Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920
BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. z49 I. N о s ztr i íikác i ó s bankjegyjelölések Mindenekelőtt tisztázásra vár a felül- és lebélyegzés fogalom tartalma. A felülbélyegzés egy megjelölés, pénz esetében annak értéke meghagyása mellett, legfeljebb kezelési költség címén néhány %-nyi levonás jár. A lebélyegzés esetében a pénz értékének csökkenése is szerepel. Ez a devalválódás és nagysága változó. Pl. 1920-ban Magyarországon az összes forgalomban levő papírpénzek értéke 50%-os csökkenéssel lett megjelölve. A Monarchiából kiváló államok pénzmegjelölési eljárása elvileg felülbélyegzés. Gyakorlatilag változó %-os levonással járt. Az I. világháborút követő St. Germaini-i és trianoni békeszerződések 5 értelmében „Azok az Államok, amelyek a volt Osztrák—Magyar Monarchia feldarabolásából keletkeztek, ideértve Ausztriát és Magyarországot, kötelesek az Ausztriával kötött békeszerződés életbelépésétől számított két hónapon belül erre a célra szolgáló s államonként eltérő bélyeggel ellátni az Osztrák —Magyar Banknak saját területeiken lévő bankjegyeit, hacsak ez a felülbélyegzés már előbb meg nem történt... Az Osztrák—Magyar Bankot liquídálni kell. . ." Az új országok tehát a pénzük stabilizációja érdekében a forgalomban levő közös bankjegyeket igyekeztek a legrövidebb határidőn belül felülbélyegezni. Ennek az volt a célja, hegy a Monarchia összeomlása után az új országokban az egykor közös OMB bankjegyek voltak használatban. Mivel az utódállamokban az infláció különböző iramban haladt előre és mivel a pénz egységes volt, az OMB garanciája pedig bizonytalanná vált, megindult a határokon keresztül a bankjegyek ki- és becsempészése, aszerint, hogy melyik országban volt kedvezőbb a vásárlóereje. Ennek megakadályozására bélyegezték felül az utódállamok területükön a forgalomban tartani kívánt Korona értékű bankjegyeket, hogy amíg az új, önálló pénzeiket forgalomba nem hozzák, addig is megkülönböztethetők legyenek a szomszédos államok pénzeitől. Az új államok mindegyike ismerni akarta a saját területén forgó közös eredetű bankjegyek mennyiségét, továbbá megakadályozni kívánták azok beszivárgását a szomszédos államok területéről, hogy ezáltal is megvédjék annak értékét az értéktelenebb jegyekkel szemben. A bankjegy-nosztrifikációt kisebb-nagyobb időponti eltéréssel valamennyi utódállam végrehajtotta. Időrendi sorrendben : 1. SHS Királyság a) Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) államszövetség 1918. X. 30-án kezdte meg az OMB bankjegyeinek megjelölését. 5 Alkér... 124—126. — Bp. Közlöny 1921. júl. 31. b) Hivatalosan először 1918. XII. 25-től kezdődően, a megszállt területen 1919. I. 8— 11-e, másodszor 1919. XI. 26.— XII. 15-e között végezte el. 2. Csehszlovákia 1919. III. 3—9-e között jelölte meg bankjegyeit. 3. Ausztria először 1919. II. 11-én, másodszor 1920. X. 4-én bélyegezte az OMB bankjegyeit. 4. Lengyelország 1919. III. 26-ra tervezte. 5. Olaszország 1919. III. 31-től IV. 9-ig bélyegzett. 6. Románia: a királyság területén 1919. VI. 16tól VII. 15-ig. Erdélyben VI. 10-től VII. 19-ig. 7. Magyarország : 1920. III. 18-tól 27-ig, majd kétszeri meghosszabbítással IV. végéig végezte a lebélyegzést. 6 Valamenyi közös vonása, hogy Magyarországot kivéve valamennyi utódállam mellőzte a tanácsköztársasági kiadású 25 és 200 koronások megjelölését. E megkülönböztetésnek az volt az oka, hogy a fehérpénz szövegében szerepelt 1919. jún. 30-ig való forgalmaztatása. Ennek ellenére az OMB bécsi főintézete már 1919. IV. 11-én bevonta 7 , mert nem akart közösséget vállalni a tanácsköztársasági kiadásokkal. Legfőképpen azért mellőzték a megjelölést, mert az intervenciós csapatok a proletárállam elleni blokádot kívánták ezzel is teljessé tenni, hogy pénzét valutaként nem akarták elismerni. Mivel az ún. „fehér pénzeket" az utódállamok nem jelölték meg, ez azt eredményezte, hogy két hét alatt átszorították Magyarország területére. Ezzel nemcsak a bank jegymennyiség növekedett meg, hanem az ennek ellenértékeként megvásárolt, amúgy is kevés áru jelentős része külföldre vándorolt. 1. Bélyegzés az SHS Királyság területén A) Horvátország és Dalmátország 1918. október 20-án államszövetségbe tömörültek. Szuverenitásuk első jeleként 1918. október 31-én kezdte el az SHS (Srpaska—Hrvatska—Slovenaca) bélyegzővel való bankjegyjelöléseit. A jegy magyar szövegű oldalára rányomták minden szöveg nélküli horvát —szlavón—dalmát címereket ábrázoló bélyegzőt. A rövid életű állam bélyegzéseiből — címerpajzs alak változatban — kevés példány ismeretes (1—3. ábra). Az említett 25 és 200 koronás fehérpénzen kívül mellőzték a II. kiadású 20 és a 10 000 koronás 6 Alkér... p. 125. 7 OL Z 1. OMB Bp.-i főint. 1919—7.
