Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

248 AMBRUS BÉLA gyobb részét. Ok, hogy a kormány gyengének bizonyult arra, hogy úrrá legyen a bolsevista mozgalom felett. Az ország további megszállásának célja, hogy Magyarországot felvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló orosz-szovjet hadsereg ellen/

1 Az intervenciós csapatok által elárasztott területek kiestek a koalíciós kormány, majd a tanácshatalom hatásköréből. Ebből nemcsak politikai, hanem súlyos gazdasági problémákkal járó következmények származtak. E területek kirekesztődtek a rövid ideig tartó, de már működő proletárdiktatúra társadalmat átalakító alappilléreinek lerakását célzó műveletekből; a háború utáni gazdasági, kereskedelmi ébredésből, s ezzel az országos pénzforgalomból. Mivel a belgrádi szerződésben megígért ama szerződési pont, hogy a polgári igazgatás továbbra is a jelenlegi kormány kezén marad •— sem tartották be, közigazgatásunk átállítódott a katonai parancsnokságok felügyelete alá tartozva — a korábbi polgári demokrácia, de monarchiabeli vezetők újra alkalmazásával. A megszálló katonai parancsnokságok átvették egyebek mellett a területek pénzügyi igazgatását is, amelyeket a sajátjukéhoz hozzáigazítani igyekeztek. A nyersanyag, az élelmiszer és egyéb létfenntartási anyag fokozódó hiánya, az egyre nagyobb méretet öltő rekvirálás csak gyorsították a korábban megindult inflációt. A fegyverszüneti tárgyalásokkal egyidejűleg kísérlet történt a nemzetiségekkel való megegyezésre is. Az addig elnyomott és kizsákmányolt nemzetiségi dolgozók álláspontja lett a magyarokkal való minél teljesebb szakítás. A nacionalista vágytól eltelve elérkezettnek látták e törekvéseik megvalósítását. A fegyverszüneti tárgyalások befejeztével a Károlyi kormány már befejezett állásfoglalást tapasztalt a nemzetiségeknél. A Horvát-Szlavónország tartományi gyűlésén (X. 29.) egyhangúan törvényt hozott Magyarországtól való elszakadásra. A hatalmat Zágrábban a Délszláv Nemzeti Tanács vette kezébe. Ugyanakkor kimondta a szerbekkel való egyesülésüket is. Október 30-án Túrócszentmártonban a különböző frakciókból alakult Szlovák Nemzeti Tanács a csehekkel való egyesülés mellett foglalt állást. A magyarországi románok az Aradon székelő Román Nemzeti Tanács nevében csatlakozását kérte Romániához. Amikor a román hadsereg elérte a belgrádi fegyverszüneti szerződés alapján kijelölt demarkációs vonalat, az erdélyi románok a gyulafehérvári nagygyűlésen bejelentették Romániával való egyesülésüket. Németország, Ausztria, Cseh-Szlovák Köztársaságok kikiáltását követte a magyar. Ezzel Magyarország leszámolt a Habsburgokkal és visszanyerte függetlenségét. Az antant csapatoknak az ország területére való behatolás létkérdéssé tette a kormánynak új, ütőképes hadsereg feelállítását, ami nem sikerült. 1918. november hó végén megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Kiéleződött az osztályharc. A munkásság a KMP mellé állt. A koalíciós kormány nem talált megoldást sem a politikai, sem a gazdasági válság megoldására. Külpolitikai csődje tetőzte a tehetetlenségét és lemondott. 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Politikai, gazdasági, szociális, kulturális programja mellett a Tanácsköztársaság megtámadásakor megteremtette a Vörös Hadsereget, amely jó időre feltartóztatta az intervenciós hadsereg beljebb hatolását a magyar földre. Augusztus 1-i Forradalmi Kormányzótanács lemondásával a jobboldali szociáldemokrata vezetőkből alakult kormány kezébe került az ország irányítása. A szegedi ellenforradalmi kormány Pestre kerülésével a fehérterror tobzódása közben kialakult a Horthy-korszak uralma. A vázolt történeti kereten belül zajlottak le a pénzforgalom biztosítását célzó önálló valutarendezési kísérletek, amelyeknek első szükségintézkedése volt a különböző időpontokban végrehajtott bankjegyjelölések. Az intézkedéseknek közös forrása volt a St. Germaini-i, majd a trianoni békeszerződések erre vonatkozó egyes cikkelyei. Mivel az újonnan alakult államok nem rendelkeztek még saját bankjegynyomó felszereléssel és így új bankjegyekkel, ezért az Osztrák—Magyar Bank kiadású közösen használt és saját területükön forgalomban maradt pénzjegyeket látták el különböző technikával végzett, különböző időben lebonyolított bélyegzésekkel. Mindegyik ország területén levő bankjegyek megjelölését hivatalosan nosztrifikációs bélyegzéseknek nevezzük. Közben vagy utána lezajló intervenciós csapataik által elfoglalt területeken használatos pénzjegyeket a saját hátországbeli vagy attól eltérő megjelöléssel látták el. Ezek nem mindenütt azonosak a hivatalos bélyegzések alakjával. A megszállt területek bankjegy jelöléseit helyi, illetve provinciális bélyegzések néven csoportosítjuk. Keletkezésük és eltérő alakjuk miatt külön tárgyaljuk. 4 Neue Freie Presse 1919. III. 21.