Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei

A MONDA ÉS A NÉPHIT ÖSSZEFÜGGÉSE 233 A hiedelemmonda fogalmának, műfajának definiálása után az összevethetőség érdekében meg kell határoznunk a néphit fogalmát, alapjait, jellegét. II. A NÉPHIT (-HIEDELEM) II. 2. A néphit ALAPJAI 1.1. A néphit a néphiedelmek, a hiedelemmel kapcsolatos tárgyak, jelenségek, cselekmények, szokások összessége, vallási-ideológiai rendszer, amely az emberi társadalom fejlődésének különböző korszakaiból származó hit-elemeket ötvöz eggyé a hagyomány foglalatában. A néphiedelem része a néphitnek, szellemi-tudati tényezője. A néphitről elmondottak tehát jellemzői a néphiedelemnek is. A néphit Dömötör T. megfogalmazásában: ,,A vallási rendszert alkotó egyes elemek, képzetek és cselekmények (...) a gazdasági-társadalmi viszonyok fokozatos változásait nem mindig követik azonnal nyomon, hanem túlélik ezeket. A továbbélő ... elemeket survivalnek nevezik ... mint összefüggő rendszert nem alkotó elemek élnek tovább. Az európai népek már igen régen . . . felvettek valamely tételes vallást. De a vallások keretein kívül másféle hiedelmek is éltek, amelyek részben a régi, kereszténység előtti fokról fennmaradt survivalök, részben új képződmények. . .. összességüket néphitnek neveztük."

50 1.2. A magyar néphit animisztikus, totemisztikus elemeket átörökítve pogány sámánisztikus és keresztény vallási hitelképzelésekből építkezik. „A magyarság amikor finnugor rokonaitól elszakadt, török népekkel került mélyreható kapcsolatba. A magyarság elődeinek anyagi és szellemi kultúrája ezek hatása alatt fejlődött tovább, következésképpen a magyarság szellemi kultúrája és az obi-ugorok, illetve törökök egykori szellemi kultúrájával lehetett alapvonásaiban azonos, hitvilága tehát e népek vallási rendszeréhez hasonlított. Ez pedig abban az időben a sámánhit volt." — Ez а hitvilág a kereszténység felvétele után szétesett, részben feledésbe merült, „ .. . más részük megmaradt, s vagy hiedelemmé, »babonává« süllyedt, vagy .. . bizonyos mesékbe illeszkedett bele, vagy gyermekjátékként élt tovább stb." — írja Diószegi V.

51 Gunda B. tanulmányában bebizonyítja, hogy „ ... a magyarságnál a sámánnak megfelelő táltos őrzi a totemizmus, ... emlékét,"

52 ILI. A néphit fogalmi definíciója: 2.1. A néphit tudati, gondolkodásmódbeli, logikai alapja: Mélyreható természettudományos ismeretek hiányában a népi gondolkodásmód a jelenségek látható, tapintható felületi szféráján alapszik, szabad asszociáció és korlátlan fantázia (a mi szemszögünkből) jellemzi. Szendrey A. a népi gondolkodást integritásosnak nevezi, amely nem tud éles különbséget tenni a rész és az egész között,

53 Pelkonen szimbolikus-szimpatetikus jelzővel illeti.

54 Ennek a gondolkodásmódnak azonban a lényegi összefüggések ismeretének hiánya ellenére a maga szintjén nagyon határozott logikai összefüggései vannak. Erre világítanak rá már J. G. Frazer-nek a mágikus hiedelmek elemzéséből leszűrt törvényszerűségei,

55 a : a) hasonlóság törvénye és az b) átvitel törvénye. A hasonlóság törvénye szerint: hasonló hasonlót hoz létre. (Pl. : az Ormánságban a boszorkány megfeji a kapuoszlopot, hogy magához fordítsa más tehenének hasznát. A hasonlóság a cselekvés = fejés imitálásában van.) Az átvitel törvénye: azok a dolgok, amelyek egyszer kapcsolatban voltak egymással, a kapcsolat megszűnte után is hatnak egymásra. (Pl. : valakinek lopnak a hajából, szerelmi varázslatot végeznek vele. Az átviteli-analogikus mágián alapul a rontások zöme.) Cl. Lévi-Strauss a „primitív" gondolkodásban elsősorban a következtetések módját figyelte meg a következő gondolati folyamatokon: a) az általánosítás és a konkrét gondolkodás kapcsolata, b) az univerzalitás és a partikularizálás folyamatai, c) a változás, a tér és az idő mozgásának felfogása. Megállapítja, hogy a „primitív" gondolkodást analogikus gondolkodásmód jellemzi. A kifejezésegzaktabbá tétele érdekében képletben is megfogalmazza tételét: A : В : : В : С, amely azt tartalmazza, hogy A-tény kapcsolódik B-tényhez és ezáltal C-tényhez is, mivel B-tény kapcsolatban áll C-ténnyel. A kapcsolatban Bnek „mediator" (közvetítő) szerepe van, megteremti a kapcsolatot két különböző tény, jelenség között.

56 — Ez egy valóságos, általános érvényű logikai séma, amely a népi mágikus gondolkodásmódban úgy jelentkezik, hogy mivel hiányzik a különböző jelenségeket összekötő tény ismerete, mediator elemmé valamilyen természetfeletti erő,