Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl, Zsuzsa: Apáti Abt Sándor és működése a Zsolnay-gyárban

315 APÁTI ABT SÁNDOR ÉS MŰKÖDÉSE A ZSOLNAY GYÁRBAN MENDÖL ZSUZSA Apáti Abt Sándor szobrász a századfordulón keramikus tervezőként dolgozott a Zsolnay gyárban (1898—1908). Munkássága nagyjából egybeesik a gyár történetében a szecesszió jelenlétével.

1 Éppen ez a körülmény teszi lehetővé, hogy munkásságának áttekintésével iparművészetünkben, pontosabban a Zsolnay gyár termelésében mutatkozó néhány jellegzetességet kiemeljünk, Abt munkáinak jegyzékével a Zsolnay kerámiák egy kis csoportjának kormeghatározását pontosabbá tegyük. Abt Sándor még Zsolnay Vilmos idejében, 1898-ban került a gyárba. Meghívásában bizonyára szerepet játszott az is, hogy a kapitalista fejlődés eredményeképp fellendült építőtevékenység —, amely még jórészt a történeti stílusoktól kölcsönzött formavilággal élt, és később a szecesszió jelentkezésével sem nélkülözhette a homlokzatok kialakításánál és díszítésénél a szobrászi tevékenységet — a szobrászi feladatok megsokasodásával járt együtt. A századforduló — nálunk az ezredéves nemzeti jubileummal egybeeső nyitánya — az ünneplő ország érzületének, valamint az imperializmus versenyszellemének megfelelően — a kiállítások sorozatát hozta magával. A millenniumi országos kiállítás (1896) a kerámiaművészet nagy seregszemléje is volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon már az új stílus, a szecesszió ülte diadalát. 1897-es utazásáról Zsolnay Vilmos is azzal a szándékkal tért haza, hogy e stílus szellemében készüljön fel a világkiállításra.

2 Abt Pécsre kerülését e körülmények készítették elő. A kerámia kisplasztika hazai kezdetei, valamint az egyedi kerámia tervezés megindulása is ezekre az évekre tehető.

3 Zsolnay Vilmos olyan — jól képzett, fiatal — művészeket alkalmazott ekkor gyárában, akik már az új stílustörekvésekre is fogékonynak mutatkoztak. Ujabb, főként plasztikai, építészeti feladatok megszerzésére is gondolt szakembergárdájának szervezésekor. Hogy a szobrászi-építészi feladatok ellátására megfelelő utánpótlást biztosítson, Abt Sándort belépésekor a gyár 1886 óta fennálló iskolájában a mintázás tanításával bízta meg. A plasztikus díszű edények divatja mellett a kisplasztika fellendülését jelzik mind az ötvösségben, mind a kerámiában megjelenő olyan, emberalakot ábrázoló szobrok, amelyek mintegy másodlagosan használati tárgyfunkciót is kapnak : lámpatestek, gyertyatartók stb. Jó példa erre Raoul Lerche Táncoló nő szobra.

4 A nőalak feje fölé emelt felső ruhájából hullámzó ernyőt képez a villanykörte számára. Az 1900-as párizsi világkiállításon szerepelt fenti szoboralakos villanylámpa érdekes analógiája ugyancsak 1900-ból a Zsolnay gyár 9. Fazonkönyvében Mack Lajos tervezte kerámia szobros lámpa. (6237 Fç szám). A vázák, edények megformálásában is a „dísz" jelleg hangsúlyozása, a tárgyat térbeli ornamensként felfogó magatartás éppúgy a mintázási feladatkört szélesítette, mint a különféle, főként szobrászi munkákra vonatkozó egyházi megrendelések. Abt Sándort iskolái, képzettsége e feladatok ellátására is felkészítették. Apáti Abt Sándor — Abt Ernő törvényszéki bíró legkisebb gyermeke — 1870-ben, Tordán született.

5 Bajor eredetű családja a XVIII. század végén került Magyarországra. Nemességüket, előnevüket — nagyapja épp Abt Sándor születését követően kapta. Abt Sándor 1916-ban bekövetkezett halálának helyét illetően már eltérnek az adatok: a lexikonok Tordát, illetve működésének utolsó állomását, Budapestet jelölik meg.

6 Tanulóéveit illetően sem mindig egyeznek forrásaink. Abt 1885—1889-ig a budapesti iparművészeti tanodában tanult. Az Országos Magy. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve, amely az intézményből kikerült tanítványok névsorát, tanulmányainak időpontját is közli, Abtot a szobrászok között említi.

7 Az Ipartanodában 1886—87ben a műfaragó osztállyal kapcsolatban díszítő szobrászati szakosztály is nyílott Mátrai Lajos tanár vezetésével, ahol nagyobb arányú építészeti díszítmények mintázását és kivitelezését tanulták a növendékek. Feltehetőleg Abt is részesült ilyen irányú képzésben. A kilencvenes évek elején Abt a magyar művésznövendékek hagyományos útját követve a müncheni akadémiára iratkozott be, ahol a főként vallásos témájú szobrok mintázásában kiválónak tartott Eberle (1844—1903) tanítványa lett.

8 Az akadémikus