Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

220 В. HORVÁTH CSILLA szül éven által. Bátran kimerem mondani, hogy azon fényképészek, kik csupán üveg és vászony­képeket készítnek, vagy nem tudnak jó papiros­képet csinálni, vagy restéinek a sokkal nehezebb, fáradságosb s hosszadalmas papiros képekkel baj j lódni. Én részemről e vitát bevégzettnek tekintem s kinyilatkoztatom, hogy az esetre, ha M. úrnak még kedve jőne a tollharczot tovább folytatni én arról, hogy e nyilt őszinte válaszom tökéletesen s igazságosan megczáfolandja M. úr alaptalan és igazságtalan állításait." 9 Molnár még egyszer válaszol, melyben a közönsé­get félti a ,tévútra" vezetéstől: „De ha Sz. úr a közönséget tévútra akarja vezetni, másokat „csalás, tudatlanság s hanyagságról" gyanúsítva saját tudo­mányát kiemelni, tudja meg, hogy hivatva érzem magamat és képesnek is hasonló charlataneriákról a t. közönséget fölvilágosítani." 10 Legközelebb Szentkuty fényképész munkájáról és üzlete megerősödéséről kapunk értesítést egy hirde­téséből : „Egy évi itt működésünk alatt szerencsések voltunk a t. ez. helybei s vidéki közönség bizal­mát megnyerni; minél fogva kötelességünknek ismertük — a közös kényelem végett — oly al­kalmas állandó lakásról gondoskodni, hol ezen­túl a felvétel (időkülönbség nélkül, reggel 9-től délután 4 óráig) szobában történend; és így a gép előtt ülő egyén nem lesz háborítva sem bá­mészkodó idegenek, sem az idő viszontagsága által. Az általunk itt divatba hozott állandó tartóssá­ga olajíestékkel színezett képeinket: ismételve ajáljuk a t. ez. közönség ügyeimébe, mely ké­pek tartóssági érdemünkön kívül az olcsó ár vé­gett is valóban figyelemre méltók; mert egy négy hüvelyknyi magos olajfestékkel kiszínezett kép ára csak 4 ír. — és a színezés nélküli, vízhat­lan íénymázzal bevont, természetes fénykép ára 2 ír. — Kívánatra 10 hüvelyknyi magos képek­kel is szolgálhatunk. Műtermünk: Kispiacz, Tallián-ház 221. sz. földszint — ma Jókai tér 6. — Sz. Szentkuty István Szentkuty Papp Anna"^ Szentkutynál valamivel később érkezik Pécsre egy másik fényképész, Knezevich György, ő Pestről jön. Először az Apácza utca 10-ben (Geisler Eta u.), az akkori Mérey-féle házban bérelt magának lakást egy félévre, azonban ezt elhagyta anélkül, hogy a bért kifizette volna. 12 A Pécsi Lapok című újság­ban 1861 augusztusában már a következő hirdetést olvashatjuk: „Knezevits György fényképészeti mű­9 Pécsi Lapok 1861. április 11. 29. sz. 10 Pécsi Lapok 1861. április 18. 31. sz. 11 Pécsi Lapok 1861. október 10. 81. sz. 12 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 5028/1861. termét eddigi lakásáról a megyeházutezában 349. sz. (ma Megye utca 11.) alatti Freiller-féle házba tette át s működik az időjárásra tekintet nélkül reggeli órákban, és estéli 5 óra után. Az árakat is leszállítá fokozatosan 2 ftól fölfelé. A művé­szeti meglepő arczkép sat. találásért, úgy azok ál­landóságáért jót áll." A hivatalos fényképészek majdnem valamenyien csak arcképek, illetve cso­portképek készítésével foglalkoztak. Néhányan azonban már egészen korán a tájképek, városrész­letek, egyes épületek fényképezésével is megpró­bálkoztak. Ezek közé tartozott Knezevits is, erről ismét az újság tudósít bennünket, ugyanis ilyen, városképet ábrázoló fényképét sajnos nem ismerjük. „Kneze­vics György jelenleg Pécsett működő festesz és fényképész beküldé szerkesztőségünkhöz az itteni nagy templom photograph képét. A mi valamint egyéb eddig látott művei is igen sikerülteknek mondhatók. Nevezett fényképész szándékozik Pécs­nek festőibb pontjait is levenni. — Ajánjuk őt a közönség figyelmébe." 13 A két fényképész együtt hirdet, ajánlja szolgá­latait a közönségnek, a konkurrenciaharc arra ösz­tönzi őket, hogy mindig valami újdonságot ajánlja­nak, árkedvezményt, technikai újdonságot. Pesten már szokásban volt 1856 óta, hogy újévre, kará­csonyra fényképeket ajándékozzanak egymásnak az emberek. Ezt próbálja Knezevits is meghonosítani: „Alulírot figyelmezteti a tisztelt ez. közönsé­get: miután az új év közelget kinek-kinek kí­vánságában áll szüleit, rokonait avagy barátait tökéletes s állandó arczképével meglepni, az idő rövidsége tekintetéből, hogy alulírt mindenkinek megfelelhessen, a tisztelt ez. közönséget, hogy őt jóval előbb méltóztatnék becses megbízásokkal szerencséltetni. Knezevits Gy. íotograt és festesz"^ 1 Több írásbeli nyoma nincs Knezevits itteni mű­ködésének. A múzeumban lévő fotói alapján kb. 1864—65-ig működhetett városunkban. Az 1860-as évek elejére már általánossá válik a város előkelőinél s a középosztálybeli embereknél a fényképeszkedés, aki tehette Pesten vagy Bécs­ben készíttetett magáról vagy családjáról fényké­pet, de sokan a helyi fotósokhoz mentek. A meg­maradt fényképek tanúsága szerint ők sem készítet­tek minőségileg rosszabb képet, mint fővárosi kol­légáik, csak műtermeik voltak szegényesebbek. A fényképeket díszes albumokban helyezték el, ame­lyeket a lakásban a fogadószoba asztalán tartottak. Az újságokban megjelentek a fényképalbumokat kínáló hirdetések: „Fényképi albumok 2 fr-tól 13 Pécsi Lapok 1861. augusztus 2. 67. sz. 14 Pécsi Lapok 1861. december 8. 98. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom