Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

132 GUNGL FERENC nem volt szabad közlekedni. A magyar politikai pártok, államhatalmi szervezetek, kulturális inté­zetek, iskolák, mozik, színházak működését betil­tották. A demarkációs vonalon a közlekedést le­állították. Felszólították az általános politikai sztrájkban résztvevőket, hogy 48 órán belül ve­gyék fel a munkát, mert ellenkező esetben a ha­lálbüntetéstől sem fognak visszariadni. 30 Dél-Magyarország megszállott területein az ál­talános politikai sztrájk kitörése a nemzetközi közvéleményt teljesen váratlanul érte. Párizsban nagy volt a sürgés-forgás, a békeszerződés tanács­kozására rendkívül nagy hatást gyakorolt a moz­galom. A belgrádi kormány szóvivői az összese­reglett újságírók előtt elmondták, hogy néhány nap alatt rendet teremtenek. Ennek érdekében kivételes állapot bevezetését rendelték el, amely az első világháború alatt már dominált. A szénbá­nyákat, gyárakat, műhelyeket hadiüzemekké nyil­vánították. Az üzem vezetését kinevezett katona­tisztekre bízták, akik a termelő munkában kato­nai fegyelmet létesítettek. Az elégedetlenkedő munkásokat hadbíróság elé állították. A szervezett munkásokat, tisztviselőket kényszerítették, hogy dolgozzanak. A kereskedőket, hogy az üzleteket nyissák ki. Temesvár, Űjvidék, Szabadka, Zombor munkásszervezetek, szociáldemokrata pártszerve­zetek vezetőit a szerb katonai helyőrség paran­csára rendelték baráti beszélgetésre. Amikor lát­ták, hogy a munkások hajthatatlanok maradnak, fenyegetőztek, hogy „családtagjaikkal együtt át­teszik a demarkációs vonalon. 31 A szerb katonaság állandóan zaklatta a pécsi munkásokat, akik kénytelenek voltak a Mecsek rengetegeiben bujkálni, de az erdő sem nyújtott biztos menedéket, mert ide is követték őket. A pé­csi munkások a demarkációs vonalat átlépve Mán­fa, Budafa, Komló, Szászvár, Nagymányok, Má­za falvakban kerestek védelmet, és munkát. Ba­ranya megye északi területeire menekült munká­sok és a Pécsett élő hozzátartozók között állan­dó kapcsolat létesült. A feleségek és gyermekek állandóan vitték és hozták a híreket, a munkások által összegyűjtött filléreket, élelmiszereket, ru­hákat. 32 Az SHS állam fegyveres fellépésével szemben nem tudtak ellenállni Temesvár, Szabadka, Zom­bor sztrájkoló munkásai. A politikai küzdelmet csak egy hétig tudták megvívni, a szerb katona­ság erőszakos cselekményei következtében össze­roppantak. Az általános politikai sztrájk ezekben a városokban azért bukott el, mert a proletármoz­galom nem volt szervezett és egységes. Eszmei­30 Bm. L. Pécs. szerb impérium ir. 3. cs. 1918—1921. 31 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi ju­goszlovenskih sindikata. fond. II. 15094—15316. 32 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 248—249. Népszava, 1919. február 26. leg és politikailag nem készítették fel a proletá­rokat a hosszú harcra. A belgrádi kormány az összesereglett újságírók előtt nyilatkozott, hogy mindenütt felszámolták a sztrájkot. 33 Ezzel szem­ben a pécsi kommunisták, baloldali szociáldemok­raták, és polgári radikálisok által vezetett töme­gek nem voltak hajlandók fejet hajtani a jugo­szláv reakciós erőknek. Az általános politikai sztrájkot tovább folytatták. Pandurovic főispán az Újvidék városban székelő Narodna Uprava elnö­kéhez írt jelentésében megállapította, hogy Pécs városában a politikai sztrájk folytatásának az az oka, hogy a kommunisták, szociáldemokraták erőteljes propaganda alatt álló tömegek nem hall­gatnak a szerb katonai alakulatok, illetve ható­ságok intézkedéseire. Ez pedig a továbbiakban ko­moly nehézségeket jelenthet Bácska és Bánát he­lyiségekben a munkásmozgalmak lecsendesítése tekintetében. 3,4 A pécsi politikai sztrájkmozgalmat támogatták a magyarországi, franciaországi, jugoszláviai szer­vezett proletártömegek. Munkásgyűléseken tilta­koztak a jugoszláv reakciós annexiós politika el­len, követelték a proletariátus ellen alkalmazott erőszakos intézkedések azonnali megszüntetését. Pécs és Eszék városok munkás küldöttei megbe­széléseket folytattak a magyar és délszláv prole­tárok politikai jogainak kivívásáról. 35 A belgrádi kormány tárgyalásokat kezdeménye­zett a pécsi munkásszervezetek vezetőivel. Az ál­talános politikai sztrájk megszüntetéséről. A le­tartóztatott személyek szabadlábra helyezéséről. A sztrájkmozgalomban résztvevők elleni büntető el­járás megszüntetéséről. A magyar államhatalmi, és közigazgatási szervezetek, politikai pártok, kultu­rális intézmények működéséről. A magyar tiszt­viselői kar alkalmazásáról. A polgári demokra­tikus szabadságjogok biztosításáról. A jugoszláv kormány a követeléseket teljesítette, a pécsi tö­megek befejezték a sztrájkot. 36 1919. február havában az antant hatalmak ál­tal megszállva tartott magyarlakta területeken ki­robbant általános politikai mozgalmak szerves ré­szét képezték az Európán végigszáguldó forradal­mi harcnak, amelyet a szervezett munkásmozga­lom által irányított tömegek a nemzeti független­ségért, a dolgozó tömegek kizsákmányolása és elnyomása ellen vívtak, és a szocialista társada­lom megvalósításáért folytattak. A pécsi ipari kör­zetben a tömegek politikai küzdelmeit siker ko­33 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi ju­goszlovenskih sindikata. fond. II. 15313. Népszava, 1919. február 26. 34 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. Spisi ju­goszlovenskih sindikata. fond. II. 15307. 35 Vörös Újság, 1919. március 13. Népszava, 1919. március 7. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és meg­szállók ellen. Pécs. 1957. 257—258. 36 Munkás, 1919. március 22. Dunántúl, 1919. már­cius 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom