Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához

282 ROMVÁRY FERENC tem. Principálisom távoztával kiléptem az utcára, a rajzot elővettem tanulmányozásra: s ahogy a rajzban gyönyörködtem, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg bal kezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb (— —) festője, nagyobb Raffaelnél." (A legnagyobb szó után Csontváry az eredeti kéziratban üres helyet hagyott s utólag írta be a „napút" szót, a plein air magyarított megfelelőjét.

5 „... emberfölötti munkára kellett vállalkoznom, mihez nemcsak a természet szeretet, a szép iránti érzék, a színérzés teljes fokozata szükséges, de szükséges a levegő távlat élethű perspektívája, olyan színenergia, amilyen még nem volt ezen a világon kifejezve. Erről tanúskodott a tinós rajz és szimbólumként a pici mag, melyből kifejlődik a fa, tehát nekem is a fejlődés volt kijelölve, ez volt a kis magnak az értelme."

6 Ettől kezdve ideje nagy részét szorgalmas másolgatással töltötte. „. . . a principálisom jólelkű, idősebb ember volt, úgy segített a dolgon, hogy hozott egy csomó Hermes féle füzetet másolás céljából, amelyeket oly hűen másoltam le, hogy az eredetitől meg sem lehetett különböztetni. Ezt azonban hamar megelégeltem és a természetbe vágyódtam. A természetben miután a szén előttem ismeretlen volt, a nagyarányú dolgot rajzónnal nem csinálhattam."

7 A rajz sikere megnyugtatóan és boldogítóan hatott rá. A jóslat olyan gondolatokat hozott benne felszínre, melyekkel foglalkoznia kellett. Főnöke tanácsára Kelety Gusztávnak írt első (november 30-án kelt) levelében határozottan állítja, hogy korábban nem rajzolt. „ . .. életemben múlt hó 13-ig, amikoris az első karcolattal a papirost elpiszkítani mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt; de még az iskolában akkor 60—70-ig nem tanítottak erre, így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdek, pusztán a véletlenségen alapszik; s hogy rövid idő alatt már annyira vittem, miszerint kivéve a nyári fákat, olyan készséget érzek magamban, hogy nem képzelhetek el oly monumentális épületet, amelyet lemásolni képes nem volnék."

8 Leveléhez néhány rajzot is mellékelt mutatóba, köztük egy téli tájképet. Jelezte továbbá azt is, hogy szándékában áll a téli tájat a rajz alapján olajos festékkel négyszeres méretben megfesteni. „Ha ez megtörtént (—) az ecsetet félredobom addigra, míg a rajzolás minden ízében kellő 5

Nagy önéletírás, pécsi példány. A továbbiakban NÖ. 19. o. 6 NÖ. 21. o. 7 NÖ. 21. o. 8 Az Iglón keltezett leveleket Bényi László közli a Magyar Művészetben (XII. évf. 1936. 307—314. o.) Csontváry ismeretlen levelei címen. Öt levél ismert: az 1. levél 1880. nov. 30-án, a 2. 1880. dec. 10-én, a 3. 1880. dec. 13-án, a 4. 1881. febr. 3-án, az 5. 1881. febr. 20-án kelt. gyakorlatra szert nem teszek."

9 Addig is azonban még több, mint egy évtized telt el, míg festőecsetet vett a kezébe. Kelety (december 9-i) válaszlevelében kijózanító elutasítással ítélkezett. Szerinte a rajzok egy 10—12 éves gyermek első kísérleténél nem állnak magasabb fokon és visszakülde azokat. Később azonban a továbbra is kitartóan levelező fiatalembernek (aki újabb levelét a válasz megérkezése előtt már megküldte Keletynek) azt tanácsolta, hogy másolás helyett a természet után rajzoljon egy téli tájképet. Csontváry Keletynek írt 4. leveléből szerezhetünk tudomást erről, ugyanis hivatkozik egy december 15-én kelt, azóta elveszett Kelety levélre és idézi is ebben : „ ... ha próbára akarja tenni képességét, rajzoljon egy téli tájképet a természet után."

10 A másolás helyett önálló látásra ösztönzi tehát. Tanulságos a Kelety javaslatára készült természet utáni szénvázlat sorsát nyomon követni. Csontváry eleget tett Kelety felszólításának és elkészült a Tátra téma első önálló megfogalmazódása. „Ezen első rajzomon a Tátra délután 1-től 3V2-ig készült, — s mivel sötétedni készült az ég, el sem készülhetett, legközelebb azonban szeretném a Kárpátok hosszú láncát papírra vetni, de úgy, hogy ragyogjon a hó s minden sziklafolt határozott kifejezéssel is bírjon, mint ez a reggeli órákban, napsugarak általi megvilágításnál látható; s ha már az ecset is oly hűséggel szolgálna, mint a rajzón a kezemben, akkor talán első teendőimnek ismerném a Magas Tátrát virradatkor, amikor is néha-néha gyönyörű rózsaszínben tűnnek el, s ilyenkor a sziklacsoport valóban dísze hazánknak — ezt lefesteni."

11 „Első zsenge kísérlete" érzékletes leírásakor kiviláglik Csontváry későbbi festői programja. A világítási effektusok és a színek problematikája foglalkoztatta már ekkor is. Keletynek írt 5. levelében pedig már megfogalmazódott későbbi alkotómódszerének fő jellemzője: „...sikerült is múlt szerdán — Poprádon — rátekinthetni a remek Kárpátcsoportra; s ekkor határoztam el magamban, hogy e sziklacsoportot első olajfestményemben használom fel s festem is azóta e tájképet, de csak elmémben." „Nagy önéletírásában" egy helyen utalást találunk arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben előzetes szénvázlatot készített a lassan érlelődő Tátra-képhez. 1902-ben a nyarat a Magas Tátrában töltötte, a Tarajkáról csodálta a nagytarpataki vízesést és. a lomnici csúcsot, ahol a sziklák világítása és a mélységnek kifejezhetetlen' távlata nyűgözte le* „Nem rajzoltam, nem festettem, hanem csak figyeltem és bámultam a természet monumentális szépségét, a hangulat csendes ütemét, a gyönyör9 Csontváry 4. levele Keletyhez 10 Kelety válaszlevelei közül kettő ismert, az 1.. dec. 9-én, a második dec. 15-én kelt (az utóbbi azóta elveszett). 11 Csontváry 4. levele Keletyhez