Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

250 AMBRUS BÊLA OMB bankjegyeinek megjelölését. Ezek téves felülbélyegzési lehetőségét azzal biztosították, hogy az említett címleteket kivonták a forgalomból. B) Az első állami, az ún. „statisztikai bélyegzés" az egész állam területén, továbbá az intervenciós megszállt területen, s így Pécsett is, 1919. január 8—H-e között zajlott le. A város polgármestere 1919. I. 10-én közölte először a felülbélyegzés hírét s vázlatosan tájékoztatta annak későbbi időpontban történő lebonyolítása módszerét.

8 Már másnap uo. megjelent a részletes útbaigazítás, amely szerint a várost megszálló szerb katonai csapatok állomásparancsnoksága 826. számú rendelete alapján közhírré teszi, hogy a város területén levő összes OMB és bolgár papírpénzek összeírása megkezdődik. A felülbélyegzés — amely egy későbbi beváltás érdekében történik — kizárólag a polgárság érdekeit szolgálja. Majd közli a papírpénzbeváltás, illetve a megjelölés város kerületenkinti és napi menetrendjét. Négy bizottságot állít fel. Két bizottság a város pénzintézeteinek összeírásával és felülbélyegzésével dolgozik, 1 bizottság a helybeli bankok és pénzintézetek bankjegykészletét jelöli meg, s végül 1 bizottság a bányatelepeken tevékenykedik. Kijelöli a beváltás helyeit és időpontját, s közli a bemutatásra, kicserélésre szánt nagyobb mennyiségű bankjegy csomagolási formáját.

9 Három nappal később a falragaszok és a sajtó közli a be nem váltható bankjegyek jegyzékét. A 25, 200 K-ás fehérpénz, a 10 000 koronás és a II. kiadású 20 koronás forgalomból való kivonását, megjelölhetetlenségét elrendeli. Ugyanakkor bejelenti, hogy a bélyegzett pénzeket nem lehet devalválni.

10 Riadalmat váltott ki az egyes pénzfajok érvénytelenítése. A lakosság ostromolja a bankokat és pénzlebélyegző helyeket, ahol hangos méltatlankodás jellemzi az intézkedést. Néhány nappal később a helybeli OMB Pécsi Fiókja újsághirdetésben közli, hogy az érvénytelenné vált bankjegyeket becseréli teljes értékében.

11 A hirdetés megjelenésének háttere, hogy az OMB szabadalma csak december 31-én jár le, az általa kibocsátott bankjegyekért visszaváltási kötelezettséget kell vállalnia. Február 7-én kénytelen közölni a napi sajtóban, hogy a becseréléseket képtelen lebonyolítani, mert nincs felülbélyegzett bankjegye.

12 Csak a városháza, megyeháza folytatja a bélyegzést. A szerb állomásparancsnokság csak bankjegy cserére hatalmazta fel a bankokat. Annak utánpótlásának megszakadásával valójában üzemképtelenné váltak. A magyar pénzintézetek bankjegy8 Pécsi Napló 1919. I. 10. 9 U. o. I. 11. 10 u. o. 1.14. , '. ; Г i 11 U. o. I. 17. 12 U. o. II. 7. hiányának oka az volt, hogy a Baranya megyei pénzintézetek bankjegykészletét a katonai parancsnokságok a megszálláskor lefoglalták.

13 Ezért a felülbélyegzéskor már kevés bankjeggyel rendelkezhettek. A néhány napig kielégítő bankjegycsere forgalmának oka az volt, hogy „a falusiak a bélyegzés hírére behozták pénzkészletüket, s a bankokban, takarékokban helyezték el becserélésre."

14 A rendőrkapitányság naponta közölte a sajtóban a lebélyegzésre kijelölt utcák lakóinak sorrendjét és többszöri meghoszabbítással csak a városházán folytatódott február 15-ig.

15 A beváltás, illetve a bélyegzési jelentéseiből vált ismeretessé, hogy naponta 2 millió koronát jelöltek meg és hogy Pécsett 60—70 millió korona bankjegy volt forgalomban. A járásokból befutó bélyegzés nagy része a megyeházán került végrehajtásra, s 20 millió 745 160 koronát jelöltek meg. A szerb katonai parancsnoksághoz beküldött jelentésekből tudjuk, hogy Pécsett összesen 200 millió korona. Mohácson 32 millió korona került felülbélyegzésre. A Baranya megyei járás összesítése volt a legteljesebb.

16 A bélyegzés Pélmonostoron történt, ahol összesen 38 millió 431 850 koronát jelöltek meg. Nem érdemtelen megemlíteni, hogy itt az egyes pénznemekből mennyit bélyegeztek felül: 1 koronás bélyegzésre került 172 534 db 2 koronás bélyegzésre került 288 322 db 10 koronás bélyegzésre került 153 058 db 20 koronás bélyegzésre került 246 025 db 50 koronás bélyegzésre került 41 885 db 100 koronás bélyegzésre került 91 357 db 1000 koronás bélyegzésre került 20 072 db Természetesen nemcsak a felsorolt pénzjelölési gócokban folyt a bankjegybélyegzés. A felülbélyegzést végezte 1. katonai hatóság, annak minden szervezeti egysége a hadosztálytól az osztályparancsnokságig; 2. pénzügyi intézmények; 3. polgári hatóságok: járási, városi, községi, közigazgatási, adóhivatalok, egyházi stb. szervek. A bélyegzésre felhasználtak adminisztrációs vagy csak a bankjegybélyegzésre készült bélyegzőket. Ennek nyomata lila, piros, fekete, s a legváltozatosabb alakúak a felülbélyegző szervek sokféleségének megfelelő szöveggel, jelöléssel. A közölhetetlen mennyiségű változatokból néhánynak ábráját adjuk (4—11. ábra). Egyedül Belgrádban használtak gépi, pirosas-lila nyomatú körbélyegzést (12. ábra), amely a bankjegy német szövegű oldalára került. Nyelvezete szerint ismerünk 13 Pénzvilág, 1919. IV. 14. 14 Pécsi Napló, 1919. II. 18. 15 U. o. II. 11. 16 U. o. II. 18.