Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

134 GUNGL FERENC dakör egyik vezetője elmondta; „ ... hogyha élni akarunk, akkor nincs mit gondolkodnunk ..." így léptették a kulákokat a pártba. Ilyen politikai helyzetben jöttek a Tanácsköztársaság területére a baranyai és pécsi forradalmárok, hogy segítséget nyújtsanak a Szocialista Pártnak, a proletárdiktatúrának. A veteránok emlékezete alapján a megszállt területekről körülbelül 3—5000 munkás, paraszt, értelmiségi ment át a demarkációs vonalon. A kommunisták és szociáldemokraták közül 300-an léptek a Szocialista Pártba, többségük Sásd és Hidas környékén lévő falusi szervezetekben vállaltak munkát. A pécsi kommunisták és baloldali szociáldemokraták párt és államhatalmi beosztásokban dolgoztak. Közülük kiemelkedtek; B. Nagy Gusztáv, Hajdú Gyula, Havas Kornél, Haraszti Sándor, Lefkovics Ernő, Lépes György, Purgert Róbert, Seregély Aladár, Szikora Géza, Zidarits József és Weisz Pál. A munkásmozgalmakban nagy tapasztalatokkal rendelkező pécsiek rögtön felismerték, hogy a Tanácsköztársasághoz tartozó megyerészben a szocialista pártszervező mozgalom jobbra tolódott s a volt uralkodó osztályokat kiszolgáló fehérgalléros urak akaratát érvényesítik. Több mint valószínű ennek ellensúlyozására április elején, a baranyai párttitkárság összetételében változásokat eszközöltek. A párttitkárság tagjai lettek; Noé János, Havas Kornél, Kandi János, Pintér György, Zidarits József. A Sásd Járás Párttitkárság vezetője Kandi János, a Hidasi Járás Párttitkarság vezetője Müller Menyhért lett. Baranya megyében összesen 33 szocialista pártalapszervezet alakult és működött. A Tanácsköztársasághoz tartozó megyerészben 30, míg az antant hatalmak megszállása alatti megyerészben 3 szocialista pártszervezet funkcionált. A veteránok viszszaemlékezése szerint a szocialista pártszervezetekben 1500 párttag tömörült. A Tanácsköztársaság megdöntése után a szocialista pártszervezeteket mindenütt felszámolták.

39 39 Legyőzhetetlen Erő. Bp. 1968. 10—12. Gábor Sándorné tanulmánya: KMP megalakulása. Az egyesült munkáspárt. Párttörténeti Közlemények. 1958. 4. sz. 74—76. Milei György tanulmánya; KMP megalakulásának történetéhez. Bm. L. Pécs. direktóriumi ir. 1— 1247/1919. Bm. L. Pécs. direktóriumi Ikt. ir. 1919. Szita László: A Magyar Tanácsköztársaság Pécsi—Baranyai Emlékkönyve. Pécs, I960. 139—153. A Tanácsköztársaság alatt Baranya megyében 33 szocialista pártszervezet működött; Abaliget, Bikal, Bisse, Császta, Egyházbér, Felsőmindszent, Gödre, Gödreszentmárton, Hidas, Harkány, Jágónak, Mekényes, Mánfa, Mágocs, Magyarszék, Nagymányok, Nagyhajmás, Németszék, Óbánya, Pécsbudafa, Püspöknádasd, Püspökszentlászló, Szalatnak, Szászvár, Komló, Kaposszekcső, Kisújbánya, Kisvaszar, Sásd, 'Siklós, Mecsekjános, Vékény, Vásárosdombó. 4. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezeteinek újjászervezése és politikai tevékenysége. A Tanácsköztársaság megdöntése után a fehérterror elől a kommunisták és baloldali szociáldemokraták egy része külföldre menekült. Az otthon maradtak minden veszélyt vállaltak, hogy a munkások szakszervezeteit, pártszervezeteit újjászervezzék, vezessék a proletárok politikai küzdelmeit az uralkodó osztályok ellen. Az antant hatalmak által ideiglenesen megszállott Baranya megye területére közel 20 000 magyar kommunista és szociáldemokrata, polgári radikális személy érkezett. A kommunisták és baloldali szociáldemokraták egy része hozzáfogott a magyar szociáldemokrata szervezetek újjászervezéséhez, a pártszervezetek szervezeti, eszmei és politikai munkájának fellendítéséhez.

40 Október 11-én a Szociáldemokrata Párt pécsi szervezetei pártértekezletet tartottak. A pártértekezleten hozott határozat megállapította, hogy a munkások közül 11 000 munkanélkül van, az életszínvonal az első világháború alatti életszínvonal szintjét sem éri el. Kötelezték a pártvezetőséget, hogy a GYOSZ pécsi vezetőségével tanácskozzanak a munkások anyagi helyzetének megjavításáról.

41 A GYOSZ vezetői nem voltak hajlandók tárgyalni. A pécsi szénbányákból, ipari üzemekből, műhelyekből a szervezett munkások vezetőinek egy részét kitették az utcára.

42 A GYOSZ erőszakos intézkedéseinek ellensúlyozására a szociáldemokrata vezetők munkásgyűléseket, politikai tüntető felvonulásokat tartottak, sztrájkmozgalmakat robbantottak ki. Követelték a 8 órás munkaidő visszaállítását, a munkabérek azonnali felemelését, a közélelmezés gyökeres megjavítását, az elbocsátott szociáldemokraták munkába állítását, a munkanélküli munkások folyamatos alkalmazását.

43 A pécsi munkások mozgalmaihoz csatlakoztak a mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok tömegei. A falusi szociáldemokrata szervezetek gyűléseket tartottak, a felszólalók követelték a földreform megvalósítását, a természetbeni juttatások biztosítását, a napszámosok munkabérének felemelését. A falu felé végzett szociáldemokrata mozgalom eredményeinek csökkentésére a falusi reakciós erők szövetséget létesítettek. A Baranyai Kisgazdapártban tömörült reakció 200 faluban pártszervezetet alakított. A pártszervezetek vezetőségeiben kulákok, falusi tisztviselők foglaltak helyet, kénysze40 JPM. HO. PSZT. ir. A szakszervezeti tanács kimutatása a munkanélküliek összlétszámáról. A különböző magyarországi körzetekből Pécsre menekültekről. Munkás, 1919. október 21. 41 Munkás, 1919. október 8. Dunántúl, 1919. október 12. 24 Munkás, 1919. november 9. 43 Bm. L. Pécs. rendőrf. ir. 539—1920. Bm. L. Pécs. ált. ir. 10928—1919. JPM. HO. PSZT. ir. I. M/l. Munkás, 1919. december 4.