Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 265 és gyógyszerelte őket, gyógyszerszámláinak bi­zonysága szerint. 1785-ben nyílt meg a Barátok utcájában az Arany Sas gyógyszertár. 1796-ban pedig az Irgalmasrend Gránátalma gyógyszertára, melynek költségeihez később idő­sebb Krautsack János tímármester végrendeleté­ben 1000 forintot hagyományozott, hogy a való­ságos szegények ingyen kaphassanak medicinát. 1845-ben Nendtvich Tamás gyógyszerész az Or­vosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott ván­dorgyűlésén négy előadást tart. Országos hírű bo­tanikusunk, a híres pécsi botanikus-iskola alapí­tója a Mecsek növényeiről, a fák nemeiről, a lepkékről és a gyümölcsfákról értekezik. 1867—1897-ig Sipőcz István, mint a Szerecsen gyógyszertár tulajdonosa sok példáját adja lele­ményességének. Az országban az elsők között fog­lalkozik szódavíz gyártással. Patkány- és egérmé­reg üzemet alapít és a foszforpasztát az ország minden részébe szállítja a mezőgazdáknak. Beve­zeti Pécsre a külföldi gyógyszerkülönlegességeket, gyermektápszereket, sőt a húskivonatot is. Gyógy­cukorkát gyárt, házi és zsebpatikákat árusít, stb. 1897-ben pompás patikaházat épít az Apáca utca sarkára és műemléknek számító gyógyszertári be­rendezéssel látja azt el. Az 1887-ben létesült Gőbel gyógyszertárban ne­velődik Weszelszky Gyula, a későbbi nevezetes budapesti gyógyszerész-tanár. Ez a patika oldja meg 1927-ben az egyetemi gyógyszertár kezdeti szállítási nehézségeit. 1895-ben dr. Antal Gyula pécsi származású bu­dapesti egyetemi tanár kétemeletes modern pati­kaházat építtet fiának, ifjú Antal Gyulának az Ir­galmasok utcájában a Majláth térrel szemben. A gyógyszerész-fiú azonban, mint tudjuk, csakha­mar átpártol a zene területére. 1910-ben jelennek meg a nők három pécsi gyógyszertárban is. Szigeti Frigyes csukamájolaj-csokoládét készít és az állatgyógyszerek egész sorozatát hozza forga­lomba. Keresztény János arról nevezetes, hogy ember­baráti minőségében a legkülönbözőbb területeken jótékonykodik, a budai-külváros közönségét favo­rizálva. Elnöke a Budai-külvárosi Katolikus Kör­nek, a „Pro Ecclesia et Pontifíce" pápai kitünte­tés birtokosa. Fridrich Sándor „csak" gyógyszerész. Nem mű­vel látványos, nagy dolgokat s nem törekszik anyagi előnyökre. Főként az ifjú gyógyszerész­nemzedék szakmai, gyakorlati nevelésén fáradozik eredményesen. Országosan ismert és tisztelt gya­kornokai közül Neuber Edinát, dr. Horváth De­zsőt és dr. Kerese Istvánt kell megemlíteni. Dr. Vondra Antal, a siklósi utcai Szent Mór gyógyszertár tulajdonosa szakírói minőségében is kiváló patikus. A „Hírneves gyógyszerészek" cí­mű 320 oldalas mű szerzője. Dr. Jónás Géza, a Szerecsen patika tulajdono­sa 1925—28. között kutató laboratóriumot rendez be a gyógyszertár emeletén és megkísérli többek között a Kalmopirin kristályosítását is. Egyébként a pécsi patikusok mellékesen szóno­kok, muzsikusok, a vallás patrónusai, vadászok, sportemberek, ínyencek, városatyák és kitűnő mixerek voltak. Ez utóbbiak seregéből Geiger Kálmán emelkedik ki. Geiger Kálmán 1925 körül lett az Arany Sas patika bérlője. Pest megyéből érkezett és a pécsi vasas-Hamerli családba nősült. „Mecseki Itóka" nevezetű gyomorkeserű likőrje fogalommá vált az ország határain kívül is. Szállóige lett a „Kérek még egy pohárka Mecsekit". Népszerűségének titka a nagyvonalúság, a ke-^ vesebb haszonnal járó többletgyártás. A drágább, de simább borpárlatot használta szesz helyett, sző­lőcukrot a répacukor helyett, a fűszerek és kese­rű drogok, amik italának karakterét meghatároz­ták, június végén gyűjtött zölddió-kivonatba ágya­zódtak. Az Arany Sas patika laboratóriumában kikísérletezett gyomorkeserű likőr nagybani gyár­tása a Felsőmalom utcai üzemben nőtt országos hírűvé. Pécs városának valóságos látványossága és kultúr-apéritifje lett olyannyira, hogy a neve­sebb idegenek és hazai kiválóságok Pécsre érkez­vén, a Dóm és a Zsolnay múzeum megtekintése mellé a Mecseki Likőrüzem megtekintését és meg­kóstolását is műsorukba iktatták. Az első világháború előtt a pécsi patikus, akár­csak honi kollégái, sötét ruhás civilben, sokszor ferencJóskában vagy zsakettben állt a táraasztal­nál, többnyire hatalmas bajusszal ékesítve. Szol­gálatára a gyakornok és a laboráns állott és adott esetben a kifutó szolga vagy kerékpáros kül­dönc. A technikai, női munkaerők, az ún. cso­magolok csak a háború ; dején kapcsolódtak a gyógyszertári munkába és a porok elosztásában, kenőcskeverésben, főzetek és forrázatok készíté­sében segédkeztek. Sényi Jánosról, a pécsi gyógy­szertári laboránsok példaképéről külön is meg kell emlékezni, aki hozzánőtt az Arany Sashoz. Ötven esztendőnél hosszabb ideig egyfolytában dolgozott ebben a patinás pécsi eü. intézmény­ben, mely második, ha ugyan nem első számú otthona volt. Családias hűség, odaadó áldozatkész­ség jellemezte és olyan technikai tudás, mely a szakértők csodálatát is kivívta. A legvillogóbb tinktúrákat, a legsimább kenőcsöket ő készítette. A pince-laboratórium, Sényi János birodalma, ál­landó patikai tisztaságban ragyogott, készítményei­ben a legszigorúbb főorvosi vizsgálat sem talált hibát. Ötven éves szolgálati jubi 1 eumára az Or­szágos Gyógyszerész Egyesület Kabay-emlék­éremmel tüntette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom