Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez
220 В. HORVÁTH CSILLA szül éven által. Bátran kimerem mondani, hogy azon fényképészek, kik csupán üveg és vászonyképeket készítnek, vagy nem tudnak jó papirosképet csinálni, vagy restéinek a sokkal nehezebb, fáradságosb s hosszadalmas papiros képekkel baj j lódni. Én részemről e vitát bevégzettnek tekintem s kinyilatkoztatom, hogy az esetre, ha M. úrnak még kedve jőne a tollharczot tovább folytatni én arról, hogy e nyilt őszinte válaszom tökéletesen s igazságosan megczáfolandja M. úr alaptalan és igazságtalan állításait." 9 Molnár még egyszer válaszol, melyben a közönséget félti a ,tévútra" vezetéstől: „De ha Sz. úr a közönséget tévútra akarja vezetni, másokat „csalás, tudatlanság s hanyagságról" gyanúsítva saját tudományát kiemelni, tudja meg, hogy hivatva érzem magamat és képesnek is hasonló charlataneriákról a t. közönséget fölvilágosítani." 10 Legközelebb Szentkuty fényképész munkájáról és üzlete megerősödéséről kapunk értesítést egy hirdetéséből : „Egy évi itt működésünk alatt szerencsések voltunk a t. ez. helybei s vidéki közönség bizalmát megnyerni; minél fogva kötelességünknek ismertük — a közös kényelem végett — oly alkalmas állandó lakásról gondoskodni, hol ezentúl a felvétel (időkülönbség nélkül, reggel 9-től délután 4 óráig) szobában történend; és így a gép előtt ülő egyén nem lesz háborítva sem bámészkodó idegenek, sem az idő viszontagsága által. Az általunk itt divatba hozott állandó tartóssága olajíestékkel színezett képeinket: ismételve ajáljuk a t. ez. közönség ügyeimébe, mely képek tartóssági érdemünkön kívül az olcsó ár végett is valóban figyelemre méltók; mert egy négy hüvelyknyi magos olajfestékkel kiszínezett kép ára csak 4 ír. — és a színezés nélküli, vízhatlan íénymázzal bevont, természetes fénykép ára 2 ír. — Kívánatra 10 hüvelyknyi magos képekkel is szolgálhatunk. Műtermünk: Kispiacz, Tallián-ház 221. sz. földszint — ma Jókai tér 6. — Sz. Szentkuty István Szentkuty Papp Anna"^ Szentkutynál valamivel később érkezik Pécsre egy másik fényképész, Knezevich György, ő Pestről jön. Először az Apácza utca 10-ben (Geisler Eta u.), az akkori Mérey-féle házban bérelt magának lakást egy félévre, azonban ezt elhagyta anélkül, hogy a bért kifizette volna. 12 A Pécsi Lapok című újságban 1861 augusztusában már a következő hirdetést olvashatjuk: „Knezevits György fényképészeti mű9 Pécsi Lapok 1861. április 11. 29. sz. 10 Pécsi Lapok 1861. április 18. 31. sz. 11 Pécsi Lapok 1861. október 10. 81. sz. 12 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 5028/1861. termét eddigi lakásáról a megyeházutezában 349. sz. (ma Megye utca 11.) alatti Freiller-féle házba tette át s működik az időjárásra tekintet nélkül reggeli órákban, és estéli 5 óra után. Az árakat is leszállítá fokozatosan 2 ftól fölfelé. A művészeti meglepő arczkép sat. találásért, úgy azok állandóságáért jót áll." A hivatalos fényképészek majdnem valamenyien csak arcképek, illetve csoportképek készítésével foglalkoztak. Néhányan azonban már egészen korán a tájképek, városrészletek, egyes épületek fényképezésével is megpróbálkoztak. Ezek közé tartozott Knezevits is, erről ismét az újság tudósít bennünket, ugyanis ilyen, városképet ábrázoló fényképét sajnos nem ismerjük. „Knezevics György jelenleg Pécsett működő festesz és fényképész beküldé szerkesztőségünkhöz az itteni nagy templom photograph képét. A mi valamint egyéb eddig látott művei is igen sikerülteknek mondhatók. Nevezett fényképész szándékozik Pécsnek festőibb pontjait is levenni. — Ajánjuk őt a közönség figyelmébe." 13 A két fényképész együtt hirdet, ajánlja szolgálatait a közönségnek, a konkurrenciaharc arra ösztönzi őket, hogy mindig valami újdonságot ajánljanak, árkedvezményt, technikai újdonságot. Pesten már szokásban volt 1856 óta, hogy újévre, karácsonyra fényképeket ajándékozzanak egymásnak az emberek. Ezt próbálja Knezevits is meghonosítani: „Alulírot figyelmezteti a tisztelt ez. közönséget: miután az új év közelget kinek-kinek kívánságában áll szüleit, rokonait avagy barátait tökéletes s állandó arczképével meglepni, az idő rövidsége tekintetéből, hogy alulírt mindenkinek megfelelhessen, a tisztelt ez. közönséget, hogy őt jóval előbb méltóztatnék becses megbízásokkal szerencséltetni. Knezevits Gy. íotograt és festesz"^ 1 Több írásbeli nyoma nincs Knezevits itteni működésének. A múzeumban lévő fotói alapján kb. 1864—65-ig működhetett városunkban. Az 1860-as évek elejére már általánossá válik a város előkelőinél s a középosztálybeli embereknél a fényképeszkedés, aki tehette Pesten vagy Bécsben készíttetett magáról vagy családjáról fényképet, de sokan a helyi fotósokhoz mentek. A megmaradt fényképek tanúsága szerint ők sem készítettek minőségileg rosszabb képet, mint fővárosi kollégáik, csak műtermeik voltak szegényesebbek. A fényképeket díszes albumokban helyezték el, amelyeket a lakásban a fogadószoba asztalán tartottak. Az újságokban megjelentek a fényképalbumokat kínáló hirdetések: „Fényképi albumok 2 fr-tól 13 Pécsi Lapok 1861. augusztus 2. 67. sz. 14 Pécsi Lapok 1861. december 8. 98. sz.