Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Néprajztudomány - Komlósi Sándorné: Szigetvár-vidéki fehérhímzések

318 KOMLÓSI SÁNDORNÉ jobban eluralkodik, s lassan teljesen kiszorítja a fehérhímzést, alig marad hírmondónak belőle, íme az 1. ábrán látható fejkendőn. De alkotóikat még fogja a hagyományos szerkesztési mód, és a horgolt kis csipkékkel úgy töltik ki a teret, ahogy azt iró korszakukban ceruzával rárajzolták az anyagra. Most ugyanúgy ráhelyezik a kerek kis csipkéket, mintha motívumok lennének, és szalagszerűén kísérik a sort, a kendők oldalait, s még érzik, hogy össze is kellene tartozzanak valahogy egy nagy egységbe, folyamatba. Ezeknek a motívumoknak közeit összekötik ezért lyukhímzéses kis csillagokkal, vagy virágokkal, s a sarokminta is olyan hagyomány tisztelőn kis gyökér három ághímzéssel, s végeiken a három nagy virág, de már horgolva. Az 1. táblán látható kendő ugyanezt az elvet követi. Búcsúzóul mégegyszer kivarrja a sarokmintában a régi szép vagdalásos gránátalma virágot és két bimbóját, lyukhímzéstől, laposhímzéstől, száröltéstől is búcsút vesz. A mesebeli égigérő fa kivágatik és tűzre vettetik. Szóról Weiss-Stikerei in der PIROSKA Erst in den 1970-er Jahren richtete sich die Aufmerksamkeit der Forscher auf die Weiss-Stickerei der calvinistischen ungarischen Dörfer rings zum Szigetvár (deren grösserer Teil zum Komitat Baranya, der kleinere zum Komitat Somogy gehört), obwohl sie schon im vergangenen Jahrhundert erwähnt wurden. Die Studie macht uns mit den Kopf-und Schultertüchern bekannt, die zwischen I860 und 1880 hergestellt und zu feierlishen Anlässen getragen wurden, hauptsächlich bei das Cena. szóra így igaz, beteljesedett: „Befűtöttünk a régi holmikkal" mondta a rózsafai asszony. Aztán a fejkendőn már csak monogram van, aztán az is eltűnik. Lassan a horgolással együtt megjelenik a gépi hímzésű fejkendő, majd elmarad a horgolás és csak gépi hímzésű nyakravaló kendő kerül az asszonyok vállára vasárnaponként a századfordulón, egészen az első világháborúig, amikor kivetkőznek a viseletükből, és a kézimunkák, akár kézi, akár gépi, bekerülnek a szekrénybe. Csak egy fejrevaló kendőről, mely gépi hímzésű, — mondták, hogy térítőnek használják. A többi kézimunka tulajdonosa azt állította, hogy ezeket a templomos keszkenyőket csak halottra terítették, tükröt takartak le vele, s volt úgy, hogy 8—10 kendővel temették el halottaikat a koporsóba. A kézimunkák is így haltak meg. Amik még épen, szépen megmaradtak, azoknak talán — ha változott funkcióban is —• lesz újjászületésük. Gegend von Szigetvár KOMLÓSI Zur Jahrhundertwende trug man sie überhaupt nicht mehr, später wurden sie als Leichentücher benutzt, nämlich es war Sitte, den Spiegel des Totenhauses mit ihnen zu abzudecken und mit den Schultertüchern den Toten zu bedecken oder einige Kopftücher danebenzulegen. Die meisten der weissgestickten Tücher wurden den Toten ins Grab gegeben, nach den zum Glück noch vorhandenen wird noch geforscht.