Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl, Zsuzsa: Apáti Abt Sándor és működése a Zsolnay-gyárban

316 MENDÖL ZSUZSA emlékműszobrászat monumentalitást hajszoló allegorikus példáit láthatta ekkor maga körül Münchenben éppúgy, mint később itthon. Hazatérve a XIX. század vége legjobb, egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrászának, Stróbl Alajosnak irányításával kezdett munkába. (1893— 1896).

9 Stróbl volt az, aki a korszak újbarokk vonásaitól a leghamarabb megszabadult, az emlékműszobrászat akadémikus kelléktárát mielőbb elvetve, csupán a valóság tiszteletben tartásának vezérelvével éppen ezekben az években alakította ki egyéni, realista formanyelvét.

10 Temperamentumuk hasonlósága is közelebb hozhatta egymáshoz a mestert és a tanítványt. A nyilvánosság, a társasági szereplés, siker kedvelése avatta őket ünnepségek, mulatságok szervezőivé. Stróbl a művészeti áramlatokra csupán szűk határok között érzékeny, hatásukkal azonban egyénileg megküzdő művész volt. A természet — mint forrás és mérték — számára annyira meghatározó, hogy a szecesszió stilizáló törekvései csaknem teljesen érintetlenül hagyták, inkább a nemzeti, hazafias gondolatok ragadták magukkal könnyen lelkesülő egyéniségét. Abtot éppen a szecesszió iránti vonzódása távolította el mesterétől. Mint művészeink többsége ekkor, Abt is elsősorban a német és osztrák művészeti élet jelenségeiben volt a legtájékozottabb, s ha tudomásul is vett más eredményeket, szecessziójában is politikaikulturális életünk évszázados kényszerű hagyománya révén az osztrák, valamint a német művészetet fogadta el a maga számára autentikusnak. Még Stróbl mellett eltöltött évek alatt készített Abt egy emléktáblát Jósika Miklós tordai szülőházára, s ugyancsak Tordára került Szabó Ferencet ábrázoló szobra. (1895).

11 Miklós Gyuláról készített szobrát a kecskeméti gazdasági iskola kertjében állították fel.

12 Kettős arckép című gipsz domborműve az 1893-as téli kiállításon szerepelt a Műcsarnokban, Néhány figuráját illetve állatszobrait említik még forrásaink:

13 vadkancsoportot, illetve megsebzett szarvast. (1896), amit a millenniumi kiállításra szánt. Mivel e szecessziós értelemben stilizált szobrával Stróbl tetszését nem nyerte meg,

14 olyan területet keresett, ahol új irányú érdeklődésével, vonzódásával egybehangzó feladatokkal foglalkozhatott. Folyóiratok gazdag grafikai anyaga, mintakönyvek sokasága közvetíthette számára is az új mozgalom szellemét. Bélyegtervei — amelyekkel 1897-ben díjat nyert — a szecessziós alkalmazott grafika szép példái.

15 Közismert a mintakönyvek növekvő jelentősége a XIX. század művészeti gyakorlatában. Itt mégis utalnunk kell szerepükre, hiszen Abt következő, Pécshez kötődő időszakában az ornamentumnak, sőt a mintalapok tervezésének is fokozott szerep jutott. 1903-ban az iparosok és ipariskolák számára kiadott mintakönyvben közli majd Abt is bútorvasalás- és ékszerterveit.

16 Az iparművészetben már a XIX. század óta népszerű mintakönyvek, ornamentika gyűjtemények a tervezés, a tanítás fontos segédeszközeivé lettek. A romantika még a virágok lelkét elemezte

17

, a század végén a természeti motívum biológiailag pontos, naturális képéből kiindulva formájának analízisét, stilizálásának módjait gyűjtötték egybe, a motívumsorok képzésének példáit sorakoztatták fel. „Jelentéktelen rajztudással tovább lehetett fejleszteni ezeket a levélindákkal, hasábokkal összefogott, néha a szalagfonat ficánkolását is utánzó motívumokat."

18 A stilizálás szellemének és metodikájának e terjesztői a szecessziós ornamentika és stílus popularizációját eredményezték. A szecessziós kiadványok, könyvek, folyóiratok terjesztői, egyúttal első nívóseredményei az új stílusnak. Fejlécek, iniciálék, záródíszek végtelen gazdagságú motívumai tették változatossá a sajtótermékeket, adtak egyéni karaktert a kiadványoknak. Készítésük a művészi aprómunkák közé tartozott, s mint láttuk, előállításuk sem jelentett túlzott nehézséget. A létrejött és rendelkezésre álló gazdag, választékból a folyóirat szerkesztőn, a kiadvány tervezőjén múlott, hogy milyen érzékkel választott közülük, hogyan alkalmazta azokat. Abt Sándor már pécsi keramikus tervező, amikor fejléc és záródíszeit 1899—1900-as években rendszeresen közli a Magyar Iparművészet című folyóirat.

19 A Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lévő egykori Zsolnay gyári iratanyag között őrizzük Abt Sándor félszáz tervét : fali kerámia kompozíciókat, csempeterveket, vázák fazonrajzait, ékszerterveket. Ezeket feldolgozva, a Zsolnay gyár egykori fazonkönyvei adtak további tájékoztatást a gyár századfordulós díszáruiról; Apáti Abt Sándor, Mack Lajos. Nikelszky Géza, Hidassy Pilló, Sikorszky Tádé munkáiról.

20 Jóllehet a fazonkönyvbe többnyire nem a tervező rajzolta be a formát, a néhol ügyetlen másolás ellenére is az ábrák a tervező formai elképzeléséről felvilágosítást nyújtanak, s a tervezői karaktert is megidézik. A fazonkönyvben közölt rajzok a tervek, és a gyártás idejére vonatkozóan is tájékoztatásul szolgálnak. Innen Abt munkáit kigyűjtve, múzeumunkban lévő Abt kerámiákat vizsgáltuk meg és azonosítottuk. A Zsolnay edények aljában a beütött fazonszám hozzásegít a tárgyak datálásához, illetve tervezőjének megállapításához. Mivel a védjegyeket szűk időhatáron belül is változóan alkalmazták, a datálás nem könnyű. A vizsgált anyagban az 1898-tól használt

21 plasztikus jegy: kettős vagy hármas-