Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában
ÁLTALÁNOS POLITIKAI SZTRÁJK A SZERB-ANTANT HADSEREG ÁLTAL MEGSZÁLLT PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1919 FEBRUÁRJÁBAN—MÁRCIUSÁBAN FRANKOVICS GYÖRGY Bevezető Az 1918. november 13-án Belgrádban megkötött magyar—szerb fegyverszüneti egyezmény értelmében Magyarország nemcsak nemzetiségi területeit, hanem magyar lakosságú területeit is megszállta a szerb—antant hadsereg. A magyar kormány nem mutatott megértést még a kétségtelenül nemzetiségi területek átadása iránt sem. Az összeütközés elkerülhetetlen volt a fegyverszünet megkötése után is. A magyar kormányt az integritás tarthatatlan eszméje vezérelte. 1 A szerb katonaság november 14-én érkezett a pécsi vasúti állomásra. A kis létszámú egységet (600 gyalogost, 100 lovast és 16 tisztet) a város lakossága és a Nemzeti Tanács tagjai fogadták. A helyi Nemzeti Tanács tagjai kapcsolatban álltak Budapesttel. A szerbek célja az impérium kiépítése volt. 2 A lakosságot a megszállók lefegyverezték. A szerb katonai alakulatokat a 6. ezred 4. hegyi ütegével erősítették meg a Vörös Gárda támadásától tartva. 3 A Dráva vidékén napirenden voltak a za1 Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején. Budapest. 1971. Századok, 6. szám, 1219—20. o. 2 Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 217. o. Lásd még: Bogumil Hrabak: Veliki politick! strajk u Vojvodini i na ugarskoj teritoriji pod okupacijom srpske vojske 21—22. februara 1919. godine. Slavonski Brod. 1965. Historijski institut Slavonije; Zbrornik 3. (Hrabak részletesen ismerteti az általános sztrájk eseményeit, nemcsak a megszállt Baranyára vonatkozóan, hanem kitér a vajdasági eseményekre is. Első pillanatban az tűnhet az olvasónak, hogy dolgozatom nem más, mint plagizálás, ezért kívánom megjegyezni: munkámban kitértem a barcsi, siklósi és a mohácsi események ismertetésére, amit Hrabak nem dolgozott fel, mivel e helyeken csak a sztrájkra való készülődés figyelhető meg. A belgrádi Hadtörténeti Intézet Levéltárának a megszállásra vonatkozó anyaga a rendelkezésemre állt, így azt — néhol — majdnem teljes egészében idéztem. Azonban B. Hrabak tanulmányából felhasználtam a korabeli Szerb—Horvát—Szlovén Királyság sajtóanyagát. A felsorolt szerzők művein kívül olvastam még: Szita László, Babies András, Vörös Márton, Kopasz Gábor, Toma Milenkovic, Andrej Mitrovic, Danilo Kecic és Lőbl Árpád erre az időszakra vonatkozó tanulmányait.) 3 Arhiv Vojnoistorijskog instituta u Beogradu (a későbbiekben: AVIL — Hadtörténeti Intézet Levélvargások és a fosztogatások. A szerb katonai vezetés a demarkációs vonalat gazdasági határrá alakította ki. A megszállók ellenőrizték az élelmiszerszállítmányokat; cenzúrázták a sajtót, a leveleket felbontották; a katonai iskolában betiltották az előadásokat; Pécset közigazgatásilag Újvidékhez csatolták; 4 a magyar hivatalnokoktól megkövetelték az eskü letételét; 5 a megüresedett hivatalokat megbízható szerb tisztviselőkkel töltötték be; lefegyverezték a magyar csendőrséget és nemzetőrséget; 6 1919. január 16-án Baranya, Tolna és Somogy megye megszállt területének vezetésével dr. Pandurovicot bízták meg .. ? A magyar kormány a megszállt részeken továbbra is energikusan szedte az adót; katonákat hívott be; a fővárosban megalakította a Propaganda Bizottságot, amelynek megbízottai propaganda anyaggal látták el Baranya lakosságát is . . ß A pécsi magyar vezetők irányvonala azonban eltért a budapestiekétől. 9 A szociáldemokrata szervezet vezetősége kapcsolatot teremtett a temesvári és szabadkai pártszervezettel. 10 A megszállt területen tovább nőtt a munkanélküliség és az elégedetlenség; „az indulás holnap 9-kor" jelszóra a megszállt területen kitört az általános politikai sztrájk .. A 1 A Habsburg Monarchia volt területein, amelyek az új Szerb—Horvát—Szlovén Királyság részeivé váltak, egyben a szerb megszállás alatt lévő korábbi magyar területen is 1919. február 21-én és 22-én kitört az első, nagyméretű általános politikai sztrájk. A sztrájk egyidőben jelentkezett Magyarország három déli területén — Bánátban, Bácskátára Belgrád). Operacijski dnevnik Vrhovne komande (a továbbiakban ODVK). Popisnik 3, k. 25, 1. 291, 301. 4 AVIL Pop. 8, k. 24, f. 6. br. 45 /l. A szávai hadosztály 1918. november 15-i jelentése OBr № 5993. 5 AVIL Pop. 7. k. 96, f. 3. A drinai hadosztály OBr 14 661 számú jelentése. 6 AVIL Pop. 7, k. 96, f. 3, br. 30 /3. 7 AVIL Pop. 7, k. 96, f. 3, br. 26 /8; Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18 /3. 8 AVIL Pop. 6, k. 654, f. 2, br. 16 /6. 9 AVIL Pop. 6, k. 654, f. 2, br. 16 /5. 10 Hajdú Gy. im. 236 .о. 11 u. о. 236—7. о. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1977) 22, p. 237—245. Pécs (Hungária), 1978.
