Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)
AZ SZDP POLITIKAI KÜZDELMEI 131 ségben éltek a délszláv népek, míg a magyarok kisebbséget képeztek. A népszámlálások statisztikai adatai mást bizonyítanak. Baranya, Bácska, Bánát megyék nemzetiségi megoszlása 1910 1921 Nemzetiség szám % szám % Délszlávok 512 957 38,0 578 412 41,9 Magyarok 441 787 33,0 379 740 27,5 Németek 311 162 23,0 328 341 23,7 Románok 71788 5,2 73 938 5,3 Egyéb 12 783 0,8 19 982 1,6 Összesen : 1 350 477 100,0 1 380 413 100,0 Az első világháború után Dél-Magyarországon egyik népcsoport sem képezett a lakosság szám szerinti összetételében többséget a másik népcsoporttal szemben. E terület hovatartozása kérdésében döntöttek az antant hatalmak. 24 A baranyai—pécsi munkásmozgalom és az SHS hatalom, a szerb katonaság között tovább mélyült a szakadék. A magyar munkásszervezetek, a szociáldemokrata pártszervezetek nem kaptak engedélyt munkásgyűlések, politikai tüntetések megrendezésére. A Munkás újság szerkesztőségének megtiltották, hogy a nemzetközi munkásmozgalmak és a magyarországi munkásmozgalmak helyzetéről tudósításokat közöljön. 25 A szerb katonai és rendőrségi járőrök váratlanul megjelentek az illegális körülmények között megtartott munkásgyűléseken, szemináriumi foglalkozásokon, a szakszervezetek, pártszervezetek tagjait inzultálták, letartóztatták. A Népszava újságban megjelent cikkek leleplezték az SHS állam erőszakos cselekményeit, felhívták a magyar proletárok figyelmét, hogy Pécs város körzetében a megszállók „föl akarják bomlasztani a munkások szervezeteit". 26 1919. január 17-én az SHS állam kormány szervezetei utasítására a szerb katonai, illetve igazgatási szervezetek képviselői ismételten hozzáfogtak a magyar államhatalmi, államigazgatási, kulturális, politikai intézmények felszámolásához, a magyar tisztségviselők elbocsátásához. Baranya megyében és Pécs városában az SHS államhatalmi, közigazgatási, kulturális, politikai intézményeket létesítettek. Pandurovic Lászlót kinevezték 24 Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1910. III. köt. 3—38. Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918—1919-ben. Bp. 1964. 97—98. 25 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Népszava, 1919. február 19. 26 Népszava, 1919. február 9. Pécs, Baranya, Tolna, Somogy vármegyék főispáni jogokkal felruházott kormánybiztosává. 27 Február első felében a Pécsi Munkásképző Egylet Perczel utcai helyiségében megjelentek a szervezett munkások megbízottai Pécs, Szabadka, Zombor, Újvidék és Temesvár körzetekből. Minden város nevében vázolták a helyi gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális helyzetet. Elhatározták, hogy a Párizsban zajló előzetes békeszerződés tárgyalásokat látványos politikai akciók szervezésével befolyásolják, hogy az antant megszállás alatt nyögő magyarlakta területeket Magyarországnak ítéljék. Megállapodtak abban, hogy február végén általános politikai sztrájkot robbantanak ki az erőszakos annektálás ellen. Az általános politikai sztrájk megkezdését a szabadkai szociáldemokrata pártszervezet vezetőire bízták. Ugyanis a tanácskozáson a szabadkaiak időt kértek a politikai sztrájk megszervezéséhez. Február 21-én a szabadkai vezetők táviratot küldtek a vidéki ipari központokba, hogy fel vannak készülve és másnap megkezdik a politikai sztrájkokat. Február 22-én az előzetes megállapodás alapján Pécs, Szabadka, Zombor, Újvidék, Temesvár városokban kirobbant általános politikai sztrájk az antant hatalmak megszállása alatt a legnagyobb jelentőségű volt. A szénbányákban, gyárakban, műhelyekben, vasúton, postán, kereskedelemben, az iskolákban beszüntették a munkát. 28 Pécsett február 22-én 42 tagú küldöttség átnyújtotta a sztrájkolok követeléseit Stevan Radovánovic ezredes városparancsnoknak. A memorandum kimondta; Az antant hatalmak tegyék lehetővé a demarkációs vonalon az áruszállítást. Pécs város rendszeres élelmezését, az ipari üzemek nyersanyagellátását, a fizetési eszközök (valuta) lerendezését, a magyar politikai pártok működésének engedélyezését, az SHS államhatalmi szervezetek felszámolását, a magyar államhatalmi szervezetek visszaállítását, a Munkás újság cenzúrájának megszüntetését, a megszálló katonaság erőszakos cselekményeinek abbanhagyását, a pécsi szénbányákban megtermelt szén összességének Magyarországra való szállítását, a munkanélküli munkások segélyezését, az általános politikai sztrájkban résztvevő munkások büntetlenségét. A küldöttség tagjait azonnal letartóztatták, a Frigyes laktanyába szállították. 29 Stevan Radouánovic felhívást intézett Pécs lakosságához. Este 6 órától reggel б óráig az utcákon 27 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. B. Km. L. Kecskemét, főispán, ir. 2965—2970/1918—1921. Kopasz Gábor: A Magyar Tanácsköztársaság Pécsi— Baranyai Emlékkönyve. Pécs, 1960. 99—122. 28 Muzej socíalisticke revolucije Vojvodine. Spisi jugoszlovenskih sindikata. fond. II. 15094.—15313.15316. Munkás, 1919. március 15. 2 9 Munkás, 1919. március 15. Hajdú Gyula.- Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 237—238.
