Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához

CSONTVÁRY SZÉNRAJZAI Adalék Csontváry grafikai munkásságához ROMVÁRY FERENC Csontváry oeuvre-jében sajátos szerepet játszik grafikai munkássága. Keletkezésük időpontját tekintve a grafikák két részre oszthatók. A szénrajzok első csoportja a felkészülés idejéből származik, némelyikük jelzett és datált is, a madár-, lepke- és őzportrékat követő évben, 1894-ben Münchenben, Hollósy szabadiskolájában keletkeztek. Fontosságukat aláhúzza az a tény, hogy döntő bizonyítékul szolgálhatnak biztos rajzi tudásának, abszolút manuális felkészültségének. A grafikák másik csoportja a 10-es évek termése, soha meg nem valósult álmok, meg nem festett képek torzóban maradt dokumentumai, összeomló belső világának utolsó fellobbanásai, képi koncentrációi. Nincs köztük szignált és datált lap. Csontváry szénrajzai kevés kivétellel 1973-ban a pécsi múzeumba kerültek megőrzésre. Közülük tucatnyi a Csontváry Múzeumban kiállításon is szerepel.

1 Kiállításukat megelőzte azonban a rendkívül rossz állapotban lévő grafikák konzerválása, illetve restaurálása. Dolgozatunk ennek a munkának az eredményét dokumentálja. A grafikák 1973-as állapotát, valamint a konzerválás-restaurálás folyamatát is jegyzőkönyvben rögzítettük. Egyúttal megkíséreltük a grafikák keletkezésének történetét és háromnegyedszázados históriáját összefoglalni. Csontváry misztikus hang sugallta új hivatásvállalásáról, művészetének, általában életének alaku1 1973. október 10-én nyílt meg Pécsett a Csontváry Múzeum. Gerlóczy Gedeon, Csontváry életművének megmentője és őrzője megállapodott a pécsi múzeummal állandó Csontváry Múzeum létesítésére. A múzeum a kiállítást a Janus Pannonius utca 11. szám alatti épületben rendezte be. A Csontváry Múzeum két fázisban valósul meg. Elsőként a nagyméretű festmények átadására került sor (Baalbek, Mária kútja Názáretben, A Nagy Tarpatak a Tátrában és a Panaszfal bajáratánál Jeruzsálemben), valamint a teljes grafikai hagyatékra. A múzeumban a négy nagyméretű festmény mellett további négy, a Modern Magyar Képtár tulajdonában lévő festmény kerül bemutatásra (Castellammare di Stabia, Fohászkodó Üdvözítő, Római híd Mosztárban és A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben), valamint tizenkét grafika (1. Werthmüller. . ., 4. Otto Heinrl 5. Márie . . , 6. Amalie . ., 7. Hans . ., 8. Szakállas férfialak.., 9. Öregasszony, 11. Fiú... 12. Csontváry—Lakos : Női.., 13. Vízpart.., 14. Róka.., 15. Önarckép . . ). lásáról, elsősorban saját írásai adnak útbaigazítást. Két önéletrajza is ismert. Az egyik, az ún. „kis önéletírás" minden bizonnyal 1908-ban íródott és második magyarországi kiállításának katalógusában adta közre.

2 A másik az ún. „nagy önéletírás" a hagyatékkal együtt került Gerlóczy Gedeon birtokába. Az időközben elveszett eredetiről csak egy korábban készült hiteles másolat maradt fenn.

3 Dátumozása hiányzik, feltehetően azonban később, tehát a 10-es években íródott. Megírásukig évtizedek teltek el az 1880. évi október hó 13-i jóslatszerű égi szózat elhangzása óta. Mégis, az időbeli távolság szépítő hatása, egybevetve korábbi levelezésével csak igen kis mértékben motiválta önéletírásait. Élete korai szakaszának leírásában legalábbis a lényeges dolgok vonatkozásában sikerült objektív tisztánlátással hitelesnek maradnia. Mindettől függetlenül természetesen figyelembe kell venni, hogy késői visszaemlékezésekről van szó, melybe szükségképp felszívódott a későbbi évek tapasztalata, a nagy mű elvégzésének öntudata és fáradtsága is.

4 A 27 éves „jogot végzett, okleveles gyógyszerész", Kosztka Mihály Tivadar így írja le különös, elhatározó nagy élményét, melynek eredményeként a festészet lett életét meghatározó új hivatása: „Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bóbiskoló tinós szekerén megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött: Mit csinál, hisz maga festőnek született'. Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. A rajzot oldalzsebbe tettem s e perctől fogva a világ legboldogabb embere let2 Csontváry képkiállítása, Budapest, 1908 Városligeti Iparcsarnok. 3 A nagy önéletírás hiteles másolata Gerlóczy Gedeon hagyatékában Budapesten, valamint à Csontváry Archívumban Pécsett található. 4 Németh Lajos : Csontváry Kosztka Tivadar, Corvina Kiadó, Budapest, 1970. II. kiadás, a továbbiakban NL. Cs. IL: Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1975-76) 20-21, p. 281—309. Pécs (Hungária), 1977.