Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Történettudomány - Rövid közlemények
RÖVID KÖZLEMÉNYEK 265 és gyógyszerelte őket, gyógyszerszámláinak bizonysága szerint. 1785-ben nyílt meg a Barátok utcájában az Arany Sas gyógyszertár. 1796-ban pedig az Irgalmasrend Gránátalma gyógyszertára, melynek költségeihez később idősebb Krautsack János tímármester végrendeletében 1000 forintot hagyományozott, hogy a valóságos szegények ingyen kaphassanak medicinát. 1845-ben Nendtvich Tamás gyógyszerész az Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott vándorgyűlésén négy előadást tart. Országos hírű botanikusunk, a híres pécsi botanikus-iskola alapítója a Mecsek növényeiről, a fák nemeiről, a lepkékről és a gyümölcsfákról értekezik. 1867—1897-ig Sipőcz István, mint a Szerecsen gyógyszertár tulajdonosa sok példáját adja leleményességének. Az országban az elsők között foglalkozik szódavíz gyártással. Patkány- és egérméreg üzemet alapít és a foszforpasztát az ország minden részébe szállítja a mezőgazdáknak. Bevezeti Pécsre a külföldi gyógyszerkülönlegességeket, gyermektápszereket, sőt a húskivonatot is. Gyógycukorkát gyárt, házi és zsebpatikákat árusít, stb. 1897-ben pompás patikaházat épít az Apáca utca sarkára és műemléknek számító gyógyszertári berendezéssel látja azt el. Az 1887-ben létesült Gőbel gyógyszertárban nevelődik Weszelszky Gyula, a későbbi nevezetes budapesti gyógyszerész-tanár. Ez a patika oldja meg 1927-ben az egyetemi gyógyszertár kezdeti szállítási nehézségeit. 1895-ben dr. Antal Gyula pécsi származású budapesti egyetemi tanár kétemeletes modern patikaházat építtet fiának, ifjú Antal Gyulának az Irgalmasok utcájában a Majláth térrel szemben. A gyógyszerész-fiú azonban, mint tudjuk, csakhamar átpártol a zene területére. 1910-ben jelennek meg a nők három pécsi gyógyszertárban is. Szigeti Frigyes csukamájolaj-csokoládét készít és az állatgyógyszerek egész sorozatát hozza forgalomba. Keresztény János arról nevezetes, hogy emberbaráti minőségében a legkülönbözőbb területeken jótékonykodik, a budai-külváros közönségét favorizálva. Elnöke a Budai-külvárosi Katolikus Körnek, a „Pro Ecclesia et Pontifíce" pápai kitüntetés birtokosa. Fridrich Sándor „csak" gyógyszerész. Nem művel látványos, nagy dolgokat s nem törekszik anyagi előnyökre. Főként az ifjú gyógyszerésznemzedék szakmai, gyakorlati nevelésén fáradozik eredményesen. Országosan ismert és tisztelt gyakornokai közül Neuber Edinát, dr. Horváth Dezsőt és dr. Kerese Istvánt kell megemlíteni. Dr. Vondra Antal, a siklósi utcai Szent Mór gyógyszertár tulajdonosa szakírói minőségében is kiváló patikus. A „Hírneves gyógyszerészek" című 320 oldalas mű szerzője. Dr. Jónás Géza, a Szerecsen patika tulajdonosa 1925—28. között kutató laboratóriumot rendez be a gyógyszertár emeletén és megkísérli többek között a Kalmopirin kristályosítását is. Egyébként a pécsi patikusok mellékesen szónokok, muzsikusok, a vallás patrónusai, vadászok, sportemberek, ínyencek, városatyák és kitűnő mixerek voltak. Ez utóbbiak seregéből Geiger Kálmán emelkedik ki. Geiger Kálmán 1925 körül lett az Arany Sas patika bérlője. Pest megyéből érkezett és a pécsi vasas-Hamerli családba nősült. „Mecseki Itóka" nevezetű gyomorkeserű likőrje fogalommá vált az ország határain kívül is. Szállóige lett a „Kérek még egy pohárka Mecsekit". Népszerűségének titka a nagyvonalúság, a ke-^ vesebb haszonnal járó többletgyártás. A drágább, de simább borpárlatot használta szesz helyett, szőlőcukrot a répacukor helyett, a fűszerek és keserű drogok, amik italának karakterét meghatározták, június végén gyűjtött zölddió-kivonatba ágyazódtak. Az Arany Sas patika laboratóriumában kikísérletezett gyomorkeserű likőr nagybani gyártása a Felsőmalom utcai üzemben nőtt országos hírűvé. Pécs városának valóságos látványossága és kultúr-apéritifje lett olyannyira, hogy a nevesebb idegenek és hazai kiválóságok Pécsre érkezvén, a Dóm és a Zsolnay múzeum megtekintése mellé a Mecseki Likőrüzem megtekintését és megkóstolását is műsorukba iktatták. Az első világháború előtt a pécsi patikus, akárcsak honi kollégái, sötét ruhás civilben, sokszor ferencJóskában vagy zsakettben állt a táraasztalnál, többnyire hatalmas bajusszal ékesítve. Szolgálatára a gyakornok és a laboráns állott és adott esetben a kifutó szolga vagy kerékpáros küldönc. A technikai, női munkaerők, az ún. csomagolok csak a háború ; dején kapcsolódtak a gyógyszertári munkába és a porok elosztásában, kenőcskeverésben, főzetek és forrázatok készítésében segédkeztek. Sényi Jánosról, a pécsi gyógyszertári laboránsok példaképéről külön is meg kell emlékezni, aki hozzánőtt az Arany Sashoz. Ötven esztendőnél hosszabb ideig egyfolytában dolgozott ebben a patinás pécsi eü. intézményben, mely második, ha ugyan nem első számú otthona volt. Családias hűség, odaadó áldozatkészség jellemezte és olyan technikai tudás, mely a szakértők csodálatát is kivívta. A legvillogóbb tinktúrákat, a legsimább kenőcsöket ő készítette. A pince-laboratórium, Sényi János birodalma, állandó patikai tisztaságban ragyogott, készítményeiben a legszigorúbb főorvosi vizsgálat sem talált hibát. Ötven éves szolgálati jubi 1 eumára az Országos Gyógyszerész Egyesület Kabay-emlékéremmel tüntette ki.
