— 1941. szeptember, 1942. április 4.—1942. június 5. Bu­dapest 201. Légvédelmi Tüzér Osztály 1942. június 6.— 1944. március 1. Lingl csendes, kevés beszédű, szemlélődő típusú ember. Olyan, aki az eseményeket inkább kívülről nézi, azokat kiváló memóriája segítségével rögzíti, és 35-40 év távlatában is frissen képes átadni. Sze­mélyes képességét tovább erősítette a fotótechnika, mely segítségével a képszerű megjelenítésre is lehe­tősége van. Szerencséjére sorsa is úgy alakult, hogy tevékeny beavatkozásra, állásfoglalásra katonai szol­gálata idején nem került sor.. „Elit" alakulatnál, hátországban szolgált. A háború „eredményeit" örö­kítette meg. Fotóélményének kiszélesedését Lingl Jánosnak tu­lajdonképpen a katonai szolgálata jelentette. Addig az 1936-ban Amerza sásdi órásnál vásárolt 620-as Kodak gép, amelynek б/3-as lencséje volt, a családi események megörökítését szolgálta. A felvételeket kidolgozásra eleinte Dombóvárra küldte Konsanszky fényképészhez, majd barkácsolt egy előhívó dobozt és a polgári képeit ennek segítségével hívta elő, majd másolta. A katonai tárgyú felvételeket a min­denkori szolgálati helyén hívatta elő, illetőleg azo­kon a helyeken, ahol fényképészműtermet talált. A pécsi képeket a Széchenyi téren, Shmura László drogistánál, Szabadkán Timár György fényképész­nél. Emellett Besztercén is dolgoztatott. A katonai témájú fényképek készítésénél utólag merült fel bennünk az a kérdés, hogy vajon szabad volt-e ka­tonai objektumokat megörökíteni, hiszen azok mai szemmel nézve titkosak lehettek. Lingl János egy­szer gondolt csak még működésének elején erre, amikor Pécsett a vásártéren egy gépágyút fényképe­zett egy fa mögül, de felelősségre soha nem von­ták. Felvételeinek azonosíthatósága érdekében a pa­pírképeken közvetlenül kidolgozás után azonnal fel­tüntette a felvétel helyét és idejét. A kidolgozást végző fényképész a kópiákat sok esetben cégbé­lyegzőjének lenyomatával is ellátta. A felvételek tárgyának megjelölése minden kétséget kizáróan hi­teles. Katonai szolgálatát 1939. okt. 5-én kezdte meg Pécsett a M. Királyi IV. Hadtest Légvédelmi Tüzér Osztályán lévő légvédelmi szakasznál. Fényszóró­kezelői és gépkocsivezetői kiképzést kapott. Egy fényszórókocsi vezetője lett. A gépkocsikiképzés a pécsi vásártéren és a pécs-dombóvári útvonalon tör­tént, a fényszórókiképzés is a vásártéren folyt. A világítási gyakorlatot a reptéren végezték. Első fel­A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 217—229. Pécs (Hungária), 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom