Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

A PÉCSI FÉNYKÉPEZÉS KEZDETEI 223 Exner Gyula és Károly fia már nemcsak a városban, hanem a megyében is dolgoztak. Exner Gyula 1867-ben jött Pécsre. Első műhelye „fényirdai intézete" a Kis-téren a Tallián-féle házban (ma Jókai tér 11.) volt. 1870-ben már a Király u. 45. (kb. a mai Kamara Színház helyén) alatt van Exner műterme.

28 Arról tudósít egyik hirdetése, hogy mindenféle feladalot elvállal, tájképek és sírkövek fényképezését is.

29 1872 nyarán Nagykanizsán is műtermet nyitott.

30 1873 májusában Mohácson Hoíímann Ignác órásmester udvarában épített egy „üvegszalont" s itt is megnyitotta műtermét.

31 Ebben az évben egy felhívást tesz közzé Exner, amelyben arra figyelmezteti a pécsi közönséget, hogy egy Bernhardné nevű nő, aki az ő alkalmazottja volt, s az ő általa kiállított szerződéslevél felmutatása útján adósságokat csinál vagy más csalásokat követ el, már лет az ő műtermében dolgozik s tetteiért nem vállal felelősséget.

32 Ez az első jele annak, hogy a pécsi fényképészek a vevők toborzására ügynököket alkalmaztak. Az 1870-ез évek elejétől kezdve Exner Gyula a vároc jelentősebb részeinek fényképezésével is foglalkozott, sajnos ezek közül a képek közül csak háromnak a leírását ismerjük, egy 1914-es Dunántúlban közölt Szőnyi Ottó cikk alapján. Két kép a Király utcát, egy pedig a Széchenyi teret ábrázolta. 1874-ben Exner fényképésztanulót keres magának, valószínűleg a megnövekedett munka még egy munkaerőt igényelt. 1874-ben a Pécsi Figyelő beszámolt arról, hogy Exner a magyar királyok arcképcsarnokát készítette el egy a tulajdonában lévő Nádasdy Ferenc által Nürnbergben kiadott könyv metszeteiről.

33 „A magyar fejedelmek és királyok fényképészet útján előállított arczképcsarnokát volt alkalmunk megtekinteni Exner Gyula helybeli fényképész, elismert jelentőségű műtermében, ezen fényképek a feltalálható legrégibb minták után vannak előállítva, hatvanöt arczképet tartalmaz a gyűjtemény időrend szerint összeállítva, ennek egyik példányát Exner úr a pécsi főreáltanodának, másikat pedig a pécsi főgymnásiumnak ajándékozza, ennek megszerzése a közép tanodák részére igen ajánlható lenne, művészeti kivitele, tekintve a rendelkezésére megszerezhető anyagra, igen sikerültnek mondható."

34 Exner Gyula 1876-ban Eszékre költözik. Fia, Exner Károly folytatja az üzletet.

35 Hamarosan azonban visszatér az idősebb Exner, valószínűleg folytatja a fényképészetet is, de 1879-ben kérvényt nyújt be, hogy vendéglőt nyithasson: „. . . 12 éve, hogy Pécs városában lakom, .. . ezen idő alatt mint 28 Fünfkirchner Zeitung 1870. július 15. 29 Fünfkirchner Zeitung 1871. május 10. 30 Fünfkirchner Zeitung 1872. június 9. 31 Fünfkirchner Zeitung 1873. május 31. 32 Fünfkirchner Zeitung 1873. június 5. 33 Fünfkirchner Zeitung 1844. április 16. 34 Pécsi Figyelő 1874. április 25. 35 Fünfkirchner Zeitung 1876. október 24. fényképész működtem, mely üzletem után a pénztári adó jegyzék 232 tétel tanúsága szerint 600 Ft évi jövedelem után fizettem jövedelmi adót — most azonban a Tettyén lévő mulató épület helyiséget bérelem ki hol bor és ser mérési üzletet szándékozom folytatni."

36 Azonban ez a vállalkozása még ebben az évben csődbe jut és elárverezik a kocsmai felszereléseit, házibútorokat, ágyneműket.

37 Exner Károly, a fia ez alatt tovább folytatja az üzletet, s apja nyomdokait követi azzal is, hogy Pécs jellegzetes részeit és épületeit lefényképezi. Ezek közül néhány meg is maradt: Király utca, új zsinagóga, Székesegyház, vaspálya, bőrgyár környéke stb. 1884-ben átépíti a műtermét: ,,Ezennel tisztelettel értesítem t. megrendelőimet és a t. ez. közönséget, hogy helyben a Schwarczíéle ház kertjében Király u. 14. sz. és Óposta u. 11. sz. alatt egy új fényképészeti termet építtettem azt az új kor kívánalmainak megfelelőleg, a legnagyobb kényelemmel berendeztem és vasárnap e hó 30-án megnyitám. Midőn t. megrendelőimnek az eddig tanúsított bizalomért köszönetemet tejezem ki, fő törekvésem lesz azt a jövőre nézve is teljes mértékben kiérdemelni. Tisztelettel: Exner Károly íényképesz. ж Valószínűleg jónevű, köztiszteletben álló iparosnak számított Exner Károly, mert iparhatósági tag is volt néhány éven keresztül. 1885-ben azonban új műtermét átadja Ktirutz Istvánnak, minden felszerelésével együtt.

39 1893 körül új fényképész érkezik a városba, Hamedli Gyula. Hamedli 1862-ben Aradon született. Elemi iskoláit is itt végezte, atyja asztalos műhelyében lett tanonc, majd később, amikor atyja beszüntette műhelyét, Aradon fényképésztanuló lett. Miután elsajátította a szakmát, a fővárosba, majd később Bécsbe ment magát továbbképezni. Hamarosan Párizsban találjuk, ahol a legelőkelőbb műtermekben dolgozott, eleinte mint segéd, később mint üzletvezető. Három évig tartózkodott Párizsban. Amikor önálló üzletalapításra gondolt, hazatért Magyarországra, s Pécsett telepedett le. Itt nősült meg, és alapított családot. Később Kaposvárott fióküzletet nyitott/*

0 A Mecsek-Egyesület fotósa volt, ő készítette a felvételeket. Az Egyesület tagjainak engedményeket adott (10% a kisebb képeknél, 20% a nagyobbaknál). A fényképészettel foglalkozó tagoknak felvilágosítással szolgál, a laboratóriumát díjtalanul rendelkezésükre bocsájtja.

41 36 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 3402/1879. 37 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 12232/1879. 38 Pécs, 1884. március 29. 39 Fünfkirchner Zeitung 1885. november 12. 40 Mecsek Egyesület évkönyve 1904. 41 Mecsek Egyesület évkönyve 1896