Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)
Természettudományok - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi
82 UHERKOVICH ÁKOS JEGYZETEK 1 A gyűjtésekben gyakran részt vettek diákok is, akik segítsége az anyag maradéktalan begyűjtésénél olykor nélkülözhetetlen volt. Több gyűjtésem alatt aktív segítséget nyújtott Tönkő Péter, Kollárics József és Szopka Ilona. Ugyancsak igen nagy segítséget adott Székely József erdész, aki a gyűjtések feltételeit biztosította; majd pedig — 1973-ban — a fénycsapda kezelését végezte igen nagy gondossággal és megbízhatóan. Ezúton is köszönöm segítségét! 2 Külön ki kell emelnem dr. Kovács Lajos rendkívül jelentős munkásságát az országban működött fénycsapdák teljes Macrolepidoptera-anyagának feldolgozásában. Az ő precíz feldolgozásai révén egyrészt rendkívül nagyszámú lelőhelyi adatot nyertünk, másrészt pedig — mivel az összes fogott példány jegyzőkönyvbe került — hazai fajok mennyiségi és gradációs viszonyairól is jó képet kaptunk. Jegyzetei kéziratban maradtak fenn és hatalmas tudományos értékük miatt azok publikálása mielőbb kívánatos lenne! Bacsó, N.—Kakas, J.—Takács, L. (1953): Magyarország éghajlata. — Budapest, pp. 226. Balogh, I. (1958) : A zobáki (Mecsek-hegység) fénycsapda lepkeanyagának faunisztikai értékelése. — A pécsi Ped. Főisk. Évkönyve, 1957/58., 67—73. Balogh, J. (1953) : A zoocönológia alapjai. — Budapest, pp. 140. Forster, W—Wohlfahrt, Th. A. (1960): Die Schmetterlinge Mitteleuropas, Band III.: Spinner und Schwärmer (Bombyces und Sphinges). — Stuttgart, pp. 239 + T. 28. Győrfi, J. (1957) : Erdészeti rovartan. — Budapest, Győrfi, J. (1963) : Erdővédelem. — Budapest, pp. 698 Heath, J. (1970) : Insect Light Traps. — Amateur Entomologists Society, Leaflet № 33, 1—15. Hruby, К. (1964) : Prodromus Lepidopter Slovenska — Prodromus lepidopterorum Slovaciae. — Bratislava, pp. 962. Keresztesi, В. (1967) : A tölgyek. — Budapest, pp. 656. Koch, M. (1958) : Wir bestimmen Schmetterlinge III. — Eulen Deutschlands. — Radebeul und Berlin, pp. 291. Koch, M. (1961): Wir bestimmen Schmetterlinge IV. — Spanner Deutschlands. — Radebeul und Berlin, pp. 263. Koch, M. (1964) : Wir bestimmen Schmetterlinge II. — Bären, Spinner, Schwärmer und Bohrer Deutschlands. — Radebeul und Berlin, pp. 148. Kovács, L. (1953) : A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. — Folia Ent. Hung, S. N. 6, 77—184. Kovács,, L. (1956) : A magyarországi nagylepkék és elterjedésük II. — Folia Ent. Hung. S. N. 9, 89—140. Kovács, L. (1957a) : Lepkegyűjtés fénycsapdával. — Folia Ent. Hung. S. N. 10, 284—287. Kovács, L. (1957b) : A szélsőséges téli hőmérsékletek hatása a lepkék gyakoriságára. — Folia Ent. Hung. S. N. 10, 275—282. Kovács, L. (1958) : Die Veränderungen in der Grossschmetterlingfauna von Ungarn seit der Erscheinen der Fauna Regni Hungáriáé bzw. des Schmet:i E gyűjtésnél különösen feltűnő volt a Notodontidák rendkívüli aktivitása. 16 fajuknak 192 példányát gyűjtöttük, némelyik ritkább faj példányszáma ezen belül meglehetősen magas volt: Stauropus fagi L. 15, Exaereta ulmi Schiff. 25, Peridea anceps Goeze 8 és Hybocampa milhauseri F. 12 példány. Ehhez hasonló esetet figyeltünk meg egy bükki gyűjtés alkalmából, Varga Zoltánnal (Várkút, 1972. IV. 12—13.). Ugyancsak a Bükk-hegységben, Síkfőkúton, 1968. IV. 25-én Varga Zoltán (szóbeli közlése alapján) 800 példány Macrolepidopterából 100 példány Notodontidát gyűjtött. Ezek és egyéb gyűjtések alapján kétségtelenné vált, hogy ennek a családnak a legtöbb faja különösen érzékeny az időjárási tényezőkre! 4 Összehasonlításként megjegyzem, hogy 1974-ben, a Pécs melletti Tettyén végzett rendszeres lámpázások alkalmával a zuzmóevő fajok aránya a 0,1%-ot sem érte el. Erre az erdőre egyébként is jellemző a rendkívül nagymértékű elszegényedés mind fajr mind pedig példányszám tekintetében. terlingbuches von Abafi-Aigner. — Folia Ent. Hung. S. N. 11, 133—188. Kovács. L. (1962) : Zehn Jahre Lichtfallenaufnahmen in Ungarn. — Annales hist.-nat. mus. nat. Hung. 54, 365—375. Tallós, P. (1965): Az 1964. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint az 1965-ben várható károsítások. — Erdészeti Kutatások 61, 277— 290. Tallós, P. (1966) : Erdővédelmi prognózis az 1966. évre. — Erdészeti Kutatások 62, 315—325. Tallós, P. (1967) : Erdővédelmi prognózis az 1967. évre. — Erdészeti Kutatások 63, 301—313. Uherkovich, Á. (1971) : Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez I. Sellye környékének nappali lepkéi. — A Janus Pannonius Múz. (Pécs) Évk. 13, (1968), 15—18. Uherkovich, Á. (1972) : Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez III. — Ujabb faunisztikai adatok Sellye környékéről. — A Janus Pannonius Múz. (Pécs) Évk. 16, (1971), 29—39. Uherkovich, Á. (1974) : Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez II. Nappali lepketársuláьок vizsgálata Sellye környékén. — A Janus Pannonius Múz. (Pécs) Évk. 14—15 (1969—1970), 39— 50. Uherkovich, Á. (1975) : Adatok a Dráva-sík nagylepkefaunájának (Macrolepidoptera) ismeretéhez. — Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 5— б (1971—72), 115—145 Varga, Z. (1963) : Zoogeographische Analyse der Macrolepidopterenfauna Ungars I. — Acta Biol. Debrecina 2, 141—154. Varga, Z. (1964) : Zoogeographische Analyse der Macrolepidopterenfauna Ungars II. — Acta Biol. Debrecina 3, 147—180. Wagner, R. (1956): Mikroklímatérségek és térképezésük. — Földrajzi Közlemények 4, 201—216. Wéber, M. (1959): 1957-ben fénycsapdával gyűjtött rovarok mennyiségi értékelése a klimatikus viszonyok figyelembevételével. — Állattani Közi. 47, 165—177. IRODALOM
