Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: 18. századi szekrények a Janus Pannonius Múzeum bútorgyűjteményében
18. SZÁZADI SZEKRÉNYEK A JANUS PANNONIUS MÚZEUM BÚTORGYŰJTEMÉNYÉBEN MENDÖL ZSUZSANNA A gyűjtés története A Janus Pannonius Múzeum anyagában a bútorgyûjtemény a szerényebb és újabb keletű gyűjtemények közé tartozik. A Képző- és Iparművészeti Osztály megszervezését követően (1955) a korlátozott hely- és raktározási lehetőségek gátolták, hogy a II. világháború előtti években vásárolt, vagy kapott — többnyire a múzeum irodai berendezéseként használt — régi bútoranyagot számottevően gyarapítsák. Az esetlegesen folyó bútorgyűjtésnek a 60-as évek elején a közeli Siklós várában kínálkozó állandó kiállítási lehetőség határozott irányt és lendületet adott. Az idegenforgalom szolgálatába állított vár történelmi hangulatát úgy kívánták hitelesebbé tenni, hogy legrégebbi szárnyában, a gótikus kápolnához csatlakozó boltíves termeket különféle korok bútoraival rendezték be. 1966-ban az itt megnyílt állandó bútorkiállítást a Janus Pannonius Múzeum már túlnyomó részt saját anyagából rendezhette meg. 1 A középkori elrendezést és kialakítást őrző, szabálytalan alaprajzú, téglapadlós helyiségek adtak otthont a legrégebbi, késő reneszánsz, 17. századi bútoranyagnak. Az ezt követő stíluskorszakok anyaga négy egymásba nyíló, boltozatos szobában került bemutatásra, ahol a vár múltjának legszebb építészeti részletei látha-ók. 2 Az Országos Műemléki Felügyelőség a háború pusztításától megmenekült és egy helyre menekített kastélybútorokból, valamint a budai várpalota tervezett berendezéséhez korábban vásárolt bútorokból adott át e kiállításhoz néhány darabot: reneszánsz ládát, asz v alt, barokk és klasszicizáló szekrényt. A kiállítás megrendezése után is tovább folyt az Iparművészed Múzeum szakmai támogatásával a megye területén a régi bútorok felkutatása, számbavétele és vásárlása. A város tekintélyes múltú művész-iparos családjától, a Mattyasovszky-Zsolnay családtól megvásároltuk helytörténeti vonatkozásuk miatt is jelentős kora-klasszicista és biedermeier bútoraikat, 1 Az Iparművészeti Múzeum munkatársa. Batári Ferenc közreműködésével. 2 A gótikus zárt erkéllyel bővülő szobában látható a Perényi címeres reneszánsz kandalló. amelyeknek együttes bemutatására a közeljövőben kialakítandó Zsolnay-emlékszoba ad majd lehetőséget. Kevés a kü 1 önféle intézmény és az államosított rendházak egykori berendezéséből származó darab gyűjteményünkben, hiszen e bútorok begyűjtésére az államosítás után csaknem húsz évvel került sor. A siklósi kiállításra vásárolt sombereki Mirbach kúriából származó empire szalon berendezésen és a Zimány családtól vásárolt neorokokó ülőgarnitúrán kívül csupán egy pécsi polgárcsaládtól vásárolt historizáló ebédlő képvisel gyűjteményünkben összetartozó együttest. Az OMF átadásából származó bútoraink provenienciája ismeretlen. Nem jobb a helyzet a megyében, vagy Pécsett gyűjtött darabok esetében sem: a gyakori tulajdonosváltozás miatt a tulajdonosok nem követhetők nyomon, a megrendelő és készítő személye ismeretlen, így jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő adat és tárgy ahhoz, hogy a levéltári kutatások eredményeit, a hagyatéki leltárak adatait tárgyi anyagunkkal összekapcsolhassuk. Mivel a bútorokat nálunk készítője többnyire nem jelezte, azok némák eredetükre vonatkozóan. A 17—20. századig terjedő időszakból származó, nemesi és polgári lakások bútoraiból álló gyűjteményünk jelenleg megközelítően százötven tételből áll. Ezúttal csupán egy jellegzetes példákat adó bútorcsoportot, 18. századi ruhásszekrényeinket ismertetjük. A 18. századi szekrények Ez a század a növekvő kényelmi igényeket szolgáló bútortípusok kialakulásának kedvezett, elsősorban az ülőbútorok terén hozott sok újat. A 18. század magyar bútorművészetének és interieuralakításának maradandó példáit a főúri és nemesi használatra készült bútorok szolgáltatják. A század első harmadában a kastélyberendezésben is megtalálható még a ruhásszekrény, a következő periódusban, a rokokó stílus idején a nagyobb ruhák tárolását megfelelőbben ellátó gardrób e szekrénytípust kiszorítja az arisztokrácia otthonaiból, míg az edényszekrények, de különösen az íróJanus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 345—354. Pécs Hungária, 1980
