Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl, Zsuzsa: Apáti Abt Sándor és működése a Zsolnay-gyárban

316 MENDÖL ZSUZSA emlékműszobrászat monumentalitást hajszoló al­legorikus példáit láthatta ekkor maga körül Münchenben éppúgy, mint később itthon. Haza­térve a XIX. század vége legjobb, egyik legtöb­bet foglalkoztatott szobrászának, Stróbl Alajos­nak irányításával kezdett munkába. (1893— 1896). 9 Stróbl volt az, aki a korszak újbarokk vo­násaitól a leghamarabb megszabadult, az emlék­műszobrászat akadémikus kelléktárát mielőbb el­vetve, csupán a valóság tiszteletben tartásának vezérelvével éppen ezekben az években alakítot­ta ki egyéni, realista formanyelvét. 10 Tempera­mentumuk hasonlósága is közelebb hozhatta egy­máshoz a mestert és a tanítványt. A nyilvános­ság, a társasági szereplés, siker kedvelése avatta őket ünnepségek, mulatságok szervezőivé. Stróbl a művészeti áramlatokra csupán szűk határok között érzékeny, hatásukkal azonban egyénileg megküzdő művész volt. A természet — mint for­rás és mérték — számára annyira meghatározó, hogy a szecesszió stilizáló törekvései csaknem teljesen érintetlenül hagyták, inkább a nemzeti, hazafias gondolatok ragadták magukkal könnyen lelkesülő egyéniségét. Abtot éppen a szecesszió iránti vonzódása távolította el mesterétől. Mint művészeink többsége ekkor, Abt is elsősorban a német és osztrák művészeti élet jelenségeiben volt a legtájékozottabb, s ha tudomásul is vett más eredményeket, szecessziójában is politikai­kulturális életünk évszázados kényszerű hagyo­mánya révén az osztrák, valamint a német mű­vészetet fogadta el a maga számára autentikus­nak. Még Stróbl mellett eltöltött évek alatt készí­tett Abt egy emléktáblát Jósika Miklós tordai szülőházára, s ugyancsak Tordára került Szabó Ferencet ábrázoló szobra. (1895). 11 Miklós Gyu­láról készített szobrát a kecskeméti gazdasági is­kola kertjében állították fel. 12 Kettős arckép cí­mű gipsz domborműve az 1893-as téli kiállítá­son szerepelt a Műcsarnokban, Néhány figuráját illetve állatszobrait említik még forrásaink: 13 vadkancsoportot, illetve megsebzett szarvast. (1896), amit a millenniumi kiállításra szánt. Mi­vel e szecessziós értelemben stilizált szobrával Stróbl tetszését nem nyerte meg, 14 olyan terüle­tet keresett, ahol új irányú érdeklődésével, von­zódásával egybehangzó feladatokkal foglalkoz­hatott. Folyóiratok gazdag grafikai anyaga, minta­könyvek sokasága közvetíthette számára is az új mozgalom szellemét. Bélyegtervei — amelyek­kel 1897-ben díjat nyert — a szecessziós alkal­mazott grafika szép példái. 15 Közismert a mintakönyvek növekvő jelentősé­ge a XIX. század művészeti gyakorlatában. Itt mégis utalnunk kell szerepükre, hiszen Abt kö­vetkező, Pécshez kötődő időszakában az orna­mentumnak, sőt a mintalapok tervezésének is fokozott szerep jutott. 1903-ban az iparosok és ipariskolák számára kiadott mintakönyvben köz­li majd Abt is bútorvasalás- és ékszerterveit. 16 Az iparművészetben már a XIX. század óta nép­szerű mintakönyvek, ornamentika gyűjtemények a tervezés, a tanítás fontos segédeszközeivé let­tek. A romantika még a virágok lelkét elemezte 17 , a század végén a természeti motívum biológiai­lag pontos, naturális képéből kiindulva formá­jának analízisét, stilizálásának módjait gyűjtöt­ték egybe, a motívumsorok képzésének példáit sorakoztatták fel. „Jelentéktelen rajztudással to­vább lehetett fejleszteni ezeket a levélindákkal, hasábokkal összefogott, néha a szalagfonat ficán­kolását is utánzó motívumokat." 18 A stilizálás szellemének és metodikájának e terjesztői a sze­cessziós ornamentika és stílus popularizációját eredményezték. A szecessziós kiadványok, köny­vek, folyóiratok terjesztői, egyúttal első nívós­eredményei az új stílusnak. Fejlécek, iniciálék, záródíszek végtelen gazdagságú motívumai tet­ték változatossá a sajtótermékeket, adtak egyéni karaktert a kiadványoknak. Készítésük a mű­vészi aprómunkák közé tartozott, s mint láttuk, előállításuk sem jelentett túlzott nehézséget. A létrejött és rendelkezésre álló gazdag, választék­ból a folyóirat szerkesztőn, a kiadvány tervező­jén múlott, hogy milyen érzékkel választott kö­zülük, hogyan alkalmazta azokat. Abt Sándor már pécsi keramikus tervező, ami­kor fejléc és záródíszeit 1899—1900-as években rendszeresen közli a Magyar Iparművészet című folyóirat. 19 A Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lé­vő egykori Zsolnay gyári iratanyag között őriz­zük Abt Sándor félszáz tervét : fali kerámia kom­pozíciókat, csempeterveket, vázák fazonrajzait, ékszerterveket. Ezeket feldolgozva, a Zsolnay gyár egykori fazonkönyvei adtak további tá­jékoztatást a gyár századfordulós díszáruiról; Apáti Abt Sándor, Mack Lajos. Nikelszky Géza, Hidassy Pilló, Sikorszky Tádé munkáiról. 20 Jóllehet a fazonkönyvbe többnyire nem a terve­ző rajzolta be a formát, a néhol ügyetlen máso­lás ellenére is az ábrák a tervező formai elkép­zeléséről felvilágosítást nyújtanak, s a tervezői karaktert is megidézik. A fazonkönyvben közölt rajzok a tervek, és a gyártás idejére vonatkozó­an is tájékoztatásul szolgálnak. Innen Abt mun­káit kigyűjtve, múzeumunkban lévő Abt kerámiá­kat vizsgáltuk meg és azonosítottuk. A Zsolnay edények aljában a beütött fazonszám hozzásegít a tárgyak datálásához, illetve tervezőjének meg­állapításához. Mivel a védjegyeket szűk időha­táron belül is változóan alkalmazták, a datálás nem könnyű. A vizsgált anyagban az 1898-tól használt 21 plasztikus jegy: kettős vagy hármas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom