Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

132 GUNGL FERENC nem volt szabad közlekedni. A magyar politikai pártok, államhatalmi szervezetek, kulturális intézetek, iskolák, mozik, színházak működését betiltották. A demarkációs vonalon a közlekedést leállították. Felszólították az általános politikai sztrájkban résztvevőket, hogy 48 órán belül vegyék fel a munkát, mert ellenkező esetben a halálbüntetéstől sem fognak visszariadni.

30 Dél-Magyarország megszállott területein az általános politikai sztrájk kitörése a nemzetközi közvéleményt teljesen váratlanul érte. Párizsban nagy volt a sürgés-forgás, a békeszerződés tanácskozására rendkívül nagy hatást gyakorolt a mozgalom. A belgrádi kormány szóvivői az összesereglett újságírók előtt elmondták, hogy néhány nap alatt rendet teremtenek. Ennek érdekében kivételes állapot bevezetését rendelték el, amely az első világháború alatt már dominált. A szénbányákat, gyárakat, műhelyeket hadiüzemekké nyilvánították. Az üzem vezetését kinevezett katonatisztekre bízták, akik a termelő munkában katonai fegyelmet létesítettek. Az elégedetlenkedő munkásokat hadbíróság elé állították. A szervezett munkásokat, tisztviselőket kényszerítették, hogy dolgozzanak. A kereskedőket, hogy az üzleteket nyissák ki. Temesvár, Űjvidék, Szabadka, Zombor munkásszervezetek, szociáldemokrata pártszervezetek vezetőit a szerb katonai helyőrség parancsára rendelték baráti beszélgetésre. Amikor látták, hogy a munkások hajthatatlanok maradnak, fenyegetőztek, hogy „családtagjaikkal együtt átteszik a demarkációs vonalon.

31 A szerb katonaság állandóan zaklatta a pécsi munkásokat, akik kénytelenek voltak a Mecsek rengetegeiben bujkálni, de az erdő sem nyújtott biztos menedéket, mert ide is követték őket. A pécsi munkások a demarkációs vonalat átlépve Mánfa, Budafa, Komló, Szászvár, Nagymányok, Máza falvakban kerestek védelmet, és munkát. Baranya megye északi területeire menekült munkások és a Pécsett élő hozzátartozók között állandó kapcsolat létesült. A feleségek és gyermekek állandóan vitték és hozták a híreket, a munkások által összegyűjtött filléreket, élelmiszereket, ruhákat.

32 Az SHS állam fegyveres fellépésével szemben nem tudtak ellenállni Temesvár, Szabadka, Zombor sztrájkoló munkásai. A politikai küzdelmet csak egy hétig tudták megvívni, a szerb katonaság erőszakos cselekményei következtében összeroppantak. Az általános politikai sztrájk ezekben a városokban azért bukott el, mert a proletármozgalom nem volt szervezett és egységes. Eszmei30 Bm. L. Pécs. szerb impérium ir. 3. cs. 1918—1921. 31 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi jugoszlovenskih sindikata. fond. II. 15094—15316. 32 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 248—249. Népszava, 1919. február 26. leg és politikailag nem készítették fel a proletárokat a hosszú harcra. A belgrádi kormány az összesereglett újságírók előtt nyilatkozott, hogy mindenütt felszámolták a sztrájkot.

33 Ezzel szemben a pécsi kommunisták, baloldali szociáldemokraták, és polgári radikálisok által vezetett tömegek nem voltak hajlandók fejet hajtani a jugoszláv reakciós erőknek. Az általános politikai sztrájkot tovább folytatták. Pandurovic főispán az Újvidék városban székelő Narodna Uprava elnökéhez írt jelentésében megállapította, hogy Pécs városában a politikai sztrájk folytatásának az az oka, hogy a kommunisták, szociáldemokraták erőteljes propaganda alatt álló tömegek nem hallgatnak a szerb katonai alakulatok, illetve hatóságok intézkedéseire. Ez pedig a továbbiakban komoly nehézségeket jelenthet Bácska és Bánát helyiségekben a munkásmozgalmak lecsendesítése tekintetében.

3,4 A pécsi politikai sztrájkmozgalmat támogatták a magyarországi, franciaországi, jugoszláviai szervezett proletártömegek. Munkásgyűléseken tiltakoztak a jugoszláv reakciós annexiós politika ellen, követelték a proletariátus ellen alkalmazott erőszakos intézkedések azonnali megszüntetését. Pécs és Eszék városok munkás küldöttei megbeszéléseket folytattak a magyar és délszláv proletárok politikai jogainak kivívásáról.

35 A belgrádi kormány tárgyalásokat kezdeményezett a pécsi munkásszervezetek vezetőivel. Az általános politikai sztrájk megszüntetéséről. A letartóztatott személyek szabadlábra helyezéséről. A sztrájkmozgalomban résztvevők elleni büntető eljárás megszüntetéséről. A magyar államhatalmi, és közigazgatási szervezetek, politikai pártok, kulturális intézmények működéséről. A magyar tisztviselői kar alkalmazásáról. A polgári demokratikus szabadságjogok biztosításáról. A jugoszláv kormány a követeléseket teljesítette, a pécsi tömegek befejezték a sztrájkot.

36 1919. február havában az antant hatalmak által megszállva tartott magyarlakta területeken kirobbant általános politikai mozgalmak szerves részét képezték az Európán végigszáguldó forradalmi harcnak, amelyet a szervezett munkásmozgalom által irányított tömegek a nemzeti függetlenségért, a dolgozó tömegek kizsákmányolása és elnyomása ellen vívtak, és a szocialista társadalom megvalósításáért folytattak. A pécsi ipari körzetben a tömegek politikai küzdelmeit siker ko33 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi jugoszlovenskih sindikata. fond. II. 15313. Népszava, 1919. február 26. 34 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi jugoszlovenskih sindikata. fond. II. 15307. 35 Vörös Újság, 1919. március 13. Népszava, 1919. március 7. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 257—258. 36 Munkás, 1919. március 22. Dunántúl, 1919. március 18.