Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920
252 AMBRUS BÉLA horvát, szerb-szlovén, latin és cirillbetüs szöveg. Bank jegycímlet szerint 10 K-ásra okkersárga, perforált szélű (15. ábra) 20 K-ásra lila, perforált szélű (15. ábra) ; 50 K-ásra zöld, perforált szélű (15. ábra) ; 100 K-ásra barna, vágott szélű (16, 17. ábra) ; 1000 K-ásra kék-sárga, vágott szélű (18, 19. ábra) bélyegeket ragasztottak. Eme eljárást ezenkívül számtalan pénzintézet, hivatal bélyegzővel kiegészítette (19,20. ábra). A II. bankjegyjelölés mind az anyaországban, mind a megszállt területeken 1919. XI. 26-tól december 15-ig zajlott le. A bélyeggel való megjelöléskor 1 milliárddal kevesebb bankjegyet mutattak be, mint a statisztikai felülbélyegzéskor. Az 1 milliárd túlnyomó része a román területre vándorolt, más része pedig Magyarországra került. Az OMB bank álláspontja volt a statisztikai bélyegzések tekintetében, hogy „azt létezőnek tekinteni nem lehet, s az ilyen bankjegyek nosztrifikáltaknak veendők". 23 A II. pénz jegy jelölést nemsokára követte a koronabankjegyeknek 1919. II. 1-i keltezésű, Bécsben nyomatott dinárbankjegyekre való becserélése, amelyen a dinár érték mellett a megfelelő arányú (1 -.4) koronaérték felülnyomással lett feltüntetve az alábbi címletek szerint: V2 dinár=2 K; 1 dinár=4 K; 5 dinár=20 K; 10 dinár=40 K; 20 dinár =80 K; 100 dinár=400 K; 1000 dinár=4000 К jelöléssel lettek ellátva. A pénzjegyek lebélyegzése nem oldotta meg a bank jegyhiányt sem Pécsett, sem környékén. Ez érlelte meg a város szükségpénzkiadás tervét. A megjelent szükségpénz azután nemcsak Pécsett került használatba, hanem a környék is felszívta egy részét. Ez újra elindította^ annak II. kiadása munkálatait. 2. Csehszlovákia és a megszállt terület jelölései A cseh valutareformot az anyaország és a Felvidék területén egységes módszerrel, egymásutáni időben hajtották végre. 1919. II. 15-én kelt rendelettel az OMB kiadású bankjegyeire 10%-nak megfelelő értékűen 10 koronára 10 haleru, kék színű (23. ábra) ; 20 koronára 20 haleru, borvörös (24. ábra) ; 50 koronára 50 haleru, barna színű (25. ábra) ; 100 koronára 1 korona, piros színű (26. ábra) ; 1000 koronára 10 korona, gépi nyomású, Palacky arcképét ábrázoló bélyegkép helyezésével oldották meg a jelöléseket (27. ábra). A lebélyegzés időtartamára a legszigorúbb határzárlatot rendelték el. Az Ipoly vonalán levő hidakat lezárták. Közben a lebélyegzés időpontját elhalasztották március 15-ig. 24 23 Alkér... -g. 125. 24 Magyar Hírlap, 1919. II. 1. A bélyegzés során a bankjegyet 40%-os levonással (28. ábra) devalválták és ezekért 1%-os kamatozó, át nem ruházható államkötvényeket szolgáltatott ki az állam. A kötvényeket névértékkel vagyonadó befizetésére elfogadták. A bélyegzés alól mentesültek a fehérpénzeken kívül az 1 és 2, továbbá a 10 000 koronás OMB bankjegyek. 1919. IX. 23-án a bélyeggel ellátott korábbi jelöléses bankjegyeket 10%-os levonással kicserélték az új valutára. 25 A „Cesky Financnik" részletes jelentést közölt arról, hogy a bankjegylebélyegzés mily nem várt akadályokkal ment végbe a felvidéki megyékben. Miután a felvidéki pénzintézetek többnyire magyar kézen voltak, a lebélyegzést az adóhivatalokra kellett bízni és ezek számát 300-ra szaporították és 500 cseh adó- és bankhivatalnokot küldtek ki, akik a bankjegyjelölést március 3—12-e között végrehajtották. A magyar lakosság nem vitte el a bélyegző helyekre koronáit. Sokan áthozták magyar területre, vagy elrejtették. A hatóság házkutatásokkal kényszerült ellensúlyozni az ellenállást, de nem sok sikerrel. 26 Az 1737 millió korona érték helyett csak 1366 millió koronát mutattak be. Majd arra törekedtek, hogy a felvidéki lakosok budapesti betéteit cseh—tót pénzintézetekbe utaltassák át. De erre a tót pénzintézetek nem voltak alkalmasak, mert együttes részvénytőkéjük nem tett ki 10 millió K-át, tartalékaik összege pedig 3 millió volt s a betéteik összege is csupán 60 milliót tett ki. Az idézett cseh lap ajánlotta a tót „Raiffeissen'-pénztárakat és minden megyében egy takarékpénztár felállítását, hogy ezen különleges pénzintézetek bonyolítanák le a tranzakciókat. A valódi bélyegek nagy részét egyes pénzintézetek saját cégjeles gumibélyegzőivel látták el. A 10 000 koronások forgalmát megszüntették. A cseh kormány bankjegylebélyegzéséért az OMB bécsi főintézete tiltakozott a szabadalom megsértése miatt. 27 3. Ausztria bélyegzései Ausztria először 1919. II. 11-én DEUTSCHESÖSTERREICH piros gépi felülnyomással jelölte meg valamennyi OMB kiadású bankjegyeit. A kétnyelvű bankjegyeknél a német, a csak német nyomású bankjegyeken vízszintesen, illetve függőlegesen helyezte el az 55X20 mm-es, megnyúlt ellipszis alakú megjelölést (29. ábra). Az 1000 és 10 000 K-ás bankjegyek bélyegzőit ellátta gépi nyomású „ECHT OESTERREICHISCH— UNGARISCHE BANK Haupanstalt Wien" + két facsimile aláírásos szövegű melléknyomattal, mintegy 25 Alkér ... p. 126. 26 Magyar Hírlap, Hl.-- 6. 27 Győri Hírlap, 1919. II. 27.
