Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi

BARANYA NAGYLEPKÉI V. 81 Arctomis l-nigrum Müll. CT Leucorna Salicis L. SP Lymantria dispar L. PQ Porthesia similis Fuessl. PQ Euproctis chrysorrhoea L. PQ Comacla senex Hbn. L Miltochrista miniata Forst. L Cybosia mesomella L. Lithosia quadra L. L Eilema complana Hbn. L E. griseola Hbn. L E. lurideola Zinck. L Systropha sororcula Hufn. L Pelosia muscerda Hufn. L P. obtusa H.-Sch. Phragmatobia fuliginosa L. Spilarctia lutea Hufn. Spilosorna menthastri Esp. S.urticae Esp. Hyphantria cunea Drury Diaphora mendica Cl. Diacrisia sannio L. Rhyparia purpurata L. Arctia caja L. A. villica L. Panaxia dominula L. P. quadripunctaria Poda Dysauxes ancilla L. L Thaumatopoea processionea L. MQ Harpyia furcula Cl. SP H. bifida Hbn. SP Cerura erminea Esp. SP Stauropus fagi L. MQ Exaereta ulmi Schiff. 17 Hybocampa milhauseri F. MQ Gluphisia crenata Esp. SP Drymonia querna F. MQ D. trimacula Esp. MQ D. ruficornis Hufn. MQ Pheosia tremula Cl. SP Notodonta dromedarius L. SP JV. 2iC2iac L. SP N. phoebe Sieb. SP Peridea anceps Goeze MQ Spatalia argentina Schiff. MQ Ochrostigma velitaris Hufn. MQ O. melagona Bkh. PQ Lophopteryx camelina L. PQ a b % 51 28 0,132 11 1 0,020 18 102 0,200 253 375 1,047 18 76 0,157 11 2 0,022 212 739 1,585 33 19 0,087 151 1241 2,320 80 187 0,445 71 665 1,227 24 — 0,040 2 923 5 151 13,456 70 262 0,553 1 2 0,005 207 1 028 2,059 29 341 0,617 156 303 0,765 — 17 0,028 14 4 0,030 2 — 0,003 2 36 0,063 — 1 0,002 11 121 0,220 15 8 0,038 54 41 0,158 47 20 0,112 9 29 0,063 — 1 0,002 1 — 0,002 3 4 0,012 5 1 0,010 55 17 0,120 45 4 0,082 19 — 0,032 25 14 0,065 3 — 0,005 641 105 1,243 346 107 0,755 12 5 0,028 14 7 0,035 8 6 0,023 6 1 0,012 11 22 0,055 121 46 0,278 1 — 0,002 2 — 0,003 14 14 0,048 L. cuculla Esp. Pterostoma palpinum L. SP Ptilophora plumigera Esp. PQ Phalera bucephala L. SP Clostera anastomosis L. SP С. curtula L. SP С. anachoreta F. SP С. pigra L. SP Herse convolvuli L. Sphinx ligustri L. Hyloicus pinastri L. PP Mimas tiliae L. SP Smerinthus ocellata L. SP Laothoe populi L. SP Proserpinus proserpina L. Celerio euphorbiae L. C. lineata Westw. Pergesa elpenor L. P. porcellus L. Habrosyne pyrithoides Hufn. Thyatira bâtis L. Tethea duplaris L. A T. or F. SP T. ocularis L. SP Polyploca ridens F. MQ Drepana falcataria L. PQ D. curvatula Bkh. A D. harpagula Esp. A D. binaria Hufn. PQ Cilix glaucata, Scop. Antherea yamamai Guér. MQ Saturnia pyri Schiff. Eudia pavonia L. Malacosoma neustria L. PQ Trichiura crataegi L. PQ Poecilccampa populi L. PQ Eriogaster rimicola L. MQ E. catax L. MQ E. lanestris L. CT Lasiocampa quercus L. SP Pachygastria trifolii Esp. Macrothylacia rubi L. Philudoria potatoria L. Epicnaptera tremulifolia Hbn. Gastropacha quercifolia L. SP G. populifolia Esp. SP Odenestis pruni L. PQ Endromis versicolora L. В 504 faj; példányszám: а+Ъ összesen 60 007 100, 000% 29 3 0,053 12 11 0,038 437 1763 3,666 1 13 0,023 21 10 0,053 8 3 0,013 3 — 0,005 5 15 0,033 7 6 0,022 34 59 0,155 1 1 0,003 12 2 0,023 12 16 0,047 8 23 0,052 3 — 0,005 4 3 0,012 — 1 0,002 40 25 0,108 61 25 0,143 64 263 0,545 296 168 0,773 42 34 0,127 47 15 0,103 11 3 0,023 83 19 0,170 25 41 0,110 19 20 0,065 38 50 0,147 22 57 0,132 13 4 0,028 — 1 0,002 4 11 0,025 4 8 0,020 7 97 0,173 30 24 0,090 17 62 0,132 — 1 0,002 2 1 0,005 28 2 0,050 9 13 0,037 11 8 0,032 30 52 0,137 40 21 0,102 PQ 27 48 0,125 18 41 0,098 3 — 0,005 47 23 0,017 — 4 0,007 összefoglalás A gilvánfai Szilas-erdőben végzett gyűjtéseim során megállapítottam, hogy a területre a lombfogyasztó és zuzmóevő fajok nagy mennyisége jellemző. A lombfogyasztók közül 4 faj a vizsgált években kártevőként lépett fel. A rajzás erősségét módosító meteorológiai tényezők között a hőmérsékletnek, borultságnak és széliránynak másodlagos szerepe van; viszont igen jellemző összefüggés fedezhető fel a fronthelyzet és az aktivitás között. Frontelőtti helyzetben az átlagosnak 2—5-szörösére nő a rajzás erőssége, hidegfront után és anticiklon helyzetben ez az érték viszont jelentősen csökken. Ugyancsak megvizsgáltam, hogy milyenek a területen előforduló fajok mennyiségi viszonyai. Az 504 faj között csak 21 olyan faj van, melyek mennyisége az 1%-ot meghaladta. Ezúton is megköszönöm dr. Varga Zoltán kandidátusnak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszéke docensének, hogy egyes fejezetek megbeszélésével és értékes tanácsaival segítette munkámat. 6 J. P. Múzeum évkönyve 1974