Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között

180 В. HORVÁTH CSILLA de csak a következő évben sikerült ez. „Illusztrációs reklám- és árufényképezésre, valamint a kis gépekkel való fényképezésre (Leica, Cantox) terjed ki az előadás"

217 a második továbbképzésen. Ezt a tanfolyamot tehát 1937-ben rendezték meg. Az előadók ugyanazok voltak, akikkel már az előző esztendőben megismerkedtek a fényképészek. Most 14 résztvevője volt a továbbképzésnek. „Ez a tanfolyam a rohamosan fejlődő fotográfia új eredményeinek megismerését és a megindult fejlődés egészséges művészi irányba haladást biztosította. Magyarországon a fényképészet tudományos és művészi iparának nincs iskolája. így az ilyen továbbképző tanfolyam eredményei megmutatják, hogy a fényképészipar miképpen kapcsolódik a modern ipar, kereskedelem minden ágába" - értékeli a tanfolyamot a Dunántúl 1937. június 22. száma. A továbbképzés befejezéseként kiállítást rendeztek a készített képekből: Portrék, tájképek szerepeltek a bemutatón, valamint „látni a kiállításon néhány fotóreklámot is, amely ötletes és művészi módon hívja fel egyes cikkekre a néző figyelmét."

218 Nem ismerjük a résztvevők névsorát, de majdnem teljes létszámban ott voltak az akkor működött fényképészek. Több ilyen szervezett továbbképzésre nem került sor Pécsett a tárgyalt időszakban. Az amatőr egyesület Ebben az időben tömegesen dolgoztak az amatőr fényképészek is, az ő tevékenységüknek a felkutatása külön tanulmányt érdemel. így csak egész röviden érintjük a pécsi amatőr egyesületek két világháború közötti történetét. Az Első Pécsi Amatőr Egyesületet az első világháború zilálta szét. Többé olyan szervezetten és hosszú ideig nem sikerült megszervezni az amatőröknek egyesületüket. Az újjászervezés 1927-ben történt meg Jobst Kazimir és Êdenhofier Gyula drogéria-tulajdonosok lelkes közreműködésével. Az Amatőrök Országos Egyesületének pécsi csoportja néven kezdték meg a működésüket.

219 Rögtön fotópályázatot hirdettek, s a beérkezett anyagból kiállítást rendeztek.

220 Ekkor nem volt hosszú életű az egyesület. 1932-ben szintén kiállítást szerveztek az amatőröknek a fotószaküzletek szervezésével (ebben az időben a fotószaküzletek fogták össze az amatőröket). A kiállítás országos jellegű volt, 100 értékes díjat tűztek ki.

221 A téma a Mecsek és Pécs környékének fényképezése volt.

222 A rendezőség örömmel vette tudomásul, hogy pesti amatőrök nem múlják 217 P. N. 1936. április 26. 4. p. 218 D. 1937. június 23. 3. p. 219 D. 1927. szeptember 18. 6. p. :-° D. 1927. november 27. 6. p. 221 P. N. 1932. május 8. 7. p. 222 P. N. 1932. május 15. 18. p. felül a pécsieket „s remélhető, hogy a pécsi amatőrök domináló szerephez jutnak a kiállításra."

223 1933-ban Vadas Ernő fotóművészt hívták meg az amatőröket szervező fotószaküzletek vezetői. Bánfai Béla, Chmura György és az Éden Drogéria tulajdonosa. Az amatőr fényképezés új lehetőségeiről tartott vetítettképes előadást Vadas Ernő a Pannónia szálló nagytermében.

224 1934-ben újra szervezik a néhány évvel előtte megszűnt fotóamatőr egyesületet. Ennek az egyletnek a célja, hogy a pécsi és a Pécs környéki amatőröket összefogja. Minden felszereléssel ellátott laboratórium állt ingyenesen a tagok rendelkezésére. Gyakorlati bemutatókat, ún. „fotósétákat" szerveztek. „Más városok példáiból látjuk, hogy mennyire virágoznak a hasonló egyletek. Ezekre ismételten felhíva a figyelmet, reméljük az amatőr fényképezők mind tudatára ébrednek az ilyen előnyökkel járó egyesület szükségességének"

225 - írja az újság a szervezési felhívásban. Ez a szervezkedés sem járt nagyobb sikerrel. 1939-ben ismét megalakítják a fotóamatőr egyletet. A II. világháború véget vetett az újabb szervezkedéseknek. Nem volt olyan egyénisége ennek a korszaknak, aki tartósan össze tudta volna fogni a város fotóamatőreit. * * * A két világháború között dolgozott fényképészek működését is erősen befolyásolták a gazdasági élet változásai. A húszas évek végén és a harmincas évek elején sok műterem alakult a városban, utána már kevesebben vállalkoztak műterem nyitására. Vidékről vagy az ország más részéről alig jöttek fényképészek ebben az időben. Általában új műtermeket azok a fényképészek nyitottak, akik eddig segédként dolgoztak a szakmában. Közülük kevesen voltak, akik hosszabb ideig tudtak volna önállóan dolgozni. 1932-1933 között nehezebben boldogultak a fotósok is, a gazdasági válság ebben az iparban is erősen éreztette a hatását. A fénykép „luxus"-iparnak számított, hiszen ha nem volt pénz, akkor a fényképkészítést el lehetett halasztani, akár egy évre is. Az erősebb üzletek technikai újítások bevezetésével, különböző árleszállításokkal, kiárusításokkal ha nehezen is, de átvészelték a válságot. A szegényebb s kevésbé megalapozott fényképész üzletek viszont ideiglenesen vagy véglegesen megszűntek. A sok fényképész egyre több képet készített s egyre olcsóbban is, ezért aztán nem is becsülték, őrizték meg a képeket, mint az előző korszakban készülteket. Ezért az ebben az időben dolgozott kb. 50 fényképész közül nem mindegyiktől ismerünk fényképet. 223 P. N. 1932. május 26. 7. p. 224 D. 1933. november 16. 5. p. 225 P. N. 1934. október 6. 4. p.