Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben

HODÔ MIHÁLY TÁRGYAI 205 A JPM Hodó-gyűjteményét főleg a képek alap­ján kívánom bemutatni, alábbi felsorolásom az ábrázolt tárgyaknak csupán leltári számát, irodal­(Az I. táblán bemutatott tárgy hátlapjának rész­letét lásd az előző lap — szöveg közti — képén. A zárójelbe tett betűk — ma már tudjuk! — Hodó nevét örökítették meg már 1934-ben . . .) Az 1882-re datált borotvatok és az 1884-es ve­télő mellett még az utolsóként említett borotvál­kozó doboz fiókján (75.1.2) is találunk dátumot. Aljára ceruzával 1883-as évszámot, s kibetűzhe­tetlen nevet írt egy- hajdani tulajdonos, majd egy újabb sorban: Mira rogy en 18... (a többi a sok ki-be mozgatástól lekopott). Mindenesetre e szö­veg bizonyítja, hogy ezen, a pécsi vásárban kö­zelebbi adatok nélkül megszerzett tárgy (első pub­likálása: SÁFRÁNY 1974: 226. lap, a-d. ké­pek) valamikor délszláv (Hodó működési körét is­merve: Dráva-menti horvát) kézben volt, s remél­jük, hogy tervezett újságfelhívásunk nyomán to­vábbi ilyen anyaghoz is hozzá fogunk jutni. K. Csilléry, K. (1973): A Bútor- és Világítóeszköz­gyűjtemény gyarapodása. — Néprajzi Ért. 55; 110 —124. Fél, E.— Roter T. (1966): Parasztok, pásztorok, betyá­rok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. — Budapest. Füzes, E. (1961): A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói. — Janus Pannonius Múz. Évk. 5 (I960), 275—322. mi nevét, lelőhelyét és méreteit adja meg (záró­jelben a rajzban közölt részt mérete az eredeti tárgyon), végül a tábla száma és alszáma szerepel: — I. — II. — III/l. — 111/2. — IV/1. — IV/2. — V/l. — V/2. — VI/1. — VI/2. — VII. — VIII/1. — VIII/2. — IX. Összegezésül csak annyit, hogy a rajzban be­mutatott Hodó-anyagnál az ábrák sötétebb' folt­jai vörössel (vérrel?) színezett felületeket jelente­nek, a sétabot karcolt díszei alatt a bot testén ne­gativált felületek is láthatók a fekete festésben, a borotvadobozon pedig a domborfaragású felü­letek részben ki vannak festve pirossal és zöld­del. Spanyolozott Hodó-munka nem található gyűjteményünkben, s véleményem szerint a stílus­ban nagyon közeli, de spanyolozott munkák csak Hodó köréhez, semmi esetre sem személyéhez köthetők. * * * Természetesen sok további kutatásra, s főleg új anyagközlésre van szükség ahhoz, hogy min­den tekintetben véglegeset mondhassunk Hodó Mihályról, a századvég nagy pásztorfaragójáról. Füzes, E. (1962) : A Janus Pannonius Múzeum borot­vatartói. — Janus Pann. Múz. Évk. 6 (1961), 139 —158. Hoíer T.—Fél, E. (1975): Magyar népművészet. — Budapest. Sáfrány, Zs. (1976): Baranyai tükrösök. — Janus Pann. Múz. Évk. 19 (1974), 197—228. 52.360.1 Borotvatartó, Kiscsany 52.626.1 Sodrófa, Bogdása. 5? 162.1 Rokkafa, Drávaiványi. 51.9.1 Mángorló, Bogdása. 52.28.1 Bot, Drávaiványi. 52.97.1 Rokkafa, Okorág. 52.244.1 Vetélő, Drávaiványi. 52.261.1 Vetélő, Bogdása. 52.245.1 Vetélő, Drávaiványi. (a furulya s 66.1.22 Vetélő, Pécs. 66.1.21 Vetélő, Pécs. 52.258.1 Vetélő, Bogdása. 52.263.1 Vetélő, Drávaiványi. 75.1.1 Borotválkozó doboz, Pécs 23,2 (20,6) cm 79 (13+13) cm 66.8 (25,7) cm 72.6 (50,7) cm 85 (30,6) cm 90.7 (33,5) cm 19.9 cm 21,2 cm 22,7 cm figura magassága: 6,8 cm) H: 23,4 cm H: 22,6 cm H: 20 cm H: 24 cm H: 19,5 (oldalai: 18,5) cm A szövegben és a jegyzetekben rövidítve idézett munkák

Next

/
Oldalképek
Tartalom