Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)
SCHREIBER FARKAS PÉCSI BÍRÓ 83 vilégium kedvezményeivel — javarészt újjáépítették lakóhelyüket. Amikor azonban 1529 tavaszán Szulejmán, Szapolyai támogatásának színével, de valójában Bécs ellen megindult, s a Habsburgkormányzat semmit sem tett felvonulásának megakadályozására — az 1526-os emlékképek elborzasztó hatására —, tömeges menekülés indult meg néi követ a császárnál, és egy időben budai harmincados is. . . Életpályáját ismerve, feltételezhetjük, hogy az ő fia lehetett az a nemes (!) pozsonyi K. Joachim, aki 1479-ben járt a bécsi egyetemre ... — Joachim Budára költözött, és mint itteni polgár (nem mondva nemesnek!) kap igazolást városától 1516-ban, hogy Bécsben tanuló fia 18 éves ... — Ez a fiú azonban, Kristóf, aki 1513-ban iratkozott a bécsi egyetemre és 1521-ben lesz magister, Bécsben — akárcsak apja — mindig nemesként fordul elő ... — Joachim, akit és családját különbözőképpen, de később leggyakrabban Kokon néven neveznek, először 1498-ban tűnik fel mint budai polgár. Társával, a szintén budai Veres Farkassal 885 ft 40 d-ért ad el késeket a Várad-vadkerti vásáron . . . Ugyanezen évben a nagyszebeni tanács előtt pereskedik a szintén budai Arnolt János esküdttel... — 1519—20-ban a Krisztus teste céh elöljárója, 1520-ban városi tanácstag is . . . — A húszas években szereplő három Kokon bizonyára a fia volt. Wolfgangnak 1521-ben 750 ft-tal tartozik egy nemes . . . — Tamás 1524-ben Szapolyai vajda hitelezője 300 fttal, 1525-ben a királyné 3150 ft-tal... — Péternek ugyanakkor 187 ft-tal tartozik a kincstár, de ő ezen felül 3000 ft értékű árut is szállított az udvarnak. ök is elmentek 1529 után Budáról. Péter 1535-ben Pozsonyban él, de úgy hírlik, hogy ki akar vándorolni, mégis ott van a következő évben is... (Kubinyi A. [1967] 273. 1. 146. jegyz.) A Pozsonyról Budára származott Kochaim-családnak tehát a XVI. század harmadik évtizedében volt egy Farkas nevű tagja, akit a budai káptalan egyik oklevele ,,Wolffgango Kokhan mercatori Budensi"-nek nevez, és aki — társával, Mikolai Gergely altárnokmesterrel együtt — 1521. szept. 30-án hiába várta a káptalan előtt, hogy Csebi Pogány Zsigmond esedékes 750 ft-os tartozását nekik megfizesse (OL, Diplomatikai levéltár 106.083. p. 586.). Mivel ez a Kochaim Farkas — Kubinyi A. szíves közlése szerint — 1521ben először és egyben utoljára bukkan fel a budai forrásokban, utána pedig nyomtalanul eltűnik a fővárosból, elképzelhető, hogy ő és az 1528-ban Pécsett feltűnt Schreiber alias Kochom Farkas egy és ugyanazon személy lehetett. Ez esetben Farkas eltűnése Budáról azzal magyarázható, hogy 1521 és 1527 között Pécsre költözött. E feltételezést, persze, a név azonosságán túl egyelőre csak negatív bizonyítékok támogatnák. Közelebb visznek a feltételezett azonosság kérdésének megoldásához az innsbrucki Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum könyvtárában őrzött ún. „Heuperger— Wappenbuch" (Handschrift Nr. 15.577.) budai vonatkozású adatai. (Ezeket az adatokat Dr. Richard Perger [Wienf jegyezte ki Kubinyi A. számára, aki azokat önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta.) A „Wappenbuch" ugyanis tartalmazza „Joachim Korham von Offen" címerét is (VIII.) E „Korhamról", akiben nem nehéz a fentebb említett Kochaim Joachimot felismerni, Heuperger megjegyzi, hogy „hat zu einer Hausfrauenn Margareth Schreiberinne, ist meiner Muter Bruder Hans Schreibers Tochter von Ofenn, ist edell". A „Wappenbuch" adatainak alapján R. Perger eként regisztrálta Joachim családi kapcsolatait: az egész dunántúli Duna-vonalon. A budai magyar helytartótanács már június 22-én jelentette az uralkodónak, hogy a Duna-mentéről annyian húzódtak be Budára, hogy az ellátás máris akadozik 75 . Júliusban a túlparti Kalocsa őrsége jelentette, hogy Báta, Kesztölc, Bátaszék, Ete, Ebes, Szekszárd, Tolna, Paks és más Duna-jobbparti városok lakói elfutottak 76 , amikor pedig a szultáni had Eszékre érkezett, a Pécs, Buda és Bécs közti háromszögben olyan méreteket öltött a menekülés, hogy — a király határozott utasítása dacára — a helytartótanács tagjai sem mertek Budán maradni, hanem a biztonságosabbnak vélt Esztergomba költöztek át 77 . A menekülők közt volt Schreiber Farkas is, aki szeptemberben Bécsben tűnik fel. Nyilván a rettegés űzte Bécsig, ott azonban már mindent elkövetett, hogy a maga eszközeivel támogassa ura, I. Ferdinánd ügyét; kapcsolatait és ismeretségeit felhasználva híreket gyújtott és továbbított a török előrenyomulásról. Szeptember 12-én kelt jelentésében azokat a híreket foglalta össze, amelyeket egy, a török tábort megjárt legénytől szerzett („mir ain knecht aus dem Turgkischen Leger khomen dorffeni (Bajoro.) Hans Schreiber waldbergi Barbara Voisin Margret Schreiber budai polgár oo Hans Schreiber halli (Tirol) oo Peter Heuperger ismeretlen Matthäus Heuperger Margret Schreiber Hans Puchler bécsi polgár (1515) со oo Joachim Kochaim budai polgár budai polgár Anna Schreiber A budai Kochaim Joachim gyermekei tehát apai oldalról a Kochaim, anyai oldalról a Schreiber családnevet örökölték. Ez a tény nagyban valószínűsíti, sőt csaknem bizonyossá teszi, hogy az a pécsi bíró, aki ugyanezen két családnevet használta. Kochaim Joachim és Schreiber Margit fia volt, vagyis azonos a Budán 1521-ben felbukkant, de onnan legott el is tűnt Kochaim Farkassal. (Elvben, persze, nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a pécsi Farkas egy másik Kochaim-család leszármazottja, és a Schreiber (= deák, litterátus) melléknévhez csak iskolázottsága révén jutott, ennek valószínűsége azonban vajmi csekély.) Ha ezen azonosítás, mint hisszük, helyes, nyilvánvaló, hogy a budai Kochaim Farkas házasságkötés révén került Pécsre, s szerepléséből bízvást következtethető az is, hogy a dunántúli város egyik leggazdagabb, legtekintélyesebb — valószínűleg német — patríciuscsaládjába házasodott be. 75 Chr. Turetschek: Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Wien, 1968. (Dissertationen der Universität Wien. Nr. 10.) 92. 1. 76 Kalocsa, 1529. július 22. Bajay Ferenc káplán — Mihály prépost. E. T. E. I. 482. 1. 77 Iványi B. (1941) 39. 1.
