Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között
A PÉCSI FÉNYKÉPÉSZEK 1922—1948 KÖZÖTT 179 Strausz fényképészmester." 197 1940-ig egyedül dolgozott, majd egy segéddel. 1944 után pedig egy tanonc is dolgozott nála. „Fényképész segédet darabszám retusőrt állandó munkára azonnal felvesz Strausz fényképészmester Kossuth L. u. 4. (udvar). Ugyanott 4 középiskolát végzett rajzolni tudó fiút vagy leányt tanulónak fizetéssel felveszek." 198 A műterem 1947 körül szűnt meg. Ruzsits Endre 1938 elejéig Kaposváron volt fényképész, innen jött vissza Pécsre és itt a Rákóczi úton nyitott fényképész műtermet. ö a Ruzsits család első tagja, aki fényképészettel foglalkozott. Később két öccse is követte a pályán. Először segédként dolgoztak bátyjuknál s utána lettek önállóak. Ruzsits Endre az 1920-as évek «lején Pécsett a munkásmozgalomban vezetőként vett részt s 1924ben „államellenes magatartás miatt felügyelet alatt áll" 199 Hírlapíróként is működött a harmincas évek elején, majd a felszabadulás után is. 1939-ben olvashatunk először Ruzsits pécsi fényképészeti tevékenységéről. „A fotóművészet fejlettségének ragyogó tanújelét adja Ruzsits Endre fényképészmester (Rákóczi u.) kollekciója. Fejlett technikai tudás és ízlés jellemzi a Pécsett méltán népszsrű fényképész minden egyes felvételét. Meglátásukban, világítási megoldásukban és kidolgozásukban egyaránt kiválóak ezek a képek, amelyek közül legtöbb csodálója talán a végtelen közvetlenül ható bájos gyermekfelvételeknek van. A megszólalásig hűek a kiállított portrék és Ruzsits komolyabb törekvéseiről tanúskodnak különböző fotótanulmányai." 200 1942-ben Ruzsits Endre bezárta műtermét, Viszszament Kaposvárra. Később újságíróként dolgozott a Dunántúli Népszavánál. Ruzsits Endre öccse, Pál 1939-ben, miután 2 évig segéd volt bátyjánál, előtte Kozma Mártonnál, szintén kiváltotta iparengedélyét s betársult testvére üzletébe. 201 1943-ban meghalt Ruzsits Pá2 202 s ekkor felesége vette át a műtermet, s vezette tovább. 203 A harmadik testvér László, aki szintén a bátyjánál volt segéd egy rövid ideig, majd kereskedelmi alkalmazott volt, 204 1941-ben szintén önálló műtermet nyit a Szigeti út 17-ben az Uránia mozi (Petőfi) mellett. 205 „Fényképet, igazolványképet és nagyítá197 P. N. 1938. szeptember 25. 15. p. 198 D. 1944. június 4. 10. p. 199 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőkönyv iratai 1947'35082 200 Dunántúli Napló 1939. október 3. 5. p. 201 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja 202 D. 1943. május 18. 6. p. 203 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja 204 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőkönyv iratai 1947/35082 205 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja sokat művészi kivitelben készít Ruzsits László." 206 A Ruzsits-műterem 1947-ben beköltözött a Pannonia-közbe, Kossuth L. u. 5. alá. 207 1942-ben Schubert Viktória a város új fényképésze, ő Zelesny Emília segédje volt 1939-42 között. 208 Műtermét a Majorossy (Sörház) u. 1. alatt nyitotta meg. Rövid féléves működés után átrendezi a műtermét, amely miatt 2 hétig zárva tartotta. 209 „Értesítem a n. é. közönséget, hogy műtermemet újra megnyitottam, szíves pártfogást kér: Schubert Viktória fényképész." 210 Karácsonykor utcai kirakatát feltörték és női arcképet lopnak el belőle. 211 1972-ig dolgozott. 1943-44-ben új műterem nem nyílott Pécsett. 1945-ben is csak egy új műteremmel gyarapodott a város. Cherven Erzsébet lett önálló. Kozma Gizellánál tanonc, segéd Krakkauer Erzsébetnél és Strausz Józseínél volt. 212 1944-ben még mint segéd vállal otthon darabbérben retusálási. 213 1945-49-ben lakásán, Zsolnay V. u. 28. alatt berendezett műtermében dolgozott. 214 Főleg igazolványképek készítésével foglalkozott, 3 darabot 10 forintért. 215 Fényképész továbbképzések Az egyre szaporodó műtermek és a fényképezés technikai újdonságai szükségessé tették, hogy a hivatásos fényképészek továbbképezzék magukat. Pécsett szervezett formában erre kétszer került sor. Az első továbbképzés 1936 áprilisában volt. A rendező szerv az Iparügyi Minisztérium, ők küldték a tanfolyam előadóit, a szükséges felszerelési tárgyakat, a tananyag beosztását is Budapesten állították össze. A lebonyolító a pécsi iparostanonc iskola volt. A tanfolyam teljes óraszáma 73 óra, napi 4 órai lebontásban. A tandíj 10 pengő. 216 A tanfolyamon 15 pécsi fényképész vett részt „azok, akik a legnemesebb versenyben, egy fejlődésben megállni nem tudó korszak felfokozott igényeinek kielégítésére vállalkoztak." A tanfolyamot Rónai Dénes udvari fényképész és Pécsi József reklám- és illusztrációs fotós vezette. Segítőjük Paulovits Sarolta bécsi fényképészeti akadémiát végzett fényképész volt. Retus nélküli portrét és csendéletet kellett készíteni a tanfolyam résztvevőinek, az elméleti oktatás után. A tanfolyam II. részét ősszel akarták megrendezni, 206 P. N. 1941. november 30. 13. p. 207 Dunántúli Napló 1948. október 12. 5. p. 208 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja 209 D. 1942. szeptember 6. 10. p. 210 D. 1942. szeptember 20. 8. p. 211 D. 1942. december 29. 6. p. 212 B. m. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja. 213 D. 1944. szeptember 17. 11. p. 214 B. m. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja. 215 Dunántúli Napló 1948. május 1. 13. p. 216 D. 1936. április 7. 6. p.
