Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Sarkadi, Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig

A JANUS PANNONIUS MÜZEUM VÁZLATOS TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG SARKADI ESZTER I. A felszabadulástól a pécsi múzeumok egyesítéséig 1945—1951. ,,Pécs művészeti emlékekben gazdag, a háború pusztításától megkímélt, s így művészettörténeti szempontból immár egyetlen európai szinten álló magyar város. Értékét a múltban alig ismertük. A mai időkben annál inkább kötelességünk, hogy a pécsi muzeális értékeket nagyobb megbecsüléssel őrizzük meg az utókor számára. Pécs muzeális értékeinek a jelentőségét a különböző hatóságok kezelésében álló három gyűjteménye, mai állapotában és szervezetében nem képes bemutatni. Szükségesnek tartjuk tehát Pécsett oly múzeumi intézmény életrehívását, amely Baranya vármegye és Pécs thj. város múzeumi (természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, művészeti stb.) értékeit fokozottabb mértékben, tervszerűen s nagyobb keretekben foglalja össze. E cél elérésére egyesíteni kellene Pécs thj. város ,,Városi Majorossy Imre Múzeuma", „Baranya Vármegyei Múzeuma", valamint a ., Püspöki Múzeum" gyűjtemény tárait, s biztosítani kell az emlékanyag méltó felállításának és fenntartásának lehetőségét és a vonatkozó hatóságok fokozott támogatását, valamint a Dunántúli Tudományos Intézet esetleges bevonását is." — állapította meg dr. Vargha László, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének közgyűjteményi előadója, 1945. IX. 18-án, a pécsi múzeumok egyesítéséről írott összefoglaló tervezetében. Majd a továbbiakban meghatározta, hogy milyen kiállítások létesítése szükséges városunkban: „I. Természettudományi gyűjtemény. Elsősorban a Mecsek-hegység és a Drávaszög, de lehetőség szerint Baranya, Somogy és Tolna vármegyék faunájának, flórájának és geológiai képének szemléltető és tudományos bemutatása. II. Régészeti gyűjtemény. 1. Őskori Régészeti tár. A gyűjteménytár anyagát Baranya Vármegye Múzeuma és a Városi Majorossy Imre Múzeum szolgáltatja. 2. Római-kori Régiségtár. Római régészeti és művészeti leletek, faragványos kövek, bronzok stb., melyek Pannónia és Sopianae történeti alapjait hivatottak bemutatni. 3. Ókeresztény Régiségeámr. A nevezetes pécsi ókeresztény temetőrendszerből összegyűjtött és az azokból a továbbiakban feltárandó emlékek. 4. Népvándorláskori Régészeti tár. Baranya Vármegye Múzeuma és a Városi Majorossy Imre Múzeum anyagából. Megjegyzendő, hogy a Városi Múzeum törzsanyagát, Juhász László sokezer darabra rúgó régiséggyűjteményét 1899-ben az államkincstár vásárolta meg és a Városi Múzeumban, mint letétet helyezte el. III. Művészettörténeti gyűjtemény. 1. Románkori Kőtár. A pécsi dóm köveinek letétbevétele a Püspöki Kőtárból. Az európai jelentőségű, s több mint 700 db figurális és díszítményes faragású kőemléknek méltó, részben rekonstrukciós jellegű kiállítása, kiegészítve a székesegyház elpusztult freskóinak régi vízfestmény másolataival. 2. A Gótika és a Reneszánsz korának Régiségtára. Sírkövek, faragványos kövek, harangok, iparművészeti tárgyak, történeti emlékek, tárgyak, díszített kéziratok, könyvek, pecsétek, pénzek és érmék, jórészt a Püspöki Múzeum és az Egyetemi Könyvtár letétéiből. 3. Újkori Művészeti Gyűjteménytár. A pécsi egyházi gyűjteményekből letétbe vett gobelinek, ötvöstárgyak, miseruhák, továbbá a jórészt még ezután összegyűjtendő XVIII—

XIX. századi bútorok, sekrestye, refektórium stb. berendezések, kovácsolt vasak, kerámiai tárgyak, Zsolnay-sorozat, a Városi és Vármegyei Múzeum vonatkozó anyaga, vegyítve a korszakok képzőművészeti alkotásaival, érem- és pénzemlékeivel. IV. Modern szépművészeti gyűjtemény. 1. Dunántúli Képtár. A pécsi dóm freskóinak (Lotz, Székely) kartonjai, dunántúli és pécsi festők (Mattyasovszky Zsolnay) és szobrászok reprezentatív sorozatai. 2. Magyar Képtár. Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeumtól letétbe vett. iskolánként, ill. irányzatonként csoportosított didaktikus jellegű modern kép- és szoborgyűjtemény