Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

224 В. HORVÁTH CSILLA Az amatőr fotózás egyre népszerűbb már ebben az időben. Műterme a Király utca 21. (ma Kossuth Lajos u. 21.) alatt volt. „Fényképészeti műtermemben készítek minden alakú és legfinomabb kivitelű képeket u. m. platine-képeket párisi kivitelben. Nagyobbításokat — elavult képekről — életnagyságban is. Csoport-felvételek a legfinomabb kivitelben és a legméltányosabb árak mellett."

42 1899-ben nagyobbítja meg műtermét: „Két váróterem és elegáns öltöző! Modern berendezés! Üzlet-nagyobbítás ! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy műtermemet átalakítottam és új berendezésemmel készítek legszakszerűbb és legjobb kivitelű képeket mérsékelt árak mellett. Nagyobbításokat elavult képekről is készítek."

43 A legmodernebb felszerelésekkel dolgozott, képes volt a régi képekről 10—12-szeres nagyításokat készíteni. 1904-ben hosszú betegség után meghalt. 1893-ban Hamedli mellett két másik fényképész is műtermet nyit. Az első Papp László (Béla) az, aki a 90-es években meghonosodó új technikákat alkalmazza, népszerűsíti Pécsett. „Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Széchenyi-téren dr. Loewy-féle palotában egy a mai kor igényeinek teljesen megfelelő berendezéssel bíró fényképészeti műtermet nyitottam, melyben a fényképészet terén minden legújabb találmányt még itt elő nem állított dolgokat is készítek, a rendes fotographiától elkezdve minden nagyságban, úgymint: mignon, visit, cabinet, kis makárt, nagy makárt, boudoir, muschel, eddig ismert rendes nagyságokat, a legjutányosabban és legfinomabb kivitelben élethűen készítek, a miért is a nagyközönség meggyőződésére mintaképpel készséggel szolgálok, továbbá a rendes ismert nagyságokon kívül még minden nagyságot készítek egész életnagyságig, szintúgy csoport-, táj-, és interiőrfelvételeket, különleges berendezés gyermek felvételekre, továbbá másolatokat régi képekről életnagyságig, szintúgy platinképeket. Különlegességek! a fényképészet terén legújabb találmányokat, úgy mint készítek fényképet zsebkendőbe bele etetve, melyek soha ki nem moshatók, továbbá selyemre minden színűre, vászonra (linografia), mely épen olyan tartós, mint egy olajfestmény, továbbá különös szépségű opál-képeket, készítek fényképeket directe ráetetve fára és csontra; továbbá felhívom még a nagyközönség figyelmét chromo, aguarell és olaj-festményeimre, melyeket természet után is vagy régi képekről is a legművésziesebben és hűen készítek."

44 A képeiből a Nádor szállónál lévő kirakatában kiállítást rendezett. Az újságok a „főváros első fényképészeivel minden tekintetben versenyképesének 42 Pécsi Újság 1893. december 16. 43 Pécsi Napló 1899. október 1. 44 Pécsi Figyelő 1893. július 1. tartják.

45 A milánói fényképkiállításon is részt vett 1894-ben.

46 1896 végén meghalt Papp Béla. Egy ideig az özvegye vezette az üzletet, majd 1898-ban Boronkay Benő Bélát művezetőként alkalmazta. Egy tudósításból értesülhetünk róla, hogy Boronkay már előtte is szép sikereket ért el a fényképezés és festészet terén „s így pécsi működése elé is érdeklődéssel nézhet a közönség".

47 Később Boronkay Pécsett önálló műtermet nyitott. A harmadik fényképész, aki 1893-ban műtermet nyitott, Nagy Ferenc volt. Előtte már több évig a helybeli fotográfusoknál dolgozott. Műtermét az Iskola utca 13. számú ház kertjében (ma Janus Panonius utca) nyitotta meg „hol mérsékelt árak mellett-eszközöl mindennemű felvételt."

48 Az 1900as évek végéig dolgozott. 1898 áprilisában a Ferenciek utca 36. számú házban (ma Sallai utca) fényképészeti műtermet nyitott Marton István. „Miután abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csinos kivitelű, tartós képek pontos, gyors és mérsékelt árak melletti elkészítésére vállalkozhatom, aziránt esedezem a n. é. közönséghez, miszerint engem látogatásukkal minnél számosabban szerencséltetni méltóztatnék.

49 Közvetlenül a műterem megnyitása után Marton hirdetés útján „egy 13—14 éves jóházból való fiú tanoncot három évre" felvesz. A fényképező gépek és berendezések egyre tökéletesebbek lettek, az amatőr fényképészek száma is egyre nőtt. A hivatásos fényképészek, ha meg akarták tartani a közönségüket, akkor bővíteniük kellett a szolgáltatásaikat, mégpedig az.?.al, hogy a műtermi fényképezés mellett a megrendelő lakására is elmentek. Marton István 1900-ban hirdetésében már erről tudósít: „tudatom, hogy házonkívüli megrendeléseket is elfogadok".

50 1909-ig működött. A városban a leghosszabb időt eltöltött és a legnagyobb sikereket elért fényképész Zelesny Károly volt. Zelesny Károly 1848-ban született Besztercebányán. Itt tanulta ki a mesterséget Koller Károly fényképésznél. Besztercéről eljőve Pesten, majd Szegeden dolgozott, innen érkezett Pécsre. A Fotólexikon adata szerint 1872-ben nyitotta meg műtermét. Azonban az előkerült adatok alapján ez egy évvel későbbre tehető. Az 1890. február 16-i Fünfkirchner Zeitungban lévő hirdetéséből derül ez ki, itt azt olvashatjuk, hogy 1873 óta van Pécsett műterme. Első üzleti hirdetése 1875 végén jelenik meg a Fünfkirchner Zeitungban. 45 Pécsi Figyelő 1894. március 24. 46 Pécsi Figyelő 1894. február 1. 47 Pécsi Figyelő 1898. április 7. 48 Pécsi Figyelő 1893. ápirlis 12. 49 Pécsi Figyelő 1898. április 7. 50 Pécsi Napló 1900. február 25.