Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

AZ SZDP POLITIKAI KÜZDELMEI 135 rítették a dolgozó parasztokat, hogy az uralkodó osztályok oldalára álljanak.

44 1919 őszén a szociáldemokrata szervezetek által indított mozgalmak, amelyek a munkások és szegényparasztok anyagi helyzetének megjavítására irányultak, lényegében nem jártak eredményekkel. A dolgozók munkakörülményei, anyagi helyzetük tovább romlott, az életszínvonal a mélypontra sülylyedt. A munkások és dolgozó parasztok vándorbotot fogtak, és Belgrád, Eszék, Zágráb városokban, illetve nyugat-európai, valamint az amerikai gyárakban kerestek megélhetést. A szociáldemokrata szervezetekben a kommunisták és baloldali szociáldemokraták szorgalmazták, hogy a szervezett munkások tanulmányozzák a marxizmus—leninizmus elméletét, a nemzetközi munkásmozgalmak, illetve a magyarországi munkásmozgalmak történetét. A Szociáldemokrata Párt pécsi vezetősége szeptember végén megtartott ülésén elhatározta, hogy Pécs városában pártiskolát létesít. A Munkás újságban pártszervezeti és elméleti vitákat kezdeményez. Október 3-án Pécsett a szociáldemokrata pártiskolán megkezdődött az oktató és nevelő munka. Doktor Sándor a pártiskola megnyitó ünnepségén ismertette a tematikát; 1. A vallások kialakulása. 2. Az ember származása. 3. A világegyetem és a fejlődés törvényszerűségei. 4. A társadalmi formációk története. 5. A magántulajdon és a társadalmi tulajdon keletkezése. 6. Az osztályharc szerepe. 7. A proletárforradalom törvényszerűségei. 8. A proletárdiktatúra megteremtésének jelentősége. 9. A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi jelentősége. 10. A forradalmi munkáspárt megalakítása és tevékenysége.

45 A pártiskolán az előadásokat és a szemináriumi foglalkozásokat a szociáldemokrata szervezetek vezetői, illetve kommunisták és baloldali szociáldemokraták tartották, akik a nemzetközi munkásmozgalmakban, és a magyarországi munkásmozgalmakban tapasztalatokkal rendelkeztek, elméleti tudással rendelkeztek, tudtak a munkások nyelvén beszélni. A hallgatók általában ipari munkások, értelmiségiek, és szegényparasztok rétegeiből tevődtek össze. A szociáldemokrata mozgalomban meglévő különböző szellemi áramlatokhoz, — kommunista, baloldali szociáldemokrata, polgári radikális, keresztényszocialista — politikai mozgalmakhoz kötődtek. Marx, Engels, Lenin alapvető munkáit, különösen a forradalmi munkáspártért folytatott harcot nem ismerték. A pártiskolán megtartott szemináriumi foglalkozások keretében viták bontakoztak ki a szellemi irányzatok között. A Magyar Tanácsköztársaság, 44 Mohácsi Hírlap, 1919. május 11. Kisgazdák Lapja, 1919. szeptember 15., szeptember 28., november 9. 45 Munkás, 1919. október 4. Doktor Sándor tanulmánya,- Régi és az új rend. Pécs, 1919. a forradalmi munkáspárt, az osztályharc kérdésében a hallgatóság lényegében két táborra szakadt; az egyik tábort a kommunisták, baloldali szociáldemokraták, a másik tábort a jobboldaliak irányították.

46 A jobboldaliak a Tanácsköztársaság győzelmét elsietett lépésként értékelték. Tagadták a proletárdiktatúrát, csak a „vagyonközösség és a politikai demokrácia megvalósítására" törekedtek. A Munkás újság hasábjain tudósították; „a marxista szocialisták nem értenek egyet azokkal a kormányzati módszerekkel, amelyekkel Magyarországon az »elmúlt március 21-ét követő négy és fél hónap alatt kormányoztak. A hibák, túlzások, túlkapások egymásra halmozása nem a marxista szocializmus bűne volt, hanem egy sereg szélsőséges felfogású emberé. Maga az osztályharcot hirdető és az azt a történelmi materializmus elveinek figyelembe vételével alkalmazó szocializmus tehát nem azonos az orosz és magyar bolsevizmussal, annak hibáit, túlzásait nem lehet fejéhez vágni, az általa szolgáltatott tanulságokat nem lehet a szocializmus ellen felhasználni."

47 A kommunisták és baloldali szociáldemokraták védelmezték a Tanácsköztársaságot és politikai eredményeit. A „kommunista társadalmi rendszer, amely Oroszország után Magyarországon is életbe lépett, nem egyes emberek, világot megváltó apostolok találmánya, hanem a múltnak logikus folyamánya, a fejlődésnek törvényszerűen következő foka." A társadalmi forradalmak alatt a tömegek egy része „bizalmatlanul, sőt ellenséges indulattal" viselkedik az új társadalmi rendszerrel szemben. „Ezt látjuk még ma is." A szociáldemokraták feladata széles körben ismertetni az első magyarországi proletárforradalom eredményeit. A Tanácsköztársaság alatt a munkásosztály vezetésével a dolgozó tömegek társadalmi tulajdonba vették a legfontosabb termelőeszközöket, „a földet, gyárakat, bányákat, házakat, vasutakat, bankokat." A köztulajdonbavétel, a kommunizálás nem azt jelentette, hogy „elvették a szegénytől a kis földjét, házát, szöllejét." A dolgozó nép fiai vezették a Forradalmi Kormányzótanácsot, vidéken a megyei, járási, városi, kerületi, községi tanácsokat, direktóriumokat. A szocialista állam gondoskodott a „közszükségleti cikkek jobb ellátása, az oktatás és egészségügy, közlekedés, az igazi népkultúra" felvirágoztatásáról. A „proletáruralom nem végleges formája az új rendnek, hanem csak átmeneti állapot a nagy felszámolás elvégzésére. Az új rend végleges formája, a szocializmus végcélja nem a vörösök uralma, hanem a szocialista állam, amely46 Munkás, 1919. október 8., október 14., október 23

u november 15., november 18., december 1. Dunántúl, 1919. szeptember 6. B. Nagy Gusztáv, Kovács József Szilveszter, Szabó Ferenc visszaemlékezései. Kézirat. ~. 47 Munkás, 1919. december 7., november 30.