Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Keserű Katalin: Korniss Dezső: Kántálók (Képelemzés)
318 KESERŰ KATALIN ben Korniss Kántálókja az a kép, melyben fordulópontra jutott a népművészet-festészet problémája, azaz ahol maradéktalanul azonosulni tudott e két, egymástól sokáig idegennek és egymás számára megközelíthetetlennek tartott terület. „1931-ben, amikor visszatértem Párizsból, bevettem magamat a Néprajzi Múzeumba, és úgy képzeltem, hogy innen elindulva sikerül majd kialakítanom a magyar gyökerű modern festészetet, ahogyan Bartók tette a zenében. . . . Ezt a törekvésemet később megerősítették Németh Lászlónak a Tanúban megjelent írásai is." — mondta önmagáról Korniss. 14 Az előbbiekből kiderült, hogy a képzőművészetben nem egyedüli Korniss példája, 15 s most láthatjuk, hogy más művészetekben és művészi ars poeticákban is alapvető szempont volt az övé a két világháború között, vagyis „hogy tradíciók nélkül nem lehet semmit sem csinálni, s ez a magyar körülmények között csak a magyar népművészet lehet.. ." 16 Korniss Bartókra hivatkozása feleleveníti emlékezetünkben a századelő képző- és iparművészeti törekvéseit, sőt, a múlt század történettudományának, képzőművészetének, irodalmának, zenéjének nép felé fordulását. Az előzmények ismeretében megállapíthatjuk: Korunkban nincs ellentmondás egy-egy művészi teljesítmény és a népművészet közösségi jellege között. 17 Van már 100 éve is annak, hogy különböző területeken megindult és terjedt a népművészet értékeinek mentése, alkotó felhasználása. Tehát feledésbe nem merült, sőt éppen felelevenedő „mitológiát" kutatott Vajda és Kcrniss. Esztétikai szempontból pedig Korniss Kántálókjáról elmondható — még ha nem ismernénk is népművészeti párhuzamait —, hogy Picasso muzsikusképeihez hasonló műalkotás. Hogy pedig tudjuk, formakincsét honnan meríti, állíthatjuk azt is, hogy éppen egy európai stílushoz igazodó kép sajátos formáiban és rendszerében őrizte meg a múlt emlékeit, értékeit, s adta át a jövő számára. 18 Ennek pedig két tanulsága van: 1. A színformák tárgyi eredetét nem kell mindig keresni, mert ezek a formák már — vehetjük úgy — alapformákká váltak (lásd Lantos Ferenc és pl. a Pécsi Műhely munkáit), a festői nyelvezet elemeivé. 2. Korniss motívumának hasonlósága Picasso néger plasztikán érlelt stílusának motívumaihoz mutatja, hogy a népművészet „nem ismer országhatárt" 19 , s hogy a képszerkesztésnek olyan tiszta változatait őrizte meg évszázadok, évezredek folyamán, melyekhez az akadémizmus után megtisztulni vágyó képzőművészet visszatért —• vagy a népművészet segítségével vagy nem — új korszakot nyitva a művészettörténetben. 14 Korniss id. m. 5. 1. 15 Barcsayn kívül Anna Margit művészete kapcsolódik ide. Korniss fej-sorozatának szigorú rendjét gyermeki, naiv játékossággal lazítja fel arcain. Erre Korniss oeuvre-jében is van példa: Kút-fő, monotipia, Kiscelli Múzeum. Anna Margit megfelelő műve: Fej, 1947., Kolozsváry-gyűj temény. Bálint Endre művészetében inkább a vajdai ihletés fedezhető felt a népi kellékek, szerszámok formavilága szürrealisztikus emlék- illetve álomvilággá lényegül át. lü Idézet Vaj adLajostól. Korner id. m. Művészet 1974/11. 11. 1. Vajda elképzelését vö. Kós Károlyéval a századelőről. (5. jegyzet.) 17 Korner id. m. 11. 1. mutat ki ellentmondást e témában. Az azóta eltelt időszak kulturális változásai módosítják megállapítását. 13 Vajda Lajos fogalmazta meg célkitűzésüket e tartalommal: „Mi is visszanézünk a múltba ,de egészen más célzattal, azért, hogy jobban megerősödjünk, és a múlt értékeit megmentsük — ami még nem pusztult el — és a jövő számára adjuk át. . ." (Korner id. m. 11. 1.) 19 A népköltészetre vonatkozóan állapítja meg Illyés Gyula: Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete? Bp. 1976. 14. 1.
