Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - L. Imre Mária: Adatok a Mecseknádasd–óbányai fazekassághoz III.

A MECSEKNÄDASD—ÓBÁNYAI FAZEKASSÁG III. 239 nél nagyszámú készítmény még látható volt abban az időben. Bach Gyula a mágocsi agyagipari iskola tanára, jónevű fehéredényes képviselte a századfordulón azt a tipikus „népi iparművészeti" irányzatot, amely a korabeli ízlés alapján állott.

55 Bach formai vonatkozásban részben követte a Zsolnaygyár termékeit, technológiai szempontból viszont közvetlen kapcsolatban állott a környező paraszti Andrásialvy, B. (1972): Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. — Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata, 123—167. Andrásialvy, B. .(1972): Bemutatjuk a hetvehelyi fehéredényes műhelyeket. — Baranyai Művelődés 61—63. Andrásialvy, B. (1975): A paraszti fazekasság nyersanyag és értékesítési kérdései. — Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában. — Szekszárd. Bálint, S. (1938): Népünk ünnepei. — Budapest. Bálint, S. (1977): Ünnepi Kalendádium. 1. — Budapest. Bátky, Zs. (1906): Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. —' Budapest. Beczkóyné, Révész Á. (1938): A mórágyi és gyüdi fazekasság. — NÉ 30, 159—169. Czugh, D. (1955): Magyarszombatfa és környéke fazekassága. — Népünk hagyományaiból. Budapest. Czugh, D. (1959): Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén. — Néprajzi Közlemények 4, 136—146. Dankó, I. (1968): A magyarhertelendi női fazekasság. — JPMÉ (1967) 12, 123—133. Domanovszky, Gy. (1940): Kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük. — Ethn. 51, 221—227. Domanovszky, Gy. (1968): A magyar népi kerámia. — Budapest. Fehér, G. ifj. {I960): A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei. — JPMÉ 1959, Pécs, 103—151. Gondért, A. (1963): Tragkörbe in Hessen. — Kassel. Gunda, В. (1941) : A kereszt mint mágikus jel az agyagedényeken. — Ethn. 52, 66—67. Holl, I. (1956): Adatok a középkori fazekasság munkamódszereihez. — Budapest Régiségei 11, Y21—193. Hoíer, T. (1975): Három szakasz a magyar népi kultúra XIX.—XX. századi történetében. — Ethn. 86.J2— 3. sz., 394—414. Höck, A. (1965): Beiträge zur hessischen Töpferei L. Michelsberg im Kreis Ziegenhain. — Hessische Blätter 56, Gießen 87—94. Höck, A. (1966): Beiträge zur hessischen Töpferei IL Dreihausen im Kreis Marburg. — Hessische Blätter 57, Gießen, 137—148. Höck, A. (1967): Beiträge zur hessischen Töpferei III. Giesel im Kreis Fulda. — Hessische Blätter 58, Gießen, 121—134. Höck, A. (1968): Beiträge zur hessischen Töpferei IV. Stadt Allendorf im Kreis Marburg. — Hessische Blätter 59, Gießen 87—92. 55 Bach Gyula a korabeli országos háziipari szemléken a „népies agyagáru" kategóriában egyedül képviselte Baranyát. — in. a Magyar Kereskedelmi Múzeum háziipari osztályának kiállítói 1897-ben. Bp. 1898. — Adatait Bálintné Túri Margit dolgozta fel. Szíves közlését ezúton is köszönöm. fazekassággal. Edényei e kettősség hatása alatt készültek. Müller János mágocsi edényein érezhetően kifejezésre jut a Bach Gyula közvetítésével „alászállt" korízlés, a szecesszió (X/4. kép). Vázáját a hagyományos, hosszúkás, zárt szirmú virágforma és a gravírozott-festett kerek virág díszíti. Szabadrajzú virágmintás, áttört szélű tányérjai már túlmutatnak a hagyományos nádasd-óbányai formán és díszítményrendszeren. Höck, A. (1969): Beiträge zur hessischen Töpferei V, Zunft-brief fon 1583. für die Töpfer in der Grafschaft Ziegenhain. — Hessische Blätter 60, Giemen 159—166. Höck, A. (1970): Beiträge zur hessischen Töpferei VI. Marjo/? im Kreis Schlüchtern. — Hessische Blätter 61, Gießen, 93—103. Höck, A. (1971—72): Beiträge zur hessische Töpferei VII. Wittgenborn im Kreis Gelnhausen. — Hessische Blätter 62—63, Gießen, 105—118. Höllrigl, J. (1961): A középkori magyar kerámika. — Magyar Művészet 461—469. Igaz, M.—Kresz, M. (1965): A népi cserépedények szakterminológiája. — NÉ 47, 87—131. L. Imre, M. (1975): Adatok az óbányai fazekasság nyersanyag és értékesítési kérdéséhez. — Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában, Szekszárd. L. Imre, M. (1977): Adatok a mecseknádasd—óbányai fazekassághoz I. — JPMÉ (1975—76) 20—21, 183— 196. L. Imre, M. (1978): Adatok a mecseknádasd—óbányai fazekassághoz II. — JPMÉ (1977) 22, 295—308. /. István, E. (1964): Sárközi népi cserépedények. — NÉ 46, 115—137. /. István, E. (1972): Bemutatjuk a mórágyi kerámiát. — Baranyai Művelődés 78—81. Kerecsényi, E. (1975): Adatok a Zala megyei fazekasság történetéhez és értékesítési kérdéseihez. — Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában, Szekszárd. Kós, K. iij. (1944): A züricvölgyi gerencsérség. — Dunántúli Szemle 11, 118—131. Kresz, M. (1960): Fazekas, korsós, tálas. — Ethn. 71, 297—379. Kresz, M. (1971): A baranyai népi fazekasság hagyományai és a Zsolnay gyár. — 100 éves a Pécsi Porcelángyár, Pécs, 45—55. Kresz, M. (1971): Egy mohácsi fazekasműhely termelése (1904—1912). — JPMÉ 16, 257—271. Kresz, M. (1972) : A dél-dunántúli kerámia helye a magyar és az európai kerámiaművességben. — Baranyai Művelődés 56—66. Kresz, M. (1976): Virág és* népművészet. — Népművelési és propaganda Iroda kiadványa, Budapest. A Magyar Kereskedelmi Múzeum háziipari Osztályának kiállítói 1897-ben. — Budapest, 1898. Magyar Statisztikai Közlemények. Az 1900. évi népszámlálás 2. kötete. — Budapest, 1904. Manherz, K. (1975): Hafnerei in Altglashütten/Óbánya in der Baranya. — Deutscher Kalender, Budapest. Melier, S. (1913): Az anyagszerűség elve a modern iparművészetben. — Művész Ipar, Budapest, 269— 284. Meyer—

Heißig, E. (1955): Deutsche Bauerntöpferei. — München. IRODALOM \