Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920
BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. 251 a) horvát (SRBA HORVATA SLOVENCA) 1— 3. ábra, b) szlovén (SRBOV HORVATOV SLOVENCEV) 16, 18. ábra, c) szerb (Cirillbetűs) 15, 17. ábra, d) szerb-horvát 20. ábra, e) szerb-szlovén 18. ábra, í) német 13, 14. ábra, <7J magyar 8. ábra, nyelvű bélyegzőket, illetve bélyegeket. Az ország statisztikai bélyegzésének végösszege 5 milliárd korona volt. 17 A megszállt területek pénzintézetei a magyarországi kereskedelmi, gazdasági vérkeringésből kikapcsolódva elsatnyulásra ítélődtek. Ezzel szemben nagyobb erőre kaptak a horvát és szerb bankok. A Horvát Országos Banknak már korábban is volt fiókja az egyes déli magyar városokban, így mindenekelőtt Szabadkán, ahol a békeidőben már egy szerb bank is működött. Ezek most természetesen lényegesen kibővíthették üzletkörüket. Jellemző volt a kialakult új helyzetre, hogy a Prva Hrvatska Stedionica — az Első Horvát Takarékpénztár — is fiókot nyitott Szabadkán, Pécsett. 18 A magyar pénzintézetek kapacitáscsökkenése már a bankjegybélyegzéskor jelentkezett, mivel csekély mennyiségű becserélésre váró bankjeggyel lettek ellátva. Kezdetben a felülbélyegzett koronának a dinárhoz való értékviszonya nem lett megállapítva, ami a spekuláció melegágya lett. Az áruk értékét külön kellett dinárban, felülbélyegzett és a nélküli koronákban jelölni, ami rendkívül nehezítette a kereskedelmet. A magyar állami illetmények kifizetése e területeken megszűnt. A tisztviselők fizetését a megszálló hatalom nem folyósította. Ennek tekintélyes része csempészés útján került Pécsre, 19 ami duzzasztotta a bélyegzetlen bankjegyek zugforgalmát. „A szerbeknek november 14-én Pécsre való bevonulása napján az adóhivatalban idegen vagyonként őrzött (állami, vármegyei, gyámi) értékpapírokat és letéteknek jegyzékeit értékei. . . mintegy 20 milliót képviseltek. A megszálló hatalom elől 16 ládában átmentették Sásdra, onnan Dombóvárra, majd Budapestre szállították s a IX. ker. állampénztár pincéjébe helyezték el." Ugyanebből a letéti összegből csempészték vissza azt az öszszeget, amelyből a megszállás egész tartama alatt fizethették a magyar tisztviselők és nyugdíjasok illetményeit. 20 C) A királyság valutájának végleges rendezése, továbbá biztos felismerés céljából a pénzügymi17 Alkéri... p. 125. 18 Pénzvilág, 1919. IX. 14. *&. & 19 Szabó, p. 113. 20 U. o. p. 112. niszter elrendelte a korona bankjegyeknek külön erre a célra szolgáló bélyegekkel való megjelölését. Megjelölésre kerültek az 1000, 100, 50, 20 (I. kiadású) és a 10 koronás bankjegyek. Ezek közül csak azok, amelyeket annak idején a pénzügyminiszter rendelete értelmében szabályszerűen SHS illetékes hatóságai lepecsételtek. Az első bélyegzéskor megjelölt 1 és 2 koronásokat most mellőzték. Az új pénzjegyek kibocsátásáig a pénz értékéből 20%-ot visszatartva, arról elismervényt adtak. A hamis bélyegzővel ellátott pénzjegyeket pedig elkobozták. Horvát—Szlavonországban az öszszes kereskedelmi és ipari körök élénken tiltakoztak testületeik útján a belgrádi kormánynál ezen a kereskedelmi életet megbénító terv ellen, amelynek végrehajtását annyira előkészítették, hogy Eszékre már megérkeztek hatalmas ládákban azok a bélyegek, amelyeket a bankjegyekre fognak felragasztani. Egyelőre az OMB ottani fiókjának trezorjaiba helyezték. 21 A rendelet előírta, hogy egy öttagú főbizottság intézi, mely alá tartoznak az egyes 3—5 tagú albizottságok. Ezek az OMB fiókok székhelyein alakulnak. Pécsett alakuló bizottság elnöke Pandurovits László dr. főispán, tagjai Raits Szvetiszláv alispán, Piacsek Zoltán, az OMB pécsi fiókjának főnöke, Visnya Ernő igazgató és Dobrovics Milán bankigazgató volt. A lebélyegzést a Duna—Dráva közti területen 24 pénzintézet intézte. Pécsett a lebélyegző intézetek voltak: az OMB Pécsi Fiókja, amely csak pénzintézetek számára végezte a technikai kivitelezést. Magyar Általános Hitelbank Pécsi Fiókja, Pécsi Takarékpénztár, Pécs—Baranyai Központi Takarékpénztár, Pécsi Kereskedelmi és Iparbank s végül a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár kapcsolódott be a bélyegeknek bankjegyekre való felragasztási műveletébe. A bélyegzésnél 20%-os levonásról az illető elismervényt kapott — amelyet a koronának dinárra való becserélésénél váltottak be. Sem fizetési, sem adófizetési eszközül nem használhatták. Sajátos szankciója a rendeletnek az a fejezet, amely szerint az első három nap alatt bélyegzésre elfogadták az eddig felül nem bélyegzett bankjegyeket is. A negyedik naptól kezdve csak az első, statisztikai bélyegzővel ellátott és érvényes bankjegyeket cserélték be. 22 A második bankjegyjelölésre ragasztható bélyegeket alkalmaztak. A bélyegek színe, nagysága, szélei, továbbá a korona bankjegyek címletei szerint különbözők voltak. A rendelet szerint a német szöveg felső jobb oldalára kerülhetett. A bélyegek számát variálta a horvát, szlovén, szerb21 Pécsi Napló, 1919. XI. 18. 22 U. o. XI. 26.
