Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

SZÓBELI REJTVÉNYEINK . . . 311 ségtől megmenteni méltó volna. E' végből kérem azon Hazafiakat, kiknek az illyeneket hallani alkalmatosságok vagyon, hogy azokat velem közleni: Kik pedig újabbak szerzésére adnák magokat, a' fellebb előadott tulajdonságokhoz szabni munkáikat, ne terheltessenek." (A 153. lapon ismertette Kulcsár a tökéletes aenigmával szemben támasztott követelményeit, ezek közlésétől eltekintek.) A gyűjtési felhívás eredményének tekinthetjük, hogy míg az 1817. évi kötetben csak elvétve szerepeltek a hármasával közölt „Mesés kérdés"-ek, addig 1818-ban megsokszorozódtak a ma is élő, népi szövegek. Hasonlítsuk össze e két esztendő II. félévi tartalomjegyzékeit fényképmásolatban: 13. HM 1818 — Második Félesztendő A második cikk (Enigma, vagy is Mese. - HM 1822. Második Félesztendő: 145—147.) tulajdonképpen a szó értelmezéseit szedi csokorba — Kulcsár ezen írását teljes terjedelemben közlöm: »Minthogy Hasznos Mulatságaink gyakrabban Mesével végződnek, a' Mese szónak pedig nyelvünkön külömbféle értei- —(146)— me vagyon; helyesnek ítéltük ezen szót itten bővebben meghatározni. Ugyan is 1-ör) Mesének neveztetnek a' tulajdonképpen való Apologusok, vagy is az állatok beszélgetései, a' millyenek Ezopusban, Fédrusban 's több új nyelveken író Szerzőkben vágynak, és Magyar nyelven is Péczely, Hatvány, Vitkovits Mihály, Fáy András Urak kiadtak. 2-or). A' Szófia Beszédek, vagy is a' köz nép száján forgó költött történetek. Illyeneket szedett öszve 's német nyelven ki is adott Gál Úr, mint a' Magyaroknál ismert köz népi meséket. 3-szor) A' Példa Beszédek, mellyek emberi történeteket, olly módon adnak elő hogy azokból a' Halgatók vagy olvasók tanúságot vegyenek. Illyeneket írt Haller János a' Hármas Históriában. 4-szer) A' Regék mellyek régi Eleinknek dolgait, költött környülállásokkal adják elő. Talán ide lehetne kaptsolni az úgy nevezett Poétái Meséket is, mellyek az Epopéa, és D'ramma tárgyaivá tétetnek. 5-ör) A' Római Mesék (Románok) mellyek mind a' személyekre mind a' környűlállásokra nézve költöttek; de legalább a' munkás személyek és a' történetnek helyei megneveztetnek. Hlyének а közönségesen ismert Románok; nevezet szerént Kartigám; Kasszaandra, 's Mandi Sám. Római Mesei 's a' t. 6-or) A' Mende- Mondák, vagy is ollyan történeteknek el beszéllései, mellyeknek se személlyei, se nevei meg nem neveztet- -(147)— nek, 's mellyeknek közönségesen ismert kezdő szavai: Egyszer volt hol nem volt, heted hét országon még az Operentziális tengeren is túl volt egy Király 's a' t. Ezeket némellyek egynek veszik a'. Szófia Beszédekkel: de ezekben öszvefüggvés vagyon, a' Mendemondában nintsen. De mi az eddig elő hozott értelmek közül egyikben sem vesszük a' Mese szót, hanem az alatt értünk, mint a' régiek az Enigma alatt értettek, valamelly rejtett értelmű mondást, tételt, kérdést, a' mellynek értelmét, meghatározását, vagy feleletét, feszegetni, találgatni kelljen,- 's hogy ezen el találás valamennyire nehezebbé tétessék, a' dolog, vagy a' maga okaiban, tulajdonságaiban, 's következéseiben adatik elő; vagy az elme megtsalattatására, más külömböző dolgokkal öszve hasonlíttatik, 's köztök való ellenkezés jelentetik ki, hogy az igaz hasonlatosság el találtathassék. E' végből a közönséges értelmű szók közé idegen értelmű szók kevertetnek, vagy kétes értelműk alkalmaztatnak, 's az egész Mese, valami féle versekbe foglaltatik. Megkívántatik, hogy a' dolognak min12. HM 1817 — Második félesztendő