Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Bosnyák Sándor: Baranyai betyármondák

200 BOSNYÁK SÁNDOR temetősáncba. Kívül bokros volt a temető, ott voltak a temetősáncba. Hát hozzák a halottat. Ahogy a halottat hozták, hát ők is felkelnek onnan a sáncból, aztán nyolcan — nyolcan voltak, nyolc felnőtt ember odaáll a gödör szélére. Ök is leveszik a kalapjukat, minden, mint ahogy szokás. Elvégezte a pap a mondókáját, kicsit leeresztették a lyukba a koporsót, dobálták rá a földet. — Megálljatok — azt mondja Patkó —, megálljatok, semmit sem szabad rádobni! Tisztelendő uram, hát miért nem temette el maga ezt a kis teremtést? Ha nincs pénze ennek a szegényasszonynak, hát napszámért, hát majd leszolgálta volna. — Hát — azt mondja — el akartam temetni. — Nem igaz, sehogyan sem akarta készpénz nélkül, de én adtam ennek a szegény asszonynak pénzt, hogy tudja eltemettetni. De maga napszámért sem temette el azt a kicsit. Most magát mi el fogjuk ingyen temetni. — Fogjátok meg! Elkapták, élve bele a gödörbe, belevágták a lyukba. — Hord rá paraszt a földet, a szűzmáriáját! Megijedtek ott a népek, még marokkal is dobálták rá. Mindjárt eltemették. Avval ők keresztet vetettek magukra és elmentek. Akkor a népek mindjárt kikaparták a papjukat, de cseszhették, mert már megfulladt. Séta Pista Ezt láttam, ezt a betyárt. A vájási pusztán volt apám kanászszámadó. Az mindjárt a Dráva szélén van és ott volt egy ilyen régi kocsma. Nem emlékszem másra, mint arra a kocsmára, meg egy pince volt, meg a mi házunkra, amibe laktunk, meg egy Patkó Bandiról Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár. 1943. 271—298. L, Séta Pistáról uo. 353. 1., Soromiai Józsefről uo. 321—325. 1. olvashatunk. Patkó Bandi életéről Manga János : Egy dunántúli faragó pásztor с könyvében (Budapest, 1954.) is értékes adatokat találunk. 10—11. 1. A mondák jegyzetei: Patkó Bandi, 1. Béres András — a Néprajzi Múzeum Adattárában őrzött kéziratos betyármonda katalógusában 3 változatát tartja számon a 89. típusszám alatt, Jánosik, Dobos Gábor és Geszten Jóska személyéhez kapcsolódva. A mondára Manga is utal említett müvében, 10. 1. 2. Béres András 79. típusszám alatt egy változatát említi. A mondát a sátorhelyi Tasi Istvántól (sz. 1883) is feljegyeztem ,,Patkó-rőf" címmel. nagy disznóólra, ahol a disznók voltak és egy nagy kukorica góréra. Erre emlékszem. Hogy más épület volt-e, vagy sem, hát nem tudom. Azt mondták, hogy vájási puszta. Én ott játszottam a kocsmaudvarban. Mert a kocsmárosnak volt egy nagy lánya, az szeretett a gyerekekkel úgy játszadozni, aztán mindig csalogatott bennünket az a lány, aztán úgy odaszoktunk abba a kocsmaudvarba. Ott hozták, ahogy ott játszadoztam — a Séta Pistát Bödő Böskével együtt a csendőrök. Ladikban voltak összekötve, de még a ladik oldalához is le voltak kötözve. így szembe ült a két csendőr és onnan megint kettő, négy csendőr közt ültek a ladikban. Ott szálltak ki. Hát mi eszem volt még akkor énnekem? Azóta vélekszem jobban mindenre és tudok mindent, mióta észhez jöttem már. Láttam összebilincselve, csörög a lánc és mennek, de, hogy a kocsmába bementek-e, vagy elmentek mellette, arra már nem volt figyelmem. Soromfai József Volt egy vén Soromfai József nevű ember. Az meg azt mondta, hogyha őt szabadlábra eresztik, ahány betyár van Magyarországon, mindet kézre adja, mert ő is betyár volt. Öt eresszék szabadlábra. El is eresztették. Kilencvenkilenc embert akasztatott fel ez a vén Soromfai. De ezt éjjel a lakásán megtalálni nem lehetett. Hogy hová ment, ez a lakásán soha nem volt. Azért félt ám, hogy majd egyszer valaki rátérdel a mellére, mert ennyi embernek van ám hozzátartozója, kilencvenkilenc embernek. Azt nem találta senki, hogy hová bújt. Hát régen voltak ilyen kutyagyerekek. 3., 4. Béres András katalógusában nem szerepel. 5. A mondára Gönczi is utal, im. 298. 1. Változata Mátyás királyhoz kapcsolódva Kálmány Lajos feljegyzésében: Magyar népköltészet. 3. k. 1955. 622. 1. Béres András típusmutatójában nem szerepel. Séta Pista. Gönczi im. szerint Séta 1877-ben halt meg, a mesemondó nem találkozhatott vele. Béres András katalógusában nem szerepel. Soromfai József. Béres András katalógusában nem szerepel. A mondákat 1959-ben jegyeztem le s irodalmi helyesírással, szószerinti pontossággal adom közre. Patkó Bandi arcképét Gönczi id. könyvéből vettem át. Somogyi János meséi a Néprajzi Múzeum Adattárában 6618, 6638, 6655 és 6754 leltári szám alatt találhatók. JEGYZETEK