Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

A PÉCSI FÉNYKÉPEZÉS KEZDETEI 219 nyi-íéle házban — A íelvétel egész nap, s az ülés csak 15—20 másodperczig tart. Az élethű hasonlatét jótállás vállaltatik. , - Szentkuty István vegyész, íestő és fényképész"

6 A műterem a mai Kazinczy u. 4. számú házban volt. A következő évben egy cikket ír a jóminőségű fénykép feltételeiről, s a kontárokról. „Azt állítják sokan, hogy a fénykép (phatographia) elébb utóbb elenyészik, és méltán állítják: — de hogy miért enyészik el: azt csak vegyészekből lett fényképészek tudják legjobban. Saját magam s a közönség érdeke végett szükségesnek láttam e tárgyról némi fölvilágosító adatokkal szolgálni; és pedig azért: mert napjainkban a fényképeztetés annyira divatba jött, hogy még a szegényebb sorúak is néhány forintjaikat ezen fényűzési cikkre áldozzák; — megelégszenek csekély hasonlattal, arra nem is gondolva, hogy arcképük rövid idő alatt elsárgult üres papírrá változhatik által. A fényképészek néhány év óta gomba módjára szaporodtak; — még olyanok is hozzáfogtak az arcképek készítéséhez, kik a vegytanhoz vagy optikához annyit értenek, mint hajdú a harangöntéshez. És daczára annak, hogy minden, értelmes ember tudja azt: miszerint a fényképészet fölfedezését egyedül a vegytannak köszönhetjük, s még is találnak pártolásra a vegytanhoz mit sem értő kontárok —, ez oka az elszaporodásnak; s ez oka annak is, hogy érdemelt bizalomban a valódi fényképész sem részesülhet mindaddig, mit tudományáról s becsületességéről a közönség meggyőződve nincs. Ezt kellett tapasztalnom Pécsre érkeztemkor nekem is; eleinte kész pénzemből kellett élnem. Most már nincs okom a panaszra, mert félévi itt működésem alatt megszerzem a bizodalmat. A pártolás, melyben részesülök, kötelez engem, hogy a nagyérdemű közönséget fölvilágosítsam s figyelmeztessem arra: miszerint a fényképek azért enyésznek el idővel, mert ezüst s arany készítmények helyett vagy más fajta olcsóbb vegyszerek használtatnak, — vagy nem mosatnak ki kellő mennyiségű vízben; — az első ok csalási szándék, a második tudatlanság vagy hanyagság szüleménye. Nincs szándékom e tárgyról hosszú tudományos czikkeket írni, mert sok évi tapasztalás által szerzett sokoldalú aprólékos kezelési módot csak is szakértők érthetnék meg leginkább; — elég legyen itt saját érdekemben még megjegyezni azt: hogy „olcsó húsnak híg a leve" — ne örüljön senki az egyforintos képnek. — Ki magát élethű tartós képben akarja megörökíteni, az szineztesse ki a photograíiát olajfestékkel (mint kirakataim egyikében a városház sarkán látható) — vagy ha színezésre költeni nem akar fizessen egy forinttal többet, s kap egy vízhatlan guttapercha képet. így biztos lehet abban: hogy arczképe minden időviszontagsággal daczolni fog. Szentkuty István vegyész és fényképész"

7 Hamarosan válasz érkezik erre a cikkre s valóságos vita kerekedik a lap hasábjain. Az újság a nyílttér rovatában közli az írásokat, amely rovatban megjelent „közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget", tehát az újság ugyan teret ad ennek a divatos témának, de állást nem foglal s felelősséget sem vállal azokért. A vitapartner Molnár József lyceumi természettan tanár és amatőr fényképész. Ebben a minőségében válaszol Szentkutynák és világosítja fel a. közönséget: „Alólírt ki szerencséjének tartja magát azon műkedvelők közé számíttatni, ki a fényrajzolást nem kenyérkereseti mesterség gyanánt, hanem szenvedélyből és műkedvelésből űzik, optikai (fénytani) ismerete hasonlíthatatlanul szabatosb és tisztább mint Sz. úré; a vegytanban is aligha ki nem állhatná a versenyt vele — valamint nem érzi magát az érintett czikk által találva, úgy hivatva hiszi magát a pécsi és átaljában minden műkedvelő és rendes fényképész védelmére a tisztelt közönség előtt a következő nyilatkozatot tenni: „ . . . c. Ezüst helyett olcsóbb szereket senki semhasznál, mert az ily szerek — péld. a légsavas sárganyéleg (Salspetersäure, Uranoxid) s más effélék — külföldön is csak a kísérletek körébe tartoznak még, s a gyakorlatba, át nem mentek. S ha valaki tudna jó eredménnyel mást használni csak dicsőségére válnék. d.. Arany helyett más olcsóbb szert használni nem is lehet. Ha csak tán Sz. úr föl nem födözte azon új anyagot!? Mert hiszen az éreny sokkal drágább. е., Hogy a papiros képeket igen jól ki kell áztatni, azt mindenki tudja, mihelyt a fényképészet a.b.c.-jével megismerkedett. Hanyagság gyanúja pedig e tekintetben előbb fér egy vándor fényképészhez, ki ma itt van, holnap odébb áll, mintsem olyanhoz ki egy helyen állandóan le van telepedve. f.. Minden szorgalom és aranyozás mellett sem egészen biztos a papirosképek tökéletes állandósága."

8 Hamarosan válaszol Szentkuty. Sorra veszi a felsorolt vádakat s megcáfolja. Utoljára a papírképekről nyilatkozik. „Végre a papiros képeket védőleg hivatkozom a bécsi, a pesti legjobb hírben álló fényképész ügyfeleimre, kiknek műtermeiben 7/8 rész papiros és csak 1/8 rész vászony s üvegkép ké6 Pécsi Lapok 1860. október 4. 27. sz. 7 Pécsi Lapok 1861. március 24. 24. sz. 8 Pécsi Lapok 1861. március 24. 24. sz.