Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei

234 ZENTAI TÜNDE -lény válik. A mediator elem tehát közvetítő funkciót hordoz, amelyet különböző személyek, tárgyak, jelenségek képviselhetnek. E-K. Köngäs és P. Maranda a folklórra jellemző gondolkodásmódot kétpólusú gondolkodásnak nevezik. Cl. Lévi-Strauss gondolkodási modelljéből kiindulva, részben módosítva azt, meghagyták a mediator = közbülső elemet, amely szerintük is kapcsolatteremtő a két pólus között. A két pólusként egy-egy összefüggést jelöltek meg, amelyek változhatnak azonos mediator mellett. Modelljük; QS : QR : : FS : FR Jelentése : kiinduló feltétel : kiinduló eredmény : : végfeltétel : végeredmény. (A jelek: QS = Quasi-Solution ; QR = QuasiResult; FS = Final-Solution; FR = Final-Result.)

57 A néphiedelemre alkalmazva: két jelenség (amelyek maguk is összetettek feltételektől függő eredményekből) közötti állandó közvetítő természetfeletti lényhez vagy hatalomhoz bizonyos szabályok, oksági összefüggések szerint különböző elemek kapcsolódhatnak. (Lásd a hiedelemszereplők variabilitását!) Л. Dundes alapvető gondolkodási sémaként a: tiltás — megszegés — következmény elemkapcsolatot állította fel, — ahogy ő nevezi, „motif émasor"-t : Int — Viol — Conseq (Int: Interdiction = tiltás; Viol: Violation = megszegés; Conseq: Consequence = következmény.)

58 — A népi gondolkodás szerkezetére valóban jellemző: a tabuk állítása, félelem a tabuktól — azok megsértése — és a megsértés következménye vagy rossz következményektől való félelem összefüggés, ami egyben viselkedés szabályozó. Ez a séma egyúttal legtöbb hiedelemmonda gondolati alapszerkezete. 2.2. A néphit pszichikai alapjai: a) A félelem: meghatározza a népi gondolkodásmódot, — képzeletvilágot, „Csak az látott kísértetet, aki félt." — mondja egyik informátorom (Hadar Jánosné, sz. : 1883. Kémes). Sörén Kierkegaard „A szorongás fogalma" с tanulmányában már 1844-ben így írt: „Az ún. természeti népek vagy primitív népek létének alapja a rettegés az ismeretlen erőktől, „szellemek"-től és kultúrájuk jórészt ezeknek «ngesztelése adja.

59 Érdekesen rímel erre a másfél százada felvetett gondolatra Ju. Lottman és Zsüka T. szemiotikai kultúra-elemzése.

60 Következetes okfejtéssel bizonyítják, hogy az emberi viselkedést lélektani szempontból kétféle korlátozás szabályozza, az egyik a félelem, a másik a szégyen. A két fogalom szociológiai vonatkozásait tisztázva arra a következtetésre jutnak, hogy meghatározó szerepük van a mindenkori kultúrá(k) mechanizmusában. Orvosi nézőpontból közelít a félelem kérdéséhez Berndorf er A.

61 A tudatlan-tanulatlan (szóhasználatában: „primitív") ember pszichikumát elemezve kifejti, hogy az fokozott félelmet tanúsít: az ismeretlen jelenségekkel, a rendellenességekkel szemben — testi-, lelki rendellenességek, bizonyos dolgok előre nem várt lefolyása félelem érzetre motiválják. A babonák keletkezését részben ezzel magyarázza, részben pedig a b) differenciálatlan tudattal, azzal, hogy a primitív ember nem tud különbséget tenni vízió és valóság között. C. G. Jung úgy találja, hogy a hiedelmek a személyiség tudatalatti szférájának vetületei, a hiedelmek alaptípusai pszichikai archetípusok megfelelői. Az archetipikus álomfigurák poláris minőségét (pozitív segítőkész jelleg — negatív destruktív jelleg) kimutatta a babonákban, mítoszokban, népmesékben.

62 (Gyakran keresett módon). С. С. Drake

63 írja a Jung-i pszichológia alkalmazhatóságát vizsgálva a folklór területén, hogy Jung-t hiedelmek és a mitológia kutatásához az a felismerés vezette el, hogy pszichotikus betegeinek tévedéseiben ugyanazokat a motívumokat fedezte föl, mint a mitologikus hit-elképzelésekben. II.3. A néphit JELLEGE, jellemzése: 3.1. Integer. 3.2. Rendszerszerű. — Ezek a kategóriák kölcsönösen is meghatározzák egymást: egységben rendszerszerű, rendszerében egységes. — Az integer jelleg a hiedelemrendszer vizsgálatával együtt tárgyalható. A hiedelemrendszer jellemzésének alapjául a magyar hiedelemrendszert veszem, melynek általános összefüggései azonban minden hiedelemrendszerben benne foglaltatnak. A hiedelemvilág egysége az ember, a természet és a természetfeletti egységében nyilvánul meg.

64 Az egységnek a foglalata a babonás világkép. (Cs. Pócs É. találó meghatározásában a „.. . a babonás világkép egyrészt bizonyos babonás tudást, azaz tárgyak, jelenségek és cselekmé-