Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT KEZDETE CSERDI ANDRÁS A tőkés társadalom I. világháború utáni ideiglenes stabilizációja, a Bethlen-féle gazdasági konszolidáció mérsékelt fejlődést tett lehetővé. A lassú gazdasági fejlődés, a társadalom élete megkövetelte az ipar és a mezőgazdaság áruinak kicserélését. Ez, valamint a növekvő országúti forgalom szükségessé tette az úthálózat fejlesztését.

1 1919-ben az ország meg nem szállt részének úthálózata a következő :

2 1. 4 235 km állami út 2. 16 700 km törvényhatósági út 3. 7 977 km községi, vicinális út 4. 258 km vasúd hozzájáró út 5. 35 248 km kismértékben kiépített dűlőút. Ez a kép 1938-ra a következőképpen alakul:

3 1. 5 308 km állami út 2. 21 705 km törvényhatósági út 3. 8 382 km községi, vicinális út 4. 276 km vasúti hozzájáró út 5. 36 755 km kismértékben kiépített községi dűlőút. Az útépítésnek ilyen fejlődését a gépjárművek számának alakulása is sürgette/

1 1921: 2 564 gépkocsi 1 061 motorkerékpár 1930: 19 264 gépkocsi 11 041 motorkerékpár A belső árucsere, a gépjárművek növekvő száma megkövetelte tehát az útépítést. Ennek tulajdonítható, hogy az 1920-as években a kőbányászat megyénkben is fejlődésnek indult. Az adott időszakban Komló kis falu csupán. Lakóinak száma 1920-ban 1977, 1928-ban 2018 fő.

5 1 Az 1890. évi 1. te. osztályokba sorolja az utakat. Ennek alapján megkülönböztetünk: 1. állami utakat 2. törvényhatósági utakat 3. állami hozzájáró utakat 4. községi v. vicinális (alsórendű) utakat 5. községi dűlőutakat 6. egyes szövetkezetek, társaságok stb. által létesített utakat. 2 Új idők lexikona. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása. 1940. Budapest, 17. kötet 4346 p. 3 Uo. 4 Uo. 4347. p. 5 Babies András: A komlói kőbányászat története. Pécs 1958. 271. p. 1928-ban két potenciális lehetőséget rejtő ipari üzeme van a falunak. Az egyik a kőszénbánya, dolgozóinak száma 1926-ban 628, 1928-ban 743 fő. Ez a szám magába foglalja a környékből bejáró dolgozókat is. A másik az adott pillanatban egy elhagyott, jelentéktelen kőbánya, ahol andezit bányászat folyt. Jellemző, hogy az 1928-as Pécs-baranyai címtár

6a kőbányát meg sem említi. Volt a falunak ebben az időben téglakésztíő üzeme is kettő,

7 azonban talán jelentéktelenségük miatt nem kerültek be a címtárba. Az iparosok és kereskedők száma 27.

8 A kőbártyászaira vonatkozó hagyományok A komlói kőbánya első tulajdonosa Varga József komlói lakos volt. A kőbányánál régóta dolgozó idősebb emberek szerint az üzemvezetőségi épület falába, egy vaskazettában befalazták azt az. első okmányt — alapítólevelet —, mely a kőbányászat legrégibb adatait tartalmazza. Természetesen az ilyen visszaemlékezést kellő kritikával é& óvatossággal kell fogadni még akkor is, ha egyöntetű a visszaemlékezők azon állítása, hogy az. irat 1925-ből való. Egyesek arra is vélnek emlékezni, hogy az alapdokumentum kijelenti: szervezett munkást a kőbánya nem alkalmazhat. A bánya célja enyhíteni a munkanélküliséget. Más emlékezések szerint ez az irat állítólag Bódis Józseí Komló, Gesztenyés, Gyöngyvirág u. 22. sz. alatti lakos' birtokában volt az 1960-as évek közepéig, amikor is múzeumi célokra (?) tőle „begyűjtötték". Az 1925—1927 közötti időről iratanyag nem áll rendelkezésre. 1927. II. félévében jelenik meg az első irat a bányáról. Nézzük innen a bánya történetét! 6 Pécs-baranyai címtár 1928. Szerk.: Koltai László. Vármegyei címtár Kiadóhivatala, Pécs. é. n. 335. p. 7 A két téglakészítőről a címtár nem értesít. Az egyik Jánosipusztán állott, erről egy fénykép, a másik nagyjából a falu közepén, innen egy tégla van a. Komlói Múzeum tulajdonában. 8 Pécs-baranyai címtár 1928. Szerk. Koltai László.. Vármegyei Címtár Kiadóhivatala, Pécs. é. n. 335. p.. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1977) 22, p. 273—283. Pécs (Hungária), 1978.