Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben

204 MÁNDOKI LÁSZLÓ Hodó Mihálynak köszönhetünk 20 (17. ábra). Ma­daras ácsolt ládánk alkotója tehát a finom vona­lakkal karcolt nyugtalan új stílust létrehozó Hodó­körben keresendő, ha nem egyenesen maga Hodó készítette volna." ... A láda „a vörösített alapra festett fekete mellett erőteljes sárgával is színe­zett. Ez a színösszhang ugyanis a választóvízzel sárgított fatárgyak (sic!) színezésének felel meg, amelynek Dunántúl ugyancsak Hodó volt egyik legkorábbi eredményes mestere." — K. CSILLÉRY 1973: 119—20 (németül: 169—70). A CSILLÉRY idézetben szereplő 20. jegyzet szö­vege: ,,Hodó műveinek az azonosítását MADARASSY LÁSZLÓnak az általa gyűjtött tárgyakba belehelyezett feljegyzései tették lehetővé HOFER TAMÁSnak; Hodó munkáira lásd pl.: FÜZES, 1961: 150. lap, 8. kép; FÉL-HOFER, 1966: 41. lap, 17. rajz, 33. kép; FÊL­HOFER—K. CSILLÉRY, 1969: 34. lap, 10. rajz, 180— 182. kép,- K. CSILLÉRY, 1971/a: 10. lap, 37. kép; K. CSILLÉRY, 1972/b: 33—35. kép." Nincs biztosan azonosítható festett tárgy Hodó Mihálytól, s a Dráva menti horvát ládák között is fehér holló a közölt tárgy .. . Magam is csak egy baráti felvilágosítás nyo­mán 12 kezdtem Hodó alkotásaival foglalkozni, bár már korábban is felfigyeltem gyűjteményünk né­hány „azonos kézre valló" tárgyára, a teljes anyag átnézését csak 1975-ben kezdtem meg, amikor PAP GÁBOR, a Művészet с folyóirat egyik szerkesztője cikket kért a JPM Hodó-tárgyairól. CSILLÉRY Klára imént idézett felsorolását (lásd 10. jegyzetünket) kívánatos lenne kiegészíteni, hi­szen még sok kutatás kell a Hodó-oeuvre feltárásá­hoz, s elsősorban a múzeumi gyűjtemények közre­adása szükséges, hogy a datált tárgyak alapján be­határolhassuk ezen alkotó pályájának vélhető kez­detét és végét, illetve a lelőhelyek alapján körül­határolhassuk működési körét, ugyanis eddig csak annyi volt megállapítható, hogy: „Hodó Mihály délen, a Dráva mentén a karcolás technikáját tette példátlanul hajlékonnyá, kifejezővé (17. rajz). Fára, szarura egyaránt kényesen lépkedő, karcsú szarva­sokat, komor méltósággal vonuló betyárokat, pász­torokat, mulató párokat rajzolt. Őt is többen utá­nozták." FÉL-HOFER 1966: 41 (marginális hivat­kozással a 33. képre: Betyár kedvesével Diófából faragott, lapos, könyv alakú tükrös fedőlapja, kar­colt feketített díszítéssel. Hodó Mihály juhász mun­12 Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban rendez­tem kiállítást Sáfrány Zsuzsával 1973. májusában, s a 19 megye népművészete című kiállítás előkészítése során Hofer Tamás a nógrádi anyag megtekintése­kor felfigyelt ott kiállított mángorlónkra és kiterí­tett rajzára (L. III/2. táblánkon), sőt, a tárgyrészlet fotóját fel is használta azóta elkészült új kiadvá­nyunkban — HOFER—FÉL 1975: 340. kép. Ezúton is megköszönöm Hofer Tamásnak, hogy szóban és levélben segítette munkámat, felhívta fi­gyelmemet saját gyűjteményünk Hodó-tárgyára, s köszönöm e tanulmány lektorálását is. kaja. 9 cm. XIX. század második fele, Mernye — Somogy megye.) 13 — de tán Hodó e kiadvány VIII. color táblája és a 35. kép (Somogyi szaru só­tartó) is! (Lektorom határozottan állítja, hogy ezek nem Hodó alkotásai, és itt tervezett adatgyűjtésemet is erősen megkérdőjelezte: a kiadványokban közölt rajzok és fényképek alapján nem határozható meg a készítő, így — egy-két később helyesnek bizo­nyuló adat kedvéért — nem érdemes közölnünk, el is hagytuk tehát...) Az alább bemutatásra kerülő, a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben található Hodó-tár­gyak gyűjtési helyeit térképre vetítve meglehető­sen jól körülhatárolódó terület tárul elénk, ez azonban kevés ahhoz, hogy közelebb jussunk Ho­dó Mihály működési köréhez, vagy netán megha­tározzuk szülőfaluját. Ennek és nyugvóhelyének kiderítésére továbbra is törekszem, — tárgyai­nak ikonográfiája arra utal, hogy katolikus volt, s így viszonylag könnyebb a munka, nem kell át­nézni a majdan számításba jöhető terület refor­mátus anyakönyveit. . . 13 Valószínűleg ugyanennek a tükrösnek másik ol­dalát láthatjuk Klára K.—Csilléry L'art populaire de Hongrie (Collections du Musée d'Ethnographie de Budapest — Guide illustré) — Bp. 1972. — című ki­adványában: szintén Hodó, szintén Mernye, szintén 9 cm. (A biztos azonosításhoz hiányzik a leltári szám !)

Next

/
Oldalképek
Tartalom